• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • KÖNYVEK
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Gyaraki Réka

A kiberbűncselekmények áldozatai – Catch Me, If You Can

A 4. ipari forradalom nyújtotta digitális forradalom változásokat hozott az emberek életébe. A személyes találkozások és kontaktusok helyét átvette a kibertér, amely sokszor megkönnyítette a

Gyaraki Réka 2021.02.25.
Hőnich Henrik

Germanizálás vagy centralizálás? II. József nyelvrendelete és a magyar rendek

II. József 1784. április 26-án kibocsátott, a történeti szakirodalomban szokásosan „nyelvrendeletként” emlegetett királyi leirata fordulópontot jelentett az uralkodó és a rendek viszonyában. A rendelet új

Hőnich Henrik 2021.02.25.
Zahorán Csaba

1920 a közép-európai emlékezetben – regionális emlékezetpolitikai körkép (2020) II.

Románia – még egy centenárium 2020-ban egy újabb, mégpedig egy kifejezetten magyar vonatkozású elemmel gazdagodott a román történeti tudat. A „Nagy Egyesülés” centenáriumának 2018-as felidézése

Zahorán Csaba 2021.02.25.
Szilágyi Balázs

A visegrádiak és Bécs árumegállító joga

Az 1335-ös visegrádi királytalálkozón megfogalmazott egyik fő célkitűzés – amint azt a történelemkönyvek lapjain olvassuk – az árumegállítójogával visszaélő Bécs elkerülését lehetővé tevő kereskedelmi útvonalak

Szilágyi Balázs 2021.02.25.
Navracsics Tibor

Egy újabb Európai Tanács ülés a koronavírus-járvány árnyékában

Nem várható váratlan fordulat az Európai Tanács ma kezdődő ülésén. Mégis, néhány részletre érdemes lesz odafigyelni: az állam- és kormányfők vitát folytatnak a déli partnerség

Navracsics Tibor 2021.02.25.
MESSZELÁTÓ BLOG
Enyedi László
Enyedi László
Nemzetközi kapcsolatok szakértő, bölcsész, NKE Nemzetek Európája Karrierprogram
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.01.22.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.01.22.

Aranykorszak Romániában?

Semmi sem mozdítja elő hatékonyabban a radikális pártok előretörését, mint a szavazók konstans elégedetlensége, csalódottsága. Romániában a december 6-án megtartott választások erről tesznek tanúságot, ugyanis parlamenti székekhez jutott a Románok Egyesüléséért Szövetség (Alianta pentru Unirea Romanilor), amely egyértelműen szélsőjobboldali párt. Érdemes megjegyezni, hogy az alakulat nevéből képzett mozaikszó (AUR) egyébként románul aranyat jelent, tehát pozitív konnotációval rendelkező név, amely hatásosan érvényesül a közbeszédben.

Magyar szempontból természetesen vészjósló jelként tűnik fel egy ilyen párt majd 9%-os térnyerése szomszédságunkban. A szövetség honlapja arról árulkodik, hogy a hatalomszerzési metodikájuk alapvetően a politikai messianizmus módszere: egyesítő erőként, minden román (legyen az határon onnan vagy túl) problémáinak megoldóiként léptek színre. Kitérő egy mondat erejéig: furcsa párhuzamként, de mégis még visszhangzó koncepcióként az aranykorszak felépítését látszanak elhozni, amelyet Ceausescu is ígért buzgón bukása előtt. Ezzel is csak szemléltetni kívánom a névválasztás belpolitikai értékeit, átgondoltságát.

Az újonnan megjelent szélsőséges párt tehát értelmezhető egyfajta útkeresésnek Romániában. Maga az alakulat honlapján arról beszél, hogy a nagy 1918-as egyesülés óta még mindig egy megosztott románság éli mindennapjait. E megosztottságot lehet értelmezni az országhatárokra is, hiszen Moldova köztársaság egy nagy külpolitikai nehézség Románia számára. Mint ismeretes, 1992-ben lefolyt a transznisztriai háború, amelyben a moldovai többség azt szerette volna – természetesen Románia támogatásával –, hogy létrejöjjön az egyesülés Romániával. Az orosz kisebbség azonban segítséget kért, és azóta is egy orosz hadosztály garantálja a békét a hivatalosan Moldovához tartozó, ám független Transznisztria részére. Teljesen egyértelműsítve tehát, Oroszország konkrétan megakadályozta, hogy Románia területet szerezzen.   

Ebből mindjárt egyértelmű, hogy az AUR névválasztás bár szerencsés belpolitikai szempontból, kérdés, hogy milyen érzelmeket ébreszt majd Moszkvában. A Krím-félsziget megszállása óta egyértelmű, hogy Oroszország nem hajlandó engedni saját maga biztonságából – akár nemzetközi megrovásokat vállalva – inkább geopolitikai érdekeit tekinti elsőnek. A Románok Egyesüléséért Szövetség elnevezés tekinthető egyfajta provokációnak is (nem feledve a román fekete tenger partszakaszra telepített amerikai rakétarendszert), ha a dolgokat Moszkva felől elemezzük. Hozzá kell tenni, hogy jogosan, hiszen a román politikai kultúra szerves része a nagy egyesülési álom.  

A valóság talaján maradva meg kell említeni, hogy a 2020-as Romániai parlamenti választásokon rekord alacsony volt a részvétel: a jogosultak köréből pusztán 29,8% járult urnákhoz. Ilyen körülmények között feltételezhető, hogy az AUR támogatottsága nem olyan magas a teljes lakosság körében, ám a politikatudomány megfigyeléseiből merítve feltételezhető, ha egyszer egy párt eléri a parlamenti küszöböt, akkor olyan erőforrásokhoz jut, ami lehetővé teszi az erősödését.

A helyzet magyar vonatkozásait illetően újabb keleti kihívás ez Ukrajna politikája mellett. Amennyiben elfogadjuk, hogy mind Romániában, mind pedig Ukrajnában a nehéz belpolitikai és gazdasági helyzetet nacionalizmussal kívánják oldani a politikai diskurzusban, akkor egyértelműen éber magyar külpolitikára lesz szükség. Ha úgy tetszik, egy olyan módszerrel lehetne leszerelni az utálatkeltés alapját, amely nem a kormányközi tárgyalásokon valósul meg, hanem a bizalomépítésen keresztül. Megfelelő kommunikációval (és lépésekkel) szükséges lenne tudatosítani keleti szomszédainkban, hogy a magyarok és Magyarország nem híve az ellenségeskedésnek, hanem partnerként akar fellépni a nemzetközi porondon.      

Témakörök: AUR, Románia, szélsőjobboldal

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.