Európa példátlan energiaválságot él át. Az uniós országok együtt dolgoznak annak érdekében, hogy kezelni tudják a magas árakat, valamint biztosítani tudják az európaiak számára a zavartalan energiaellátást. Az Európai Unió tagállamai különböző intézkedéseket vezetnek be annak érdekében, hogy csökkentsék az emelkedő árak háztartásokra és vállalkozásokra gyakorolt hatásait. Ezen intézkedések közé tartozik a megélhetési költségek támogatásától a nagykereskedelmi árszabályozásig minden.
Az energiaellátás jelenlegi nagy bizonytalansága és az oroszországi szállítási megszakítások körülményei miatt a tagországok közötti szolidaritásra is szükség van annak érdekében, hogy támogatást nyújtsanak azoknak az országoknak, amelyek jobban függenek az orosz energiától és ezért jobban érintik őket az ellátási korlátozások.
Ok–okozati összefüggések azonosítása
2021 második fele óta az energiaárak meredeken emelkedtek világszerte köztük az Európai Unióban is. Bár ez bizonyos mértékig várható volt a COVID-19 utáni gazdasági fellendülés és az utazási korlátozások enyhítése kapcsán, azonban az energiaárak a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek. A 2021-ben megkezdett áremelkedés 2022-ben is folytatódott, ennek eredményeként napjainkban az Európai Unió tagállamai rekord magasságú energiaárakkal néznek szembe, amelyek az orosz–ukrán háború következtében történelmi csúcsra emelkedtek. Az európai országokat arra kérték, hogy 15 százalékkal csökkentsék energiafogyasztásukat, miközben Oroszország – az Unió szankciós politikájára válaszul – korlátozza vagy a legrosszabb esetben meg is szünteti egyes országok energiaellátását. 2022 folyamán Oroszország egyoldalúan úgy döntött, hogy számos európai uniós ország, köztük Németország gázellátását is leállítja, ami növelte az ellátási bizonytalanságot és rekordmagasságra emelte a gáz árát. Az egekbe szökő gázárak az Európai Unió energiapiacának jelenlegi működése miatt meredeken emelték az áramárakat is. A gáz ára Európában jelenleg körülbelül nyolcszorosa az elmúlt 10 év átlagának, körülbelül nyolcszor drágább, mint az Egyesült Államokban.
Elszabadult energiaárak és bizonytalan energiaellátás az Európai Unióban
Európa mélyülő energiaválsággal néz szembe, amelynek eredményeként a gázárak rekordmagasságot értek el (1. ábra). A villamos energia nagykereskedelmi ára az Európai Unió belső piacán közvetlenül kapcsolódik a nagyrészt importált gáz árához. Az egekbe szökő gázárak nagy hatással vannak a gáztüzelésű erőművekben termelt villamos energiára is, amelynek következményeként nagyban befolyásolják a villamosenergia-árak alakulását (2. ábra). Oroszország az Európai Unió gázfogyasztásának mintegy 40 százalékát szállította vezetéken, és ezt az exportot 75 százalékkal csökkentették. Ennek következtében az európai kormányok megpróbálták diverzifikálni a kínálatot több cseppfolyósított földgáz vásárlásával, valamint a kereslet csökkentését az energiatakarékosságot célzó intézkedések bevezetésével. Az EU energiaügyi miniszterei három – az Unió által koordinált – intézkedést fogadtak el. Ezen intézkedések közé tartoznak például a villamos energia felhasználásának 5 százalékos csökkentése, az áramtermelők bevételeinek korlátozása, valamint egy szolidaritási hozzájárulás biztosítása. Az új szabályokat tartalmazó rendelet 2022. december 1-jétől 2023. március 31-ig lesz hatályban. Ez egyfajta kiegészítést jelent a már meglévő uniós kezdeményezésekhez és jogszabályokhoz. Jelentések szerint Európának már sikerült feltöltenie raktárait, és elérte azt a célt, hogy azok novemberre 80 százalékra megteljenek. A kontinens valószínűleg elegendő energiatermelési üzemanyaggal fog rendelkezni ezen a télen. Mindezek mellett az időjárást mint befolyásoló tényezőt is fontos kiemelni, mivel nagyban kihat a téli időszakban történő fogyasztás alakulására.
