Az EUSTRAT kutatócsoportja bemutatkozó panelbeszélgetésen vett részt Uniós szakpolitikák a koronavírus idején címmel a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete által szervezett iASK Nyári Egyetemen. Az intézet vezetője, dr. Navracsics Tibor pár nappal korábban szintén tartott előadást a Mi Európánk, mi felelősségünk címmel, amelyben vázolja, hogy a világjárvány miként hatott az európai integráció jövőjére a gazdasági verseny, a társadalmi kihívások, a migrációs válság, az alapelvek, a szolidaritási értékek és a közösségek szempontjából.
A kutatóintézeti panelben elsőként Kalas Vivien a pandémia európai szintű, digitális oktatásra gyakorolt hatásairól számolt be. A koronavírus-járvány az oktatás területén is éreztette hatását. A fertőzés terjedésének megakadályozása miatt ugyanis a legtöbb európai uniós tagállam bezárta oktatási intézményeit és távoktatást rendelt el a diákoknak. Az átállás ugyanakkor nem mindenkinek kedvezett, a digitális tanulás bevezetése számos problémára, valamint a meglévő társadalmi különbségre hívta fel a figyelmet. Az Európai Unióban alig több mint a népesség fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, a diákok otthoni technológiai felszereltsége sem ugyanolyan színvonalú. Sok családban nincsen, vagy nincsen elég digitális eszköz, amelyet a gyerekek a tanulásra használhatnának. Az iskolák sem egyenlő mértékben rendelkeznek a megfelelő számítástechnikai felszereléssel, amely segítséget jelenthetett volna a hátrányosabb helyzetben lévő tanulóknak. A járványhelyzet ideje alatt pedig néhány gyakorlati probléma is előtérbe került, mint például az online adatbázisokhoz való hozzáférés nehézsége, vagy az érettségik lebonyolításának módja. Bár az oktatáspolitika nemzeti hatáskörben van, a különbségek nem csupán az egyes országokon belül, de az EU tagállamai között is jelentkeztek, így az Európai Bizottságnak is van szerepe ezek csökkentésében.
Pató Viktória Lilla a pandémia nyomán kialakult infodémia kezelésének uniós lépéseit ismertette. A digitális technológiák elterjedését néhány új kihívás követi. Az infodémia mint a koronavírus járvány kísérő hullámának következményei a félelem keltette idegengyűlölet, a gyűlöletbeszéd és egyes nemzeti kisebbségi csoportok kizárása. Az álhírek jellegének vizsgálata során különbséget kell tenni az illegális, és a káros, de nem illegális tartalom között. A dezinformáció motivációja a külföldi szereplők célzott befolyásoló cselekedeteitől a tisztán gazdasági motívumokig terjedhet, amelynek visszaszorítása érdekében a társadalom összes szegmensének, az állam, az európai intézmények, a civil szervezetek, a magánszektor és maguk a polgárok együttműködésére is szükség van. Az EU vezetett be bizonyos intézkedéseket, például a Team Europe programot, a Dezinformációs Kódexet, létrehozta az Európai Digitális Média Megfigyelő Intézetet, az EUvsDisinfo weboldalt és a COVID19 adatportált a dezinformáció elleni közdelem jegyében.
Dr. Tárnok Balázs a koronavírus európai polgári kezdeményezésekre gyakorolt hatásairól számolt be. A koronavírus a két magyar kötődésű, a nemzeti kisebbségek jog- és érdekvédelmére irányuló európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack és nemzeti régiókról védelméről szóló kezdeményezéseket is jelentős mértékben érinti. A járvány, illetve a tagállamok által alkalmazott korlátozások lehetetlenné tették a papíralapú aláírásgyűjtést, de a vírus az online gyűjtésre is negatív hatással volt. Az Európai Bizottság 2020. május 20-án rendeletjavaslatot fogadott el a határidők meghosszabbításáról, amelynek értelmében hat hónappal hosszabbodna az érintett kezdeményezések aláírásgyűjtési időszaka. A javaslat szerint az ideiglenes intézkedéseknek a hatálybalépésüket megelőző időszakra is ki kell terjedniük. A visszamenőleges hatály alkalmazása azonban a jogállamiság és a jogbiztonság szempontjából problematikus.
Dr. Gát Ákos Bence a koronavírus nyomán megjelent jogállamisággal kapcsolatos dilemmákat vázolta fel. Az EU gyakran bírálja tagállamait, különösen Magyarországot a jogállamiság helyzetére hivatkozva. Az elmúlt évtizedben létrehozta jogállamiság-politikáját, amelyhez kiterjedt eszközrendszer és bürokrácia társul. A kialakult, kvázi öninduktív gépezet egyre erősebb módszereket vezet be a tagállamok befolyásolására. A gépezet a koronavírus-járvány alatt látványosan túlműködött, a digitális működésre átállt EU-ban a Magyarországgal szembeni bírálat soha nem látott lendülettel terjedt el az európai és nemzetközi színtéren a járvány legnehezebb időszakában. A jelenséget a Magyarország mellett szóló érvek, köztük az Európai Bizottság ilyen irányú megszólalásai sem tudtak féken tartani. Mindez komoly kérdéseket vet fel az uniós jogállamiság-politika jogi és politikai garanciáival kapcsolatban.
Máthé Réka Zsuzsánna a koronavírus gazdasági hatásait mutatta be, kitérve különösen annak az MFF tárgyalásokra gyakorolt hatásaira. A Jean Monnet-nak tulajdonított mondás, amely szerint az európai integrációt a különböző válságok gyorsítják – ebben az esetben helytálló. Az EU többéves költségvetési javaslata egyértelműen a föderalizációs folyamatok fölgyorsulását segíti. Ezt két nagyon fontos tényező támasztja alá: a közös adósságfelvétel, valamint a javasolt költségvetés redisztribúciós jellege. A tagállamok először tárgyalnak egy jelentős kölcsön felvételéről, amelynek fedezését közösen állnák. A javasolt költségvetés értelmében Olaszország, Franciaország és Spanyolország kaphatják nominális értékben a legnagyobb támogatást, illetve garanciavállalást, azonban GNI-arányosan az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező Bulgária, Görögország és Horvátország többet nyernének.
Végül Miszlivetz Áron James az EU Nyugat-Balkán stratégiájáról adott elő a XXV. kőszegi nyári egyetemen, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete szervezésében. Az előadás témája középpontjában a Tanácsi következtetések álltak, amelyek tavaly októberben megakasztották az Észak-Macedónia és Albánia tárgyaláskezdését. A megoldás az új bővítési biztosra és a horvát elnökségre hárult a 2020. május 6-i zágrábi csúcs keretében, így a német elnökség már konkrét csatlakozási tárgyalási alapot és megbeszélést szeretne kezdeni a két országgal. A koronavírus-járvány hatásait enyhítendő, szóba került a 3,3 milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag is. A Belgrád-Pristina párbeszéd folytatása érdekében kiemelt szerepet kap Miroslav Lajcak, az unió különleges képviselője, amely a párbeszéd erősítését szorgalmazza. A bővítéspolitika dinamizálása folyamatosan az EU napirendjén van, így a közeljövőben komolyabb előrelépések is várhatóak, amennyiben a felek folytatják.
A Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete gondozásában, immár huszonötödik alkalommal megszervezett nemzetközi nyári egyetem idén is nagy műgonddal választotta ki panelistáit, a legelismertebb szakértők előadásai online is megtekinthetők.
Borítókép: iASK
