A „munka jövője” olyan téma, amely a gyorsan fejlődő technológiai környezet és a változó társadalmi trendek miatt az elmúlt években jelentős figyelmet kapott.
A munkavégzés módja jelentős átalakuláson megy keresztül, mivel az automatizálás, a mesterséges intelligencia és más újonnan megjelenő technológiák felforgatják a hagyományos munkamintákat, így lehetőségeket és kihívásokat teremtenek. A „munka jövőjét” gyors változás és bizonytalanság jellemzi. Ahhoz, hogy sikeresen navigáljanak ebben a változó környezetben, a szervezeteknek és az egyéneknek alkalmazkodóképesnek és rugalmasnak kell lenniük, el kell fogadniuk az új technológiákat és ki kell fejleszteniük a gyorsan változó munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségeket.
Milyen tényezők segítenek a „munka jövőjének” megértésében?
A munka, a munkavállalók és a munkahelyek következő évekre előre jelzett fejlődését a munka jövőjének nevezik. A vezetőknek és a HR-szakembereknek tisztában kell lenniük azzal, hogy munkahelyüket hogyan befolyásolja a „munka jövője”. A munkavégzés módját, azt, hogy ki végzi a munkát és azt, hogy honnan végzi, nagyban befolyásolják az olyan tényezők, mint a távmunka és az ideiglenes munkavégzés. A munkáltatóknak a munka jellegét is figyelembe kell venniük, mivel a 2030-ban létező munkahelyek 85 százaléka még nem jött létre. A szakértők szerint az alábbi három alapvető tényezőt mindenképpen szükséges figyelembe venni annak érdekében, hogy jobban meg tudjuk érteni a „munka jövőjének” koncepcióját:
- A vállalatoknak két kulcsfontosságú kérdésre kell összpontosítaniuk annak érdekében, hogy világosan meghatározzák a munka jellegét. Ez magában foglalja a pénzügyi befektetéseket, a folyamatfejlesztések végrehajtását és a technológiailag támogatott munkagyakorlatok, például az automatizálás, a digitalizálás vagy a mesterséges intelligencia bevezetését. A két kérdésre adott válaszok pénzbeli értékkel való összekapcsolása révén a stratégiai jövőkép megvalósításának támogatására a szervezeti célok és az azt lehetővé tevő tényezők külön sorozata alakul ki.
- A jelenlegi tehetségekért folytatott harc időszerű figyelmeztetés arra, hogy egy vállalat legértékesebb értékei a munkavállalói. A szervezeteknek értékelniük kell jelenlegi tehetségüket és képességeiket, hogy megértsék a kínálatot. A szervezeteknek egyértelmű kapcsolatot kell kialakítaniuk a tehetség és az értékrendjük között, hogy megértsék a keresletet. A tehetségkínálat és a kereslet összehasonlításával kiderül, hogy milyen készségekből van hiányuk, és ennek jelentős következményei lesznek a versenyre nézve. A nem túl távoli jövőben a ma még zavaró készségkülönbség veszélyes versenyhátránynak bizonyulhat.
- A fizikai elhelyezkedés, a szervezeti normák, valamint a munkagyakorlatok együttesen alkotják a munkahelyet. Az előbbi stratégia az iparosodás kezdete óta uralkodik, ami hatalmas gyárak és ipari központok kialakulásához vezetett. A technológiai fejlesztéseknek köszönhetően azonban az elmúlt évtizedekben mégis megindult egy olyan mozgalom, amely a munkahelyet az emberekhez viszi. A világjárvány által az új alkalmazottak felvételére vonatkozó kemény korlátozások eredményeként egyre népszerűbbé vált a távmunka és a rugalmas időbeosztás. Azonban fontos megjegyezni, hogy a világjárvány nemcsak a munkahelyeken hagy fizikai nyomot, hanem például nagy hatással van a normákra és a munkamódszerekre, aminek következtében pozitív hatás mutatkozik meg a termelékenységre, valamint a munkavállalói juttatásokra és a munkavállalók jóllétére vonatkozóan is.
A legkeresettebb készségek a „munka jövője” szempontjából
A McKinsey Global Institute tanulmánya szerint a három legfontosabb készség, amelyre a munkavállalóknak szükségük lesz ahhoz, hogy a jövőben a legjobb állásokat kapják meg, a magasabb kognitív, a szociális és az érzelmi, valamint a technológiai készségek. A magasabb kognitív képességek közé tartozik a kifinomult olvasási és írási készség, a kritikai gondolkodás, valamint a statisztikai és mennyiségi elemzési képesség. A kommunikáció, az empátia és az alkalmazkodás a magas szociális és érzelmi képességek példái. A mérnöki, az adatelemzési és az alap és haladó informatikai képességek mind a technológiai tehetségekre példák. A jövőben valószínűleg ezek a képességek lesznek a legjobban kompenzáltak.
A jövő munkahelyi trendjei idénre és az elkövetkező évekre vonatkozóan
A szervezeteknek alkalmazkodniuk kell a változó munkavállalói elvárásokhoz, mivel a munkavállalók magatartását jelentősen befolyásolta a koronavírus világjárvány, amely a nagy számban történő felmondás és a „csendes felmondás” mozgalmakhoz vezetett. Ez a fajta alkalmazkodás azért is válik egyre fontosabbá, mivel 2023-ban a munkahelyek sokszínűbbé, szétszórtabbá és virtuálisabbá válnak. Bár kihívást jelentő feladat teljes mértékben előre jelezni a jövőt, 2023 várhatóan jelentős év lesz a munkaerő fejlődése szempontjából. A munkahelyi trendek olyan munkahelyi fejlesztésekre összpontosít, mint például a munkavállalói egészségre, a sokszínűségre és befogadásra, valamint a távmunkára és a hibrid munkára irányuló programok, amelyek új munkahelyi normákat és az üzleti élet jövőjét jelzik. A munkahelyi trendek kulcsfontosságúak a vállalkozások számára annak érdekében, hogy versenyképesek és relevánsak maradjanak. Emellett katalizátorként hatnak a társadalmi fejlődésre, beleértve a jobb fizikai munkakörülményeket, az egészség és a wellness nagyobb hangsúlyozását, valamint a különböző identitású szakemberek méltányosabb bánásmódját. A távmunka, a munkavállalói wellness, a sokszínűség és befogadás, valamint a folyamatos tanulás mind-mind aktuális foglalkoztatási trendek. Az aktuális események, a társadalmi, valamint a technológiai fejlődés egyaránt befolyásolják a munkahelyi trendeket. A nagyszabású trendeket olyan változók befolyásolják, mint a globalizáció, a távmunka és a tudás növekedése makroszinten.
A teljes cikk a Növekedés.hu oldalon jelent meg.