Forrás: saját szerkesztés az Energy Price Index adatai alapján
Forrás: saját szerkesztés az Energy Price Index adatai alapján
Oroszország lenne az energiaválság igazi nyertese? Vagy mégsem?
Az év első felében – az ukrajnai invázió kezdete óta – Oroszország olaj- és gázexportja 158 milliárd eurót tett ki, amelynek fő vevője az Európai Unió volt. A megnövekedett árbevétel oka az árak emelkedése. Az Unió szankciói és az import visszaesése ellenére Moszkva ügyesen kompenzálta az exportvolumen csökkenését az árak emelésével, különösen az európai piacokon. A gázáramlás visszaszorításának kilátása például sztratoszférikus növekedést eredményezett, a nagykereskedelmi árak több mint háromszorosára emelkedtek 2021-hez képest. A július és augusztus közötti időszakban az export volumene 25 százalékkal csökkent az előző évhez képest, de a bevételek 38 százalékkal nőttek. Ennek eredményeként „70 százalékkal visszaeshetett a gázimport, de Oroszország exportbevételei gyakorlatilag nem változtak”. Azonban mindezek ellenére Oroszország egyértelműen a vesztese lesz a mostani energiaválságnak a következő okból: míg a háború előtt az orosz gázexport 65 százaléka, az orosz olajexport 55 százaléka irányult Európába. Moszkva a mostani háborúban a legnagyobb piacát veszítette el, és kizárt az, hogy az oroszok a következő tíz év alatt az Európába vezető csővezeték-hálózathoz hasonlót építsenek ki Kína vagy India irányába, mivel ezen a földrajzi terepen sok új technológiára, valamint finanszírozásra lenne szükség.
Jövőbeli kilátások és előrejelzések
Előreláthatólag Európa energiapiaci dinamikája 2023-ban ugyanolyan kihívásokkal teli lesz, mint 2022-ben. Az európai földgáztárolók 2023 tavaszára valószínűleg teljesen kimerülnek, és kevés új importkapacitás áll majd rendelkezésre. Ennek következményeként a keresletcsökkentés Európa-szerte stagnálásra kényszeríti az ipart, és olyan szintre emeli a ráfordítási költségeket, amely az európai ipart versenyképtelenné teszi. Ez akár több évig is fennállhat, amelynek következtében a globális ellátási láncok fokozatosan eltávolodnak Európától. Az Európai Bizottság napokban kiadott előrejelzése alapján az év utolsó negyedéve és a 2023-as év várhatóan recessziót fog jelenteni az Európai Unió számára, és e következmények a gazdasági mutatókon keresztül fognak mutatkozni.
Az év végén jelentősen visszaesik a reál GDP-növekedése az Európai Unió egészében. Ennek ellenére a 2021-ben kezdődött és az idei év első felében tapasztalt lendület az Európai Unióban 3,3 százalékra, az euróövezetben pedig 3,2 százalékra emeli idén a reál GDP-növekedését. Ez jóval meghaladja a nyári előrejelzésben prognosztizált 2,7 százalékot. Tavasszal visszatérhet a növekedés Európába, de várhatóan mérsékelt ütemben fog megtörténni. A GDP növekedése 2023-ban várhatóan eléri a 0,3 százalékot mind az Európai Unióban, mind az euróövezetben. Az Európai Bizottság a korábbinál – az Európai Unió esetében – egy százalékponttal magasabbra, 9,3 százalékra, az euróövezet esetében pedig két százalékponttal magasabbra, 8,5 százalékra emelte az éves inflációs rátára vonatkozó előrejelzését.
Az infláció 2023-ban várhatóan csökken, de az Európai Unióban továbbra is magas, 7 százalékos marad, az eurózónában pedig 6,1 százalék lehet. Továbbá azt is közölte, hogy a teljes költségvetési hiány idén várhatóan a GDP 3,4 százalékára csökken az Európai Unióban és 3,5 százalékára az euróövezetben. Ennek a csökkenésnek az oka többek között az, hogy a gazdasági aktivitás gyengül, a kamatkiadások emelkednek, és a kormányok új diszkrecionális intézkedéseket vezetnek be a magas energiaárak hatásainak mérséklése érdekében. Azonban 2023-ban az aggregált államháztartási hiány, ha csak kis mértékben, de ismét növekedni fog. Míg az Európai Unióban 3,6 százalékra, addig az euróövezetben 3,7 százalékra.
