Az EU 1983 óta minden évben tematikus kampányokkal összpontosít egy, a Bizottság által javasolt, valamint az Európai Parlament és a tagállamok által elfogadott szakpolitikára vagy célcsoportra. A kezdeményezés célja, hogy ösztönözzék a párbeszédet a téma körül egy teljes esztendőn át.
2022 az „Ifjúság Európai Éve” lett. A programban összeurópai szinten a tagállamok, regionális és helyi hatóságok, illetve maguk a fiatalok együttműködése tud megvalósulni. Az évad támogatásként szolgál annak a generációnak, melynek a pandémia idején talán az egyik legtöbb áldozatot kellett meghoznia: a bezártságot, a tanulmányok más jellegű elvégzését és a közösségi élet hiányát. Ifjúkori éveink élményei egy egész életre meghatározzák lényünk, ezt a traumát igyekszik az EU kompenzálni, új fókuszált lehetőségek megteremtésével.
A fiatalok megbecsülésről szóló tematikus programsorozat nem titkolt célja, hogy a 2021–2027 közöttre megfogalmazott európai ifjúsági stratégiában (bevonás, összekötés, képessé tétel) és a 11 európai ifjúsági célban leírt törekvéseket (az EU és a fiatalok közötti kapcsolat, a nemek közötti egyenlőség, befogadó társadalmak, tájékoztatás és konstruktív párbeszéd, mentális egészség és jólét, a vidéki ifjúság előrehaladása, minőségi foglalkoztatás mindenkinek, minőségi tanulás, tér és részvétel mindenkinek, fenntartható zöld Európa, ifjúsági szervezetek és európai programok) közelebb vigye a fiatalokhoz.
A program előkészítő szakaszában 2021. október és november között 4686, többségében 18–24 év közötti fiatal írta meg, hogy mit szeretne a kezdeményezéstől. Tekintettel arra, hogy az Európai Ifjúsági Fórum (EYF) szerint Európa 25 százaléka fiatal, azaz a majdnem 500 millió emberből 125 millió fiatal, a számokat nézve a kérdőíves felmérés nem nevezhető sikeresnek, még úgy sem, hogy a kampány több mint 4,8 millió megjelenést és 27 000 egyedi kattintást generált. A form azonban lezárult és az addig beérkezett véleményeket használják fel. Magyarországról csupán 84 fő töltötte ki a kérdőívet. A tematikus év – ha a kérdőív válaszainak a szervezők eleget tesznek – az EYF közösségi médiáján fog a legfajsúlyosabban megjelenni. Programok tekintetében fele-fele arányban szerettek volna személyes és online aktivitásokat a fiatalok, szóval egy hibrid megoldás várható önkéntes tevékenységek, sportesemények, oktatóvideós tanfolyamok, ifjúsági kiállítások, fesztiválok, hackathonok, viták, mentorprogramok, meet-upok formájában. Az eddigi kommunikáció alapján kiderült, hogy az EP képviselők mellett az ifjúsági szervezetek is nagyobb hangsúlyt fognak kapni, mint eddig. A megkérdezettek nagy része az oktatás és képzés; az éghajlatváltozás / környezetvédelem, a (mentális) egészség és a befogadó társadalom témákat vizsgálná a legszívesebben. Felmerült még további témaként a pénzügyi tudatosság, a vidéki közösségek megerősítése és a digitális kompetenciák fejlesztése, valamint a világjárvány következménye a fiatalokra.
Az Európai Unió két világháborús tragédiára épült, Robert Schuman, az alapító atyák és anyák elképzelései 70 évvel ezelőtt magától értetődőek voltak: valamilyen típusú szövetségre volt szükség a hosszú távú béke érdekében. A holokauszt, majd az azt követő kommunizmus ember tömegeket érintő hatásairól egyre kevesebb embertársunk tud mesélni. Szükség van ezen személyes és kollektív történetek hiteles átadására a fiatalok számára, de ahhoz, hogy az alapvető célok érvényesülni tudjanak sikerprojekteket kell megvalósítani. Ezek közé tartozik például az 1987-ben az európai felsőoktatás fejlesztésére létrejött mobilitási program, mely Erasmus+ néven már sokkal többet nyújt, hiszen az átalakult – és magyar hatásra, Navracsics Tibor biztosi munkája nyomán megnövekedett költségvetésben nagyjából 28 milliárd euróval bíró (2021-2027) – alap az oktatást, képzést, ifjúságügyet és sportot támogató programmá vált. Hatása mára a felsőoktatás mellett a felnőtt tanulásban, a szakképzésben, az ifjúsági részvételben és a köznevelésben is megjelenik. Az átalakult ifjúsági program így könnyebben teremt lehetőséget a fiatalok számára az EU-s szakpolitikákkal való találkozásra.
A 2022 tavaszáig tartó Európa jövőjéről szóló konferencia lehetőséget ad bárki számára, hogy elmondja milyen Európát szeretne. Magyarországon – habár az EU hazánkban rekord magas támogatottsággal bír – fontos, hogy a fiatalok is lássák a fejleszthető irányokat. Röviden szükség van arra, hogy a magyar fiatalok aktívan beleszóljanak az Európai Ifjúság Éve égisze alatt megrendezésre kerülő diskurzusokba és felszólaljanak az ezt érintő témákban. A vitákból való kimaradás a nélkülünk való döntéshez vezethet EU-s szinten, ezt pedig egyikünk sem szeretné, hiszen az Unió közös és közösen kell formáljuk.
