Az ipar 4.0 eredményei az üzleti folyamatokat is számottevően befolyásolják. Nem képeznek ez alól kivételt az ellátási láncok sem. Az egyes ellátási láncok azonban különböző mértékben lehetnek érintettek az ipar 4.0 folyamatai által. Ezáltal eltérő módon jelentkezhetnek a kapcsolódó lehetőségek és korlátok. Általánosságban elmondható, hogy a technológiai fejlődés különböző vívmányai elsődlegesen pozitív hatást gyakorolnak az ellátási láncokra, ugyanakkor az egyes érintetteknél a negatív konzekvenciák is megjelenhetnek.
A globális ellátási láncokat számos kihívás érte az elmúlt években. Ezek közül az egyik legsúlyosabbnak a pandémia által okozott szakadások tekinthetők az ellátási láncokban, amelyekből a kilábalás hosszú éveket vett igénybe. A globális ellátási láncok tehát rendkívül sérülékenynek tekinthetők, melyek érzékenyek a gazdasági, a társadalmi és a geopolitikai bizonytalanságokra és eseményekre egyaránt. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az ipar 4.0 technológiai fejlődés is számottevően befolyásolja már az ellátási láncokat, amelyek elsődlegesen pozitív következményekkel bírhatnak. Az ipar 4.0 vívmányai közül a főbb befolyásoló tényezők közé sorolhatjuk például a mesterséges intelligenciát, a kiberfizikai rendszereket, a dolgok internetét (IoT), ezekkel összefüggésben a digitalizációt és az automatizációt, valamint a big data-hoz kapcsolódó új elemzési lehetőségeket. Emellett kutatások eredményei alapján kijelenthető, hogy az ellátási láncokat érintő innováció három területet foglalhat magában: a folyamatokat, a technológiát, valamint a vállalati architektúrát. Amennyiben ezek hatásait vizsgáljuk, úgy megállapítható, hogy az ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiai fejlődés eredményei az ellátási lánc folyamatainak szintjén és a teljes rendszer egészén számottevő teljesítménynövekedést eredményezhetnek. Az ipar 4.0 több különböző tényező révén befolyásolhatja az ellátási láncokat. Ezek közé sorolható az agilitás (amely kiterjed a gyártási technológiákra, a logisztikára, valamint az elemzési lehetőségekre), a testreszabás, a pontosság és a hatékonyság.
Az ipar 4.0 különböző vívmányainak eredményeként a globális ellátási láncok hagyományosnak tekinthető, lineáris modelljei átalakulnak, s egy integrált rendszer jön létre. Az integrált rendszerben az információ több irányba áramolhat, mely a hatékonyság javítását, növekedést és innovációt idézhet elő. Az intelligens ellátási láncok ezen is túlmutatnak, ugyanis magukban foglalják az integráltságot a partnerek révén. Emellett az alkalmazkodóképesség oldaláról reziliensnek tekinthetők, azaz a környezeti változásokra reagálnak, valamint képesek az intelligens döntéshozatalra és az önoptimalizálásra. Az ipar 4.0 megoldásai által érintett ellátási láncoknak, az úgynevezett ellátási lánc 4.0 koncepcióknak a főbb jellemzői között azonosítható a vevőközpontúság, illetve az ellátási láncok szereplői közötti összekapcsoltság növekedése, az automatizált folyamatok, a döntéshozatali proaktivitás, valamint az ellátási lánc különböző szegmensei közötti átláthatóság javulása. Amennyiben az ellátási lánc egyes részegységeit vizsgáljuk az ipar 4.0 általi érintettség alapján, akkor vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a technológiai vívmányok bevezetése által legjobban érintett területnek a rendelésteljesítés és a logisztika tekinthető. Az ipar 4.0 eredményezte technológiai fejlődési folyamatok ellátási láncokba történő beépülésének számos korlátja is lehet. Elemzések ezek között tartják számon a pénzügyi korlátokat, a szakértelem hiányából fakadó kihívásokat, továbbá a változással szembeni ellenállást, s a menedzsment támogatásának hiányát, a kormányzati politikák és támogatások hiányát, valamint a potenciális jogi problémákat (pl. adatvédelmi és adatbiztonsági kérdések). Emellett vizsgálatok megállapították, hogy az ellátási láncok során alkalmazott ipar 4.0 vívmányok eltérőek lehetnek a már meglévő üzleti modellel bíró vállalatok, valamint a start-up vállalkozások között. Előbbiek a technológiai fejlődés eredményeit a meglévő folyamatokhoz és struktúrához igazítják, azaz problémavezérelt szemléletet alkalmaznak. Ezzel szemben a start-up vállalatok üzletközpontú megközelítéssel tekintenek a technológiai fejlődésre, s átalakítják üzleti modelljüket (pl. az új adatelemzési módszerekre támaszkodva).
Elemzések alapján megállapítható az is, hogy az ipar 4.0 okozta technológiai fejlődés, különös tekintettel a mesterséges intelligencia alkalmazására, javíthatja az ellátási láncok rezilienciáját is. Mindazonáltal az ipar 4.0 negatív következményekkel is bírhat a globális ellátási láncok oldalán. A digitális technológiák csökkenthetik az ellátási láncok hosszát, mely a globalizációs folyamatok mérséklődését eredményezhetik. Ez maga után vonja, hogy egyes iparágakban lokalizációs tendenciák alakulhatnak ki, mely a fejlődő gazdaságok globális ellátási láncokból történő korlátozott részvételi lehetőségét vagy potenciális kiesését eredményezheti.
Összegzésképpen tehát megállapítható, hogy az ipar 4.0 vívmányai számottevően befolyásolhatják a globális ellátási láncokat. Ez a folyamat már elindult, s kezd beépülni az egyes vállalatok ellátási láncaiban. A technológiai fejlődés ugyanakkor eltérő hatásokkal bírhat, ahol a pozitív hozadékok elérése és azok maximalizálása is korlátokba ütközhet. Az ipar 4.0 eredményezte technológiai haladás azonban mikro és makro szinten egyaránt elősegítheti az ellátási láncok strukturájának hatékonyabbá és reziliensebbé válását.
A blogposzt a TKP2021-NKTA-51 számú projektben, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
