Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • EN
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • EN
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • EN
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • EN
Nyirkos Tamás

Konzervatív töprengések Oroszországról

A szerzőt a cár megjutalmazta tanácsaiért.

Nyirkos Tamás 2024.10.08.
Tóth Ádám

Európa az orosz gondolkodásban

A modern orosz nemzeti önkép a XIX. században született.

Tóth Ádám 2024.05.22.
Varga Csilla

Trójai faló az Európai Parlamentben?

Hamarosan további kétes ügyekre derülhet fény.

Varga Csilla 2024.04.03.
Csapó Zsuzsanna

A hadszíntérről a vádlottak padjára?!

Az orosz–ukrán háború és a Nemzetközi Büntetőbíróság újabb letartóztatási parancsai.

Csapó Zsuzsanna 2024.03.11.
Varga Csilla

Oroszországi kisebbségek a periférián

Több millió személy maradt jogvédelem nélkül.

Varga Csilla 2024.01.23.
MESSZELÁTÓ BLOG
Manzinger Krisztián
Manzinger Krisztián
munkatárs, NKE John Lukacs Intézet
  • 2022.09.07.
  • 2022.09.07.

Hova repülne most Münchausen ágyúgolyója?

A nyár során egyre élesebben üzenget egymásnak a moldáv vezetés és a nemzetközi elismertséggel ugyan nem, de orosz katonai, politikai és gazdasági támogatással rendelkező moldovai szakadár régió, az Ukrajnával is határos Transznyisztria vezetése. Az üzengetésbe immár az orosz külügyminiszter is bekapcsolódott, aki arra „hívta fel” a moldovai vezetés figyelmét, hogy Oroszország minden eszközzel megvédi az oroszajkúak érdekeit.

A 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított támadás alapjaiban változtatta meg a kelet-európai geopolitikai helyzetet – annak ellenére is, hogy a kezdeti várakozásokkal szemben az orosz hadseregnek nem sikerült elfoglalni Ukrajna Fekete-tengerrel – és Moldova Köztársasággal – határos délnyugati részét. 2014-ben súlyos összecsapások voltak a térség középpontjának számító Odesszában, de az idei katonai támadás során szárazföldi támadásra nem került sor orosz részről. Ez Moldova számára némileg megnyugtató, hiszen a nemzetközi közösség által elismert államterület legkeletibb sávja nem áll a kisinyovi / chişinău-i kormány ellenőrzése alatt. Ezt a Transznyisztriának – saját terminológiája szerint Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaságnak – nevezett területet 1990-ben vonta ellenőrzése alá a 14. szovjet (ma orosz) hadsereg, amelynek a térségből származó, zömmel szláv nyelvű vezetői és katonái attól féltek, hogy a Szovjetunió széthullásának várható bekövetkezte után Moldova a szláv többségű régióval együtt beolvad Romániába. Moldova végül megőrizte az 1991-ben kikiáltott függetlenségét, de a Dnyeszteren túli terület nem került a moldáv kormány ellenőrzése alá. Ezt a területet az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése – az ET-ből való orosz kivonulás kontextusában – 2022. március 15-én első ízben nevezte Oroszország által megszállt területnek.

Münchausen báró mellszobra és ágyúgolyója a várban.

Biztonsági szempontból Transznyisztria kényes helyzetet jelent: a terület védhetősége kérdéses, de az ott állomásozó orosz haderő miatt egy katonai akció gyakorlatilag Oroszország elleni háborút jelentene. Transznyisztria jelentős fegyverlerakatnak számít: a Magyarországról kivont szovjet fegyverzet egy részét is a benderi várban tárolják; abban a várban, ahol az 1735–39-es orosz–török háború idején Münchausen báró is szolgált orosz zsoldban, és ahol a monda szerint egy ágyúgolyó ülve repülte át a Dnyeszter folyót. A másik oldalról nézve a terület előretolt helyőrségként funkcionál: a Dél-Ukrajnában kibontakozott orosz támadás stratégiai céljai között szerepelt Transznyisztria fizikai összeköttetésének biztosítása a Krímmel és ezáltal exklávé helyzetének felszámolása – ez az orosz katonai offenzíva elakadása miatt nem történt meg. Ukrajna és Moldova számára mindazonáltal biztonsági kockázatot jelent a térség, nem is véletlen például, hogy ismeretlenek 2022. április 26-án felrobbantották az orosz rádióadások továbbsugárzására szolgáló két legerősebb távközlési antennát a transznyisztriai Maiac településen.

