Szerdán leszavazták a román parlamentben azt, hogy március 15. legyen hivatalosan a romániai magyar közösség napja. Pedig úgy szavazhattak volna a törvényhozók, hogy semmit nem veszítenek vele. Az, hogy a magyar közösség hivatalos ünnepként élhesse meg március 15-ét, semmit nem vesz el a román közösségtől, sőt, segítette volna őket abban, hogy jobban megismerjék a magyar közösséget. Az 1848-as szabadságharc eszményei ugyanazok, mint a francia forradalom eszméi, amelyeket Európa összes népe magáévá tett: szabadság, egyenlőség, testvériség. Ez a három érték ma is érvényes, ma is aktuális. Március 15. egy olyan forradalom kezdetének napja, amelynek eszményei nem irányultak egyetlen nép ellen sem.
A törvénytervezet előírta, hogy a magyarlakta települések, az önkormányzatok és intézmények saját költségvetésükből támogassák a március 15-ei ünnepségek megrendezését. A magyar alkalmazottak szabadnapot kaptak volna, a román közszolgálati televízió és rádió pedig különkiadásban számolhatott volna be a magyarság ünnepéről. Eredetileg a jogszabályt 27-én kellett volna megvitatnia a parlament képviselőházi plénumának, azonban az RMDSZ kezdeményezésére levették a napirendről és visszaküldték a szakbizottságoknak újratárgyalásra. A magyar érdekvédelmi szövetség abban bízott, hogy az újratárgyalás során sikerül meggyőzni a többségi politikusokat a törvénytervezet jogosultságáról, és nem a magyarellenes, uszító megnyilvánulások keressztüzében kell majd vitát folytatni a jogszabályról.
Azonban nem ez történt. A Népi Mozgalom Pártjának képviselője (Traian Basescu volt államfő) volt az, aki kezdeményezte a RMDSZ által 2017-ben benyújtott törvénytervezet vitáját most, amikor minden román párt azon versenyzik, hogy ki magyarellenesebb. A parlamenti vita során a párt képviselője szerint március 15. a románoknak „negyvenezer erdélyi román lemészárlását és háromszáz falu felperzselését” jelenti, és emlékezteti őket minden elnyomásra, amit a magyar királyság alatt elszenvedtek. A kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője szerint az erdélyi magyaroknak más ünnepnapot kellene választaniuk, mert ez a nap a románok számára nem a román–magyar testvériséget jelképezi.
„Az elmúlt hetekben bebizonyosodott, hogy a remény politikája ma már nem működik a többség és kisebbség viszonyában, hogy egyesek a reménykeltés helyett a gyűlöletet szítják. Igaz, Románia elérte két nagy célját: csatlakozott a NATO-hoz és belépett az Európai Unióba. Nincs már állandó nyomás rajta, nincsenek már azok a követelmények, amelyeket akkor megfogalmaztak vele szemben, többek között az interetnikus kapcsolatok terén. Szankciók sincsenek már. Ilyen körülmények között egyesek mintha úgy gondolnák, hogy eljött a pillanata a közös építkezés leállításának, akár közös munkánk lerombolásának. Ennek jeleit már 2012–2013 óta látjuk, de most, a járvány és a járvány okozta gazdasági válság, a világrend és a globális erőviszonyok újrarendeződésének idején felgyorsult a paradigmaváltás a román többség és a magyar kisebbség viszonyában” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök a parlamenti vita során.
Ma Románia Parlamentje bebizonyította, hogy valóban paradigmaváltásról van szó a többség és kisebbség viszonyában. Bebizonyította, hogy ami az elmúlt hónapokban történt, az nem csupán egy kisiklás, azt, hogy amit eddig közösen elért a román többség és a magyar kisebbség, békés eszközökkel, a parlamentben, csak szemfényvesztés volt. Pedig továbbra is a jövő felé kellene fordulni. Egy olyan jövő felé, amely a kölcsönös tiszteleten alapul és a közös tervezésről szól.