A 2011-es abszolút termékenységi mélypontunkról, az uniós utolsó helyről, 2022-re a legnagyobb növekedést végrehajtva már a 6. helyre léptünk előre. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint még az orosz–ukrán háború első évében, 2022-ben is előre léptünk öt helyet annak ellenére, hogy tavalyelőtt nálunk is kevesebb gyermek született, mint 2021-ben. Ez a csökkenés jóval kisebb mértékű volt, mint az unió más tagországaiban.
Nézzük a részleteket!
(Forrás: Eurostat, készítette: Szalai Piroska)
Az uniós tagországok 2022-es termékenységi adatait a napokban adta ki az Eurostat. Számomra meglepő volt, hogy a tavalyelőtti éves 0,05-ös rátacsökkenésünk az egyik legkisebb volt, húsz országban a magyarnál nagyobb arányban romlott e mutató az orosz–ukrán háború első évében, s így mi öt helyet léptünk előre a termékenységi ráta sorrendjében. 2022-ben mindössze öt országban volt nagyobb a termékenység, mint Magyarországon: Franciaországban, Romániában, Bulgáriában, Csehországban és Szlovákiában. Az 1,56-os termékenységi rátánk közel azonos az 1995-ös Bokros-féle megszorítások időszakának értékével.
A termékenységi ráta megmutatja, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet, ha az adott évi születési arányok nem változnának.
Az Eurostat és a KSH mérése kicsit eltér. A KSH az adott évben Magyarország területén született gyermekeket veszi figyelembe a mutató kiszámításánál, míg az Eurostat az unió területén született magyar gyermekeket. 2016–2019 között volt a legnagyobb eltérés a két érték között, aztán a Covid alatt már alig született több magyar gyermek külföldön, mint ahány nem magyar hazánkban, így nagyon közeledett a két arányszám. 2020-tól kevesebben dolgoznak átmenetileg külföldön, mint korábban, sőt 2016 óta többen települnek haza magyar állampolgárok, mint ahányan kiköltöznek.
A Covid alatt még nőtt a termékenységünk a 2020–2021-es években. Ehhez nagyban hozzájárult a 2020 februárjában meghirdetett családvédelmi akcióterv is. Majd 2022-ben már romlott a mutató (erről részletesen a Mandiner cikkében írtam), előbb a fiatalok 2021-es oltási kampánya után kilenc hónappal, mivel akkor kértük, hogy a második oltás után 3 hónappal tervezzenek gyermeket, majd a 2021-es év végén eldurvulni kezdett választási kampány után kilenc hónappal tapasztalható érdemi visszaesés. 2023-ban folytatódott a csökkenés, ami pedig a 2022 júliusi energiaár-emelkedés következtében beálló bizonytalanság, káosz hatására történt.
(Forrás: Eurostat és KSH, készítette: Szalai Piroska)
Hazánkban a 2022–2023-as évek születésszám-csökkenése jóval kisebb mértékű, mint az 2008–2011 között volt. Továbbá fontos megjegyezni azt is, hogy míg 2010-ben a 20–40 éves, a legaktívabb szülő korban levő nők létszáma több, mint 1,5 millió volt, addig mára már alig több, mint 1 millió 160 ezer, azaz közel negyedével csökkent.
(Forrás: Eurostat, készítette: Szalai Piroska)
A tavalyi áremelkedések időszakában romlott a családok anyagi biztonságérzete, romlottak a kilátásaik, még akkor is, ha jobbmódúak voltak és nem fenyegette őket a szegénység kockázata. Ilyen időszakban egyre többen vannak azok, akik elhalasztják, nem merik vállalni a tervezett gyermekeket. Sőt, már akkor is nő a halogatók száma, ha a gyermekeseket érintő negatív hírek kelnek szárnyra. A pozitív hírek hatására pedig nőni szokott a gyermekvállalás, ami kilenc hónap múlva meglátszik a születések számában is. Ezért érdemi javulást a városi CSOK 2023. október végi bejelentése után kilenc hónappal, azaz idén az év második felében várok. A termékenység prociklikusan változik, azaz már az anyagi körülmények potenciális változásának a híre is hatást gyakorol rá.
Ne értsük félre, nem örülünk a romlásnak, de figyeljük fel arra, hogy mi a legkisebb romlást megélő országok egyike vagyunk. Figyeljük árnyaltabban a folyamatainkat, ne hagyjuk magunkat az álhírek terjesztői által eltéríteni!
(A cikk a Mandiner VI. évfolyam 10. nőnapi számában megjelenő „Nemzetgazdasági érdek a nők munkaerőpiaci részvétele” c. cikk egyik témáját bontotta ki. További tényekért keresse fel a mandiner-t!)