A transznyisztriai helyzet az elmúlt időszakban éleződött ki, miután az orosz hadsereg hatalomátvételének 30. évfordulóján rendezett tanácskozás margóján Transznyisztria „külügyminisztere”, Vitalij Ignatyev arról beszélt július 22-én Moszkvában, hogy a 2006-os népszavazás eredményének megfelelően Tranysznyitria Oroszország részévé kíván válni. Augusztus 15-én az újraegyesítésért felelős moldáv miniszterelnök-helyettes, Oleg Szerebrian jelentette ki nyilvánosan, hogy mivel bizonyos erők Moldova destabilizálására törekednek, így a chişinăui kormánynak minden lehetőségre fel kell készülnie, prioritása viszont a párbeszéd és a status quo fenntartása jelenleg. Erre válaszul viszont Vadim Krasznoszelszkij transznyisztriai „államfő” békés párbeszédre hívta fel Maia Sandu moldáv elnököt, Vitalij Ignatyev transznyisztriai főtárgyaló pedig arról beszélt, hogy sem februárban, sem augusztusban nem kaptak választ a moldáv hatalomnak küldött tárgyalási ajánlatukra, miközben Sandu politikája egyre inkább eltávolítja Moldovát a semlegességtől Ukrajna vonatkozásában, illetve, hogy „a ma Ukrajnában történő események egyenes következményei annak, hogy a tárgyalóasztalnál nem lehetett megállapodást elérni”. 

Ebbe az eseménysorozatba kapcsolódott be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter augusztus 31-én, amikor arra hívta fel Chişinău figyelmét, hogy Oroszország mindent megtesz a moldvai oroszul beszélők érdekeinek védelme érdekében. Ezt abból a szemszögből érdemes nézni, hogy Oroszország a posztszovjet térségben a zömmel az 1990-es évek legelején létrejött ún. befagyott konfliktusokban élő orosz nyelvűek védelmére hivatkozással gyakran lép fel egyes volt szovjet tagállamokkal szemben – részben ezt használta fel a 2008-as grúz–orosz háború során is indokként. A 2014-es Ukrajna elleni fellépés újabb befagyott konfliktusokat teremtett, és a 2022-es támadás egyik ürügye is a donyecki és luhanszki szakadár területek orosznyelvű lakosságának védelme volt. 

Lavrov augusztus 31-én a térségi biztonság garantálása érdekében párbeszédre szólította fel „az USA és az EU nyomására arra nem hajlandó” Moldovát, amire „Moszkva és a transznyisztriai hatóságok mindenkor nyitottak lennének”. Kevéssé burkolt fenyegetésként azt is hozzátette, hogy szerencsés lenne, ha a chişinăui kormány befejezné a „Nyugat által ráerőltetett geopolitikai játszmákat és az országban élő emberek érdekére koncentrálna”, hiszen Moldovában van egy Gagauzia nevű terület is, amely szintén különleges státusz elérésére törekszik, amelynek csak bizonyos elemeivel rendelkezik ma. (Gagauzia Moldova régiója, amelynek a törökhöz közel álló gagauz nyelvet beszélő ortodox vallású lakossága az 1990-es évek elején – szintén a román területi aspirációk miatt – Moszkvára próbált támaszkodni, de amely terület végül 1994-ben területi autonómiát kapott az országban, és amely fölött ma Oroszország mellett Törökországnak is jelentős befolyása van.) Oroszország tehát tudatosan használja ki a nemzetiségi feszültségeket saját céljai elérése és a kelet-európai térség stabilitásának aláaknázása érdekében, miközben az érintett államok és a nemzetközi szervezetek részéről sincs tényleges szándék a kisebbségi kérdések szavakon túli tényleges rendezésére.

(A borítókép a benderi várat ábrázolja a távolból, a szövegközi kép pedig Münchausen báró mellszobra és ágyúgolyója a várban. A képeket Prőhle Gergely, az NKE STI igazgatója készítette 2018-ban.)

Témakörök: kisinyov, moldáv, orosz, Oroszország, posztszovjet
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT