Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Balogh Zsolt György

Jog és logika – III. rész

A fuzzy logika a klasszikus logika kiterjesztése.

Balogh Zsolt György 2025.05.13.
Mernyei Ákos Péter

Az Európai Parlament szigorítaná a harmadik országokból származó befektetések ellenőrzésére vonatkozó szabályokat

Mire jut a tagállami diplomácia az európai bürokrácia hatáskör-étvágyával?

Mernyei Ákos Péter 2025.05.13.
Ződi Zsolt

A zürichi kutatók esete az etikus Reddittel

Kutatási szabadság és etikus tudomány a mesterséges intelligencia korában.

Ződi Zsolt 2025.05.06.
Kalas Vivien

Hamarabb hatályba léphet a migrációs paktum több eleme

Cél a menekültügyi eljárások egy részének felgyorsítása és hatékonyabbá tétele.

Kalas Vivien 2025.05.05.
Petri Bernadett

Csatlakozási előszoba helyett a nappaliban

Ukrajna tagjelöltként léphetne be az EU közös piacára?

Petri Bernadett 2025.04.30.
KÖZJOGI MEGÁLLÓ BLOG
Mázi András
Mázi András
NKE ÁNTK Dékáni Stratégiai Tanácsadó Iroda
  • 2023.03.20.
  • 2023.03.20.

Jogos aggodalmak vagy ideológiai vita?

A CEDAW bizottság Magyarországnak tett ajánlásai

A nőkkel szembeni megkülönböztetés felszámolásáról szóló egyezményben (CEDAW) vállaltak megvalósulását vizsgáló bizottság a közelmúltban tette közzé megállapításait és ajánlásait Magyarország kapcsán. Bár a testület számos, főleg a munka világával kapcsolatos és a nőkkel szembeni erőszak visszaszorítását célzó magyar intézkedést üdvözölt, jónéhány területen kritikát fogalmazott meg és ezzel összefüggésben ajánlásokat is tett. A nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelést ellenőrző mechanizmusokba vetett bizalmat áshatja alá, ha a felülvizsgálatot végző szervek egyes megállapításai és ajánlásai nem objektív értékelés eredményeképpen születnek meg, ideológiai vitákat kezdeményeznek, továbbá megkérdőjelezik a részes államok együttműködési szándékát és az egyezményben foglaltak melletti elkötelezettségét.

Magyarország immár több mint négy évtizede részese az ENSZ közgyűlése által 1979-ben elfogadott, a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezménynek (CEDAW). Az egyezmény célja a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolása, és annak biztosítása, hogy a nők a férfiakkal azonos módon gyakorolhassák emberi jogaikat és alapvető szabadságaikat. Az egyezmény értelmében a nőkkel szembeni megkülönböztetésnek minősül a nemi hovatartozás miatti minden olyan megkülönböztetés, kizárás vagy korlátozás, „amelynek az a hatása vagy célja, hogy csorbítsa vagy megsemmisítse a politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, polgári vagy bármely más területen fennálló emberi jogoknak és alapvető szabadságjogoknak elismerését és megvalósítását a férfiak és a nők közötti egyenlőség alapján, nők által való gyakorlatát, függetlenül családi állapotuktól”.

Az egyezmény végrehajtásának ellenőrzésére a részes államok által titkos szavazással négy évre megválasztott, 23 szakértőből álló bizottság hivatott. A részes államoknak négyévente jelentést kell tenniük az egyezmény végrehajtása terén elért eredményeikről a bizottság számára. A bizottság a jelentéseket nyilvános ülésen vizsgálja és vitatja meg, melyekkel kapcsolatban záró észrevételek formájában fogalmazza meg álláspontját, valamint ajánlásokat is tesz a részes államoknak arra vonatkozóan, hogy miként javíthatják a nőkkel szembeni megkülönböztetés felszámolására irányuló erőfeszítéseiket. A bizottság általános ajánlásokat is megfogalmaz az egyezmény egyes aspektusairól, és iránymutatást ad a részes államoknak azok végrehajtásához.

A bizottság 2023. február 7-i ülésén tárgyalta Magyarország kilencedik időszakos jelentését, melynek eredményeképpen megfogalmazott záró észrevételeit is nyilvánosságra hozta. A 13 oldalas dokumentumban a bizottság számos előremutató intézkedést üdvözölt, ugyanakkor jónéhány területen kritikát és ezzel összefüggésben végrehajtásra javasolt ajánlásokat fogalmazott meg. 

Ezek egy része kétségtelenül az egyezményben foglaltak hatékony érvényesülését célozza, így a hazai jogalkotók számára mindenképpen megfontolandó lehet többek között a bizottság számos olyan ajánlása, mely a nőkkel szembeni erőszakos cselekményekkel, valamint a prostitúcióval és emberkereskedelemmel szembeni hatékonyabb küzdelemre, az áldozatok védelmére, illetve a nők oktatásban, munkaerőpiacon és a közéletben való tényleges egyenlőségének elősegítésére irányuló stratégiák, intézkedések és kommunikáció kapcsán került megfogalmazásra.

Érdemes ugyanakkor a dokumentum néhány olyan megállapítását röviden szemügyre venni, melyek megfogalmazása és indokolása során a bizottság kevéssé támaszkodott tényekre, sokkal inkább a – nyilvánvalóan a magyar kormányzati állásponttal szemben megfogalmazott – ideológiai megfontolások vezették. 

