• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Gyaraki Réka

A kiberbűncselekmények áldozatai – Catch Me, If You Can

A 4. ipari forradalom nyújtotta digitális forradalom változásokat hozott az emberek életébe. A személyes találkozások és kontaktusok helyét átvette a kibertér, amely sokszor megkönnyítette a

Gyaraki Réka 2021.02.25.
Hőnich Henrik

Germanizálás vagy centralizálás? II. József nyelvrendelete és a magyar rendek

II. József 1784. április 26-án kibocsátott, a történeti szakirodalomban szokásosan „nyelvrendeletként” emlegetett királyi leirata fordulópontot jelentett az uralkodó és a rendek viszonyában. A rendelet új

Hőnich Henrik 2021.02.25.
Zahorán Csaba

1920 a közép-európai emlékezetben – regionális emlékezetpolitikai körkép (2020) II.

Románia – még egy centenárium 2020-ban egy újabb, mégpedig egy kifejezetten magyar vonatkozású elemmel gazdagodott a román történeti tudat. A „Nagy Egyesülés” centenáriumának 2018-as felidézése

Zahorán Csaba 2021.02.25.
Szilágyi Balázs

A visegrádiak és Bécs árumegállító joga

Az 1335-ös visegrádi királytalálkozón megfogalmazott egyik fő célkitűzés – amint azt a történelemkönyvek lapjain olvassuk – az árumegállítójogával visszaélő Bécs elkerülését lehetővé tevő kereskedelmi útvonalak

Szilágyi Balázs 2021.02.25.
Navracsics Tibor

Egy újabb Európai Tanács ülés a koronavírus-járvány árnyékában

Nem várható váratlan fordulat az Európai Tanács ma kezdődő ülésén. Mégis, néhány részletre érdemes lesz odafigyelni: az állam- és kormányfők vitát folytatnak a déli partnerség

Navracsics Tibor 2021.02.25.
MESSZELÁTÓ BLOG
Manzinger Krisztián
Manzinger Krisztián
munkatárs, NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.02.23.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.02.23.

Először 50% felett a függetlenségpártiak – Választott Katalónia

2021. február 14-én előrehozott regionális (autonóm közösségi) parlamenti választást tartottak Katalóniában, ahol a politikai élet fő törésvonala évek óta a katalán függetlenség támogatása vagy elutasítása mentén húzódik. Nem volt ez mindig így, az 1978-es alkotmányos keretek és főként az 1980-as években megszerzett hatáskörök sokáig elegendőnek tűntek, a 2000-es évek gazdasági nehézségei azonban változást hoztak. Már a 2006-os statútum (regionális alkotmány, amelyet a madridi törvényhozásnak is jóvá kell hagynia) jelezte Katalónia igényét egy új típusú kapcsolatra, de különösen a statútumot fontos részeitől megfosztó 2010-es alkotmánybírósági döntés után vált egyértelművé, hogy a katalán politikusok – és választók – jelentős része számára az 1978-as keret már nem elég. A távolodás fokozatos volt, de végül 2014-ben és 2017-ben már – el nem ismert – függetlenségi népszavazásokat tartottak Katalóniában, majd 2017. október 17-én ki is kiáltották a terület Spanyolországtól való függetlenségét.

A 2021. február 14-i választásra azt követően került sor, hogy a spanyol Legfelsőbb Bíróság 2020. szeptember 28-án hivatalvesztésre ítélte Quim Torra katalán elnököt, a katalán parlament elnöke pedig előrehozott választást kezdeményezett az eredetileg 2021 decemberében esedékes szavazás helyett. A járványhelyzetben megtartott szavazás katalóniai viszonylatban alacsony, mindössze 53,5%-os részvételi aránnyal zajlott – a 2017-es szavazáson ez még 79,1% volt – de ez még így is lényegesen magasabb, mint a 2020. decemberi romániai parlamenti választás 33,3%-os, a 2020. októberi litvániai parlamenti választás 47,5, illetve 38,9%-os, a 2021. januári portugál államfőválasztás 39,3%-os és a szintén február 14-én rendezett koszovói parlamenti választás 47,1%-os részvételi arányai, mutatva a katalóniai választók elkötelezettségének magas fokát. 

A választást Spanyolország „Müller Cecíliája”, a katalóniai választásokért a spanyol egészségügyi miniszteri posztról lemondó Salvador Illa vezette Katalóniai Szocialisták Pártja (PSC) nyerte 23%-os eredménnyel, 33 mandátummal az összesen megszerezhető 135-ből. A PSC az országosan kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) katalóniai fiókszervezete, amely a spanyol állam egységének elvét vallja, ezért érvelhetett úgy Illa február 14-én este, hogy a pártja választási győzelme azt mutatja, miszerint Katalónia Spanyolország része akar maradni.

Az optimizmusa azonban túlzottnak tekinthető, ugyanis – habár megosztott erőkkel, de – a katalán függetlenségre törekvő pártok a történelem során először épp ezen a választáson szerezték meg a leadott szavazatok többségét. A legnagyobb politikai erejük – első alkalommal – a Katalóniai Köztársasági Baloldal (ERC) párt (ízlelgessük ezt a nevet a Spanyol Királyságban), amely 21,3%-ot és a PSC-hez hasonlóan szintén 33 mandátumot szerzett. Harmadik helyen futott be a jobboldali függetlenségpárti Együtt Katalóniáért (Junts) 20%-os eredménnyel és 32 mandátummal, ötödiknek pedig a „katalán országok” (Katalónia, Valencia és Baleár-szigetek) függetlenségéért küzdő, szintén baloldali CUP-G a maga 6,7%-os eredményével és 9 megszerzett mandátumával. A függetlenségpárti erők összesen 74 mandátumot szereztek, vagyis jóval többet, mint a parlamenti többséghez szükséges 68 és többet mint a 2017-es 70 mandátum, amikor először szereztek többséget a Generalitatban. 

A spanyol jobboldal teljesen átalakult Katalóniában 2017 óta: az akkor 25,4%-kal győztes Ciudadanos most mindössze 5,6%-ot szerzett, míg a korábbi országos jobboldali spanyol váltópárt, a Katalóniában hagyományosan gyenge Néppárt (PP) csak 3,9%-ot. Bejutott viszont a katalóniai parlamentbe a szélsőségesen spanyol nemzetállami alapon álló, bevándorlásellenes és euroszkeptikus Vox, amely 7,7%-os eredményével 11 mandátumot szerzett. Rajtuk kívül még egy párt, a baloldali, katalán kérdésben nem elkötelezett En Comú Podem jutott be a katalán parlamentbe 8 képviselővel.

Habár Illa a választást követően megkísérelte az ERC-t egy baloldali kormány létrehozására rábírni – hisz összességében a baloldali erők többséggel rendelkeznek a katalóniai parlamentben – az ERC azt üzente, számukra a függetlenség erősebb hívószó a politikai ideológiánál és ezért kezdeményezték a katalán függetlenségpárti erők koalícióját. 

Az eredményeket látva valószínűsíthető, hogy a katalóniai társadalom és politikum függetlenség kapcsán tapasztalható mély megosztottsága a jövőben is megmarad, sőt a katalóniai lakosság függetlenség iránti támogatásának számokkal igazolható növekedése egyre nagyobb nyomást helyezhet minden érintett félre. Így hamar eljöhet az idő, amikor Madridnak kínálnia kell valamit Katalóniának annak érdekében, hogy ellensúlyozza egy újabb függetlenségi népszavazás megtartására irányuló szándékokat. 

Témakörök: Katalónia, Katalóniai Szocialisták Pártja, Salvador Illa, Spanyolország, választás

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.