A Moldova Köztársaságbeli kormánypárti PAS képviselői, köztük a házelnök, 2022. december 8-án az állambiztonság növelésére hivatkozva a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezték Moldovában. A javaslat éles transznyisztriai ellenkezéssel párosul.
A törvényjavaslat új tényállások büntető törvénykönyvben való megjelenését tervezi. Az egyik szerint tizenkettőtől húsz évig terjedő börtönnel lenne büntethető az a moldáv vagy külföldi állampolgár, illetve hontalan személy, aki a Moldova Köztársaság szuverenitását, függetlenségét, integritását, honvédelmét vagy állambiztonságát sértő tevékenységet fejt ki információk gyűjtésével és alkotmányellenes szervezetekhez továbbításával vagy a Moldova Köztársaságot sértő tevékenységet végző alkotmányellenes szervezetek segítésével. A javaslat héttől tíz évig terjedő börtönnel kezdeményezi büntetni az állam területén illegális információs hálózatot létrehozó, szervező, kezdeményező személyeket, illetve azokat, akik az állammal szembeni tevékenységre buzdítanak vagy toboroznak. Kettőtől hét évig terjedő büntetést irányoznak elő annak, aki e célok értelmében idegen kormány vagy szervezet képviselőivel együttműködik, míg kémkedésre kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztést indítványoznak.
Szintén új törvényi tényállásként javasolják a szeparatizmus kettőtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetését. Szeparatizmust az követne el, aki az ország területének egy részét a moldáv jogszabályok vagy nemzetközi szerződések megsértésével megpróbálná elszakítani, míg három évig terjedő börtönnel sújtandó az, aki szeparatizmusra hív fel. Mindkét tényállásnál minősített esetként súlyosabban lenne büntethető, ha az elkövető közéleti személyiség, tisztségviselő, közjogi méltóság vagy külföldi hivatalos személy, esetleg nemzetközi szervezet tisztségviselője. A szeparatizmus vonatkozásában további minősített esetnek minősülne az erőszakos, a fegyveres és a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó elkövetés, illetve önálló tényállást képezne a szeparatizmus bármilyen módon történő finanszírozása. Szintén letöltendő börtönnel is büntethető lenne, aki valamennyi fenti tényállásnak megfelelő tevékenység tudomására jutott, és annak előkészületéről vagy elkövetéséről nem tájékoztatta az állam szerveit.
A szeparatizmus vonatkozásában a moldáv jogrendre hivatkozás azért fontos megszorítás, mert a szovjet jog örökségeként az 1994-ben területi autonómiát kapott Gaguziának alkotmányos joga van az elszakadásra, ha Moldova Köztársaság független államkénti státuszában változás állna be – például egyesülne Romániával. Megjegyzendő, hogy a 2022-es törvényjavaslat ki nem mondott „címzettje” Transznyisztria – amely 2005-ben szintén területi autonómiát kapott Moldován belül, ugyanakkor de facto államként az orosz 14. hadsereg fennhatósága alatt áll, és ilyen joggal nem rendelkezik. Moldovában a Szovjetunió széthullását követően két konfliktus alakult ki – az itteni nemzetiségi tömbök aggódtak amiatt, hogy Románia bekebelezi az újonnan függetlenedő államot – Moszkva pedig ezt kihasználva a Dnyeszteren túli területet „befagyasztotta”, itt működik az el nem ismert Dnyesztermenti Köztársaság. Gagauzia a Kisinyovval (Chişnău) kötött 1994-es kompromisszumot követően területi autonómiát kapott; az erre vonatkozó igény időről időre felmerül a szomszédos Taraclia járás bolgár többségű lakossága részéről is.
A törvényjavaslat mögött nem nehéz meglátni a szomszédos Ukrajnában folyó események leképződését, különösen a rendszeres orosz fenyegetőzések közepette. Az előterjesztést a moldáv kormány december 21-én kedvezően véleményezte, amit követően, 27-én a transznyisztriai „parlament” alelnöke és a terület „külügyminisztere” abbéli meggyőződésüknek adtak hangot, hogy a tervezet nem segíti a kétoldalú párbeszédet, illetve reményüket fejezték ki, hogy azt a moldáv parlament nem fogja elfogadni.
A Dnyesztermenti Köztársaság kérdése a kelet-európai térség biztonsága szempontjából állandó kihívást teremt, de különösen erősen jelentkezett ez 2022 márciusában, amikor az orosz csapatok megszállták a novemberben végül kiürített ukrajnai Herszon városát, és Odessza, illetve az orosz haderővel rendelkező Transznyisztria felé közeledtek, közvetlen földrajzi összeköttetés megteremtésével fenyegetve. Moldáv szempontból az is intő lehet, hogy Ukrajnában egyes választott vagy kinevezett ukrán tisztségviselők és a lakosság egy része támogatja az orosz inváziót, mindemellett pedig a moldovai gazdasági helyzet egyre nehezebb, így egy ilyen törvényjavaslattal a lakosság figyelme is „megosztható”, valamint az őszi tüntetések során meggyengült támogatottságú kormány mögé esetleg ismét lakossági többség állítható. Mindazonáltal a törekvés legitim és az orosz beavatkozásnak kíván gátat szabni, azonban az állam biztonsága csak az egyik serpenyője a mérlegnek, a másikban ott kell lennie a nemzetiségi lakosság igényeinek tiszteletben tartásának is.
Nyitókép: Flickr / whltravel
