Mi motiválja valójában a REpont rendszer használatát?
Nem csak a pénz motiválja az embereket, amikor visszaváltják a használt palackokat a REpont-automatákban. Úgy tűnik, hogy sokkal fontosabb szerepet játszanak az egyéni attitűdök, mint az anyagiak, derült ki az NKE kutatójának új tanulmányából.
Magyarországon 2024-ben vezették be a kötelező betétdíjas rendszert, a REpontot, az újítás hatékonysága pedig nagyrészt az emberektől függ. Emiatt kritikus fontosságú annak megértése, hogy mely tényezők és hogyan befolyásolják a fogyasztókat a rendszer használatával kapcsolatban. A kérdés ráadásul nem csupán a magyarországi szakpolitika számára fontos, ugyanis a betétdíjas rendszerek bevezetése minden európai uniós tagállamnak kötelező 2029. január 1-ig.
A témában először az NKE készített empirikus tanulmányt, mely a Resources, Conservation & Recycling Advances című folyóiratban jelent meg. A kutatás abban különbözik a legtöbb korábbi vizsgálattól, hogy nem azt mérte, mit gondolnak az emberek a visszaváltásról, hanem azt vizsgálta, milyen gyakran használják ténylegesen a rendszert. A kutatók 2665 megkérdezett válaszait elemezték strukturális egyenletmodellezéssel, amely lehetővé teszi, hogy egyszerre több tényező hatását és azok egymásra gyakorolt befolyását is mérjék. A modell három attitűdkomponenst különített el: a kognitív dimenziót (mit tudok és gondolok a rendszerről), az affektív dimenziót (mit érzek, amikor használom a rendszert), és a konatív dimenziót (mennyire szándékozom ezt rendszeresen csinálni).
Az eredmények több ponton eltérnek az intuitív várakozásoktól. Az érzelmi (affektív) elköteleződés – a büszkeség, az elégedettség, a jó érzés – volt az a tényező, amely a hozzáállást (kognitív dimenzió) is megerősítette, nem pedig fordítva. Aki jól érzi magát a fenntarthatósághoz való hozzájárulástól, az hajlamosabb hasznosnak látni a rendszert. Ez a kedvező értékelés aztán a használati szándékot erősíti, a szándék pedig tényleges szokássá alakulhat.
A kognitív hatás önmagában is szignifikáns volt, de nem mindenhol érvényesült egyformán, ráadásul ellentmondott a várakozásoknak. A magasan képzett, városi lakók körében – akik a rendszerről a legtöbbet tudtak – az átlagnál alacsonyabb volt a tényleges használat. Erre az egyik lehetséges magyarázat a kutatók szerint az, hogy a jól informált, kritikusabb felhasználók érzékenyebbek az infrastrukturális problémákra: a zsúfolt automatákra, a hosszú várakozásra, a visszaváltási pontok környezetének szociális terhére.
Az eredmények szerint a tudásközpontú kommunikáció önmagában nem elegendő, sőt visszafelé is elsülhet, ha az infrastrukturális élmény negatív. A kampányok tervezésekor nem elegendő informálni; a részvétel érzelmi előnyeit kell erősíteni. Az azonnali visszajelzés – például az automatán megjelenő, közösségi szintű környezeti hatásmutatók – alacsony költséggel növelheti az affektív kötődést. A városban élő, magasan képzett csoport alacsonyabb részvétele pedig arra utal, hogy az operatív akadályok – hosszú várakozási idő, a visszaváltási pontok szociális környezete – a leginkább informált felhasználókat tántorítják el. A rendszer fizikai és szociális kialakítása ezért nem csupán logisztikai, hanem viselkedéspolitikai kérdés.
A szokásépítés ráadásul lassú folyamat, ezért a hosszú távú részvétel nem tartható fenn pusztán a 50 forintos pénzügyi ösztönzővel. A konatív dimenzió erősítéséhez – vagyis ahhoz, hogy a visszaváltás automatikus napi rutinná váljon – az iskolai és közösségi környezetpolitikai programokba is be kellene építeni az érzelmi és szokásalapú megerősítést.
A szerzőről: Ráti József a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója és oktatója. Kutatásaiban a háztartások viselkedését és a környezetpolitika kapcsolatát vizsgálja, különös tekintettel a fogyasztási minták és a hulladékgazdálkodás összefüggéseire. Elérhetőség: Rati.Jozsef@uni-nke.hu
A cikk: Ráti, J., Maró, Z.M. (2026). Explaining consumer engagement with deposit-refund systems through the three-component attitude model: A circular economy perspective from Hungary. Resources, Conservation & Recycling Advances, Volume 29, 200299.
Nyitókép forrása: dashu83 / depositphotos.com