A bizottság az általa problémás jelenségek vonatkozásában első helyen említi, hogy értékelése szerint az elmúlt időszakban visszalépés történt a nemek közötti egyenlőség előmozdításában Magyarországon. A testület aggodalmát fejezte ki annak kapcsán, hogy Magyarország egyenlőséggel kapcsolatos intézkedései kizárólag a család fogalmán alapulnak, melyek a nők szerepét elsősorban feleségként és anyaként közelítik meg. A jelentés megállapítása szerint Magyarországon erősödtek a nők és férfiak családban és a társadalomban betöltött szerepével és felelősségével kapcsolatos sztereotipikus attitűdök. A bizottság ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a nők emberi jogai megvalósításának és a nők az élet különböző területein betöltött szerepe megerősítésének a családon túl is érvényesülnie kell. A bizottság ezen sarkos megállapításai kapcsán érdemes utalni arra, hogy Magyarország Alaptörvénye a nők és férfiak egyenjogúságának elvén állva deklarálja, hogy az állam külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Miközben a családok boldogulása kiemelt kormányzati törekvéssé vált, az ezzel összefüggésben bevezetett, alapvetően a munka és a családi élet egyensúlyának megteremtését és a gyermeket nevelők anyagi terheinek könnyítését célzó intézkedések nem eredményezik a nem családban élő nők hátrányos megkülönböztetését. 

A bizottság aggodalmát fejezte ki azzal összefüggésben is, hogy Magyarország nem ratifikálta az Európa Tanács nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményét (Isztambuli Egyezmény). Az Isztambuli Egyezmény tartalma és ebből következően a ratifikáció szükségessége a hazai közéletben évek óta heves vita tárgya. A ratifikációt ellenzők legfőbb érve, hogy az egyezmény tartalmazza a gender (társadalmi nemek a biológiai nemekkel szembeni) definícióját is, továbbá a magyar törvények megfelelnek az Isztambuli Egyezményben foglalt, a nők védelmét célzó rendelkezéseknek. A ratifikáció kapcsán az Országgyűlés 2020. május 5-én politikai nyilatkozatot adott ki, melyben deklarálta, hogy „nem kívánja nemzeti jogunk részévé tenni sem a társadalmi nem fogalmát, sem az Isztambuli Egyezmény genderszemléletét”, ezért felszólította a kormányt, hogy ne tegyen további lépéseket az Isztambuli Egyezmény kötelező hatályának elismerése iránt.

A bizottság kvóták jogszabályi előírását szorgalmazza a nők egyenlő és inkluzív képviseletének felgyorsítása érdekében a közszférában, az igazságszolgáltatásban, a tudományos életben betöltött, valamint a választott és kinevezett döntéshozói pozíciók kapcsán, különös tekintettel a vidéki nőkre, a roma nőkre és lányokra, a fogyatékkal élő nőkre és az idősebb nőkre. Ezzel kapcsolatban érdemes leszögezni, hogy a CEDAW-ban megfogalmazottakkal összhangban a hazai jogrend lehetővé teszi – többek között – a nők esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében külön intézkedések meghozatalát is. Az ugyanakkor, hogy az oktatásban, a munkaerőpiacon, illetve a döntéshozói pozíciók kapcsán a kötelező kvóta alkalmazása-e az (egyetlen) helyes eszköz a nők esélyegyenlőségének növelése érdekében, olyan vitás kérdés, melyet alapos kutatások eredményeképpen lehet csak eldönteni. 

A bizottság továbbá aggodalmát fejezi ki a terhességmegszakítás hazai szabályozása kapcsán 2022-ben bevezetett módosítás miatt, melynek eredményeképpen az abortuszt igénylő nőnek a korábban is előírt tanácsadáson való részvétel mellett a magzat szívhangját is meg kell hallgatnia (a jogszabály értelmében az állapotős nőnek be kell mutatnia egy olyan, szülész-nőgyógyász által kiállított leletet, amely rögzíti, hogy az egészségügyi szolgáltató „a magzati életfunkciók működésére utaló tényezőt” egyértelműen azonosítható módon bemutatta számára). Ez a változás a hazai közéletben komoly vitát váltott ki, ugyanakkor megállapítható, hogy a módosítás az egyébként alapvetően megengedőnek számító, több évtizede lényegében változatlan magyar szabályozást és gyakorlatot – az első trimeszter végéig gyakorlatilag alátámasztott indok nélkül is hozzáférhet egy nő az abortuszhoz, ha válsághelyzetre hivatkozik – jogi értelemben nem szigorította. 

A záró következtetések fentebb is idézett észrevételei alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a bizottság a magyar kormányzat prioritásaihoz képest részben más kiindulópontból szemléli a nők társadalmi szerepét, ennélfogva a női egyenjogúság kapcsán számos esetben más hangsúlyokat emel ki. Miközben elismeri a magyar kormányzat közelmúltban hozott számos pozitív intézkedését különösen a munka világa és a nőkkel szembeni erőszakos cselekményekkel való hatékony fellépés területén, ezen részbeni más hozzáállásból fakadóan más irányban határozza meg a CEDAW végrehajtása érdekében szükséges jövőbeni teendőket. 

A nemzetközi egyezmények érvényesülését ellenőrző szervezetek észrevételei értékes kiindulópontot jelenthetnek az egyezményekben részes államok kormányzatai számára. Az ellenőrzési mechanizmus lényege, hogy az érintett államok a velük szemben megfogalmazott kritikát értékelik, majd jelentésben számolnak be az egyezményben vállalt kötelezettségeik kapcsán tett intézkedéseikről. Ezt a párbeszédet ugyanakkor nem segíti elő, valamint alkalmas lehet a bizottság tevékenységébe vetett bizalom aláásására is, hogy a záró észrevételek több megállapítása és ajánlása nem objektív értékelés eredménye, nemzetközi kötelezettségek betartatása helyett ideológiai vitákat kezdeményez, továbbá megkérdőjelezi Magyarország együttműködési szándékát és az egyezményben foglaltak melletti elkötelezettségét. 

Témakörök: ENSZ, gender, jog, jogállam, vita
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT