A február óta tartó orosz–ukrán háború hatása kivétel nélkül érinti Európa összes országát, s hosszú idő óta nem jellemző inflációt is generál. A V4-ek országai, többek között az ukrán határ közelségéből fakadóan is, jelentős nehézségekkel néznek szembe, gazdaságukban több évtizedes inflációs csúcsok dőlnek meg. Jelen helyzetben az infláció mérséklésére hozott hatékony intézkedések bevezetése kulcsfontosságú.
Inflációs csúcsok
Mind a négy országban hónapok óta két számjegyű az infláció, mely szeptemberben tovább fokozódott. Ezen hónap során Csehországban 18 százalékra, Lengyelországban megközelítőleg 16,4 százalékra, Szlovákiában 14,2 százalékra, Magyarországon pedig 20,1 százalékra emelkedtek a számok.
Elmondható, hogy mind a négy ország esetében az infláció rohamos emelkedéséhez elsősorban a lakhatási költségek, az energia és az üzemanyagárak átlagosan majdnem 50 százalékos növekedése, továbbá az élelmiszerárak hónapok óta tartó emelkedése járult hozzá.
Tekintettel arra, hogy ezen nehézségek nem csak hónapok óta magasan tartják az inflációt, de folyamatos növekedést is eredményeznek a fogyasztói árak terén, az országok elsősorban ezen nehézségek visszaszorítását célzó intézkedések meghozatalával próbálnak küzdeni az infláció ellen.
Intézkedések a V4 országaiban
A nyár folyamán több kormány is jelentős hangsúlyt fektetett arra, hogy olyan csomagokat dolgozzon ki, melyek képesek az emberek életkörülményein javítani. Az intézkedéseket márciustól kezdve augusztus 10-ig bezárólag vizsgáltam.
Magyarország többek között bizonyos élelmiszerek árának befagyasztásával próbálta felvenni a harcot az egyre növekvő inflációval, s mérsékelni annak hatásait. Az alapvető élelmiszerek (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell és tej) árának befagyasztása az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők helyzetének javítását célozta meg, s ezzel együtt próbálta az energiaszegénység visszaszorítását is véghez vinni. Magyarországon 2021. november 15-én vezették be az üzemanyagár-stopot, mely keretein belül a benzin és gázolaj árát 480 forintos felső határral rögzítette a magyar kormány. Az üzemanyagár-stop május végétől azonban csak a magyar rendszámú járművekre vonatkozik, megakadályozva a benzinturizmust. Mindazonáltal július végétől további változtatásokat eszközöltek, melyek keretein belül csak magánszemélyek, taxisok és mezőgazdasági erőgépek kapnak 480 forintos áron üzemanyagot. A magyar kormány annak érdekében, hogy a 2022-es évben több mint 800 milliárd, jövőre pedig megközelítőleg 1000 milliárd forintot tudjon a rezsialapra, illetve a honvédelmi alapra fordítani, extraprofitadót vetett ki a bankokra, biztosítókra, kereskedelmi láncokra, energiaipari és kereskedőcégekre, a telekommunikációs vállalatokra, valamint a légitársaságokra – kötelezve őket arra, hogy extraprofitjuk jelentős részét az említett két alapba fizessék, ezzel finanszírozva a rezsicsökkentést és a honvédség megerősítését.
Csehország egyszeri juttatás formájában próbált segítséget nyújtani állampolgárainak, mindazonáltal csak egy 5000 koronás, gyermekeknek szánt támogatást hagytak jóvá júniusban, azon családokra vonatkozóan, akik éves bruttó jövedelme nem éri el a 40 000 koronát. Ez az intézkedés önmagában kevésnek bizonyult, így a kormány a megnövekedett lakossági nyomás hatására úgy döntött, hogy október 1-jétől energiatakarékossági tarifát vezet be. Ennek célja, hogy a háztartások fix összegű támogatást kapjanak az energiaköltség kifizetéséhez. Erre összesen 30,5 milliárd koronát (kb. 1,3 milliárd eurót) irányoztak elő a költségvetésben. Mindazonáltal augusztusban még nem tisztázódott, hogy mekkora összegű lesz a támogatás, és valójában kik lesznek jogosultak rá. Továbbá a cseh kormány az erőművek korszerűsítését is tervezi a további energiamegtakarítás érdekében. Erre további 10 milliárd korona áll rendelkezésre.
Szlovákia három csoportot támogatott 100 eurós egyszeri juttatás formájában. Támogatásban részesült minden olyan család, amelyek családi pótlékra is jogosultak, ez mintegy 661 ezer szülőt és 1,1 millió gyermeket érintett. Továbbá az anyagilag rászoruló családok és az idősek csoportja is részesült az egyszeri 100 eurós támogatásból. Ezen kívül a szlovák kormány további gyorssegélyek lehetőségét vizsgálta, melyeket lehetőleg ez év végéig szeretnének kiosztani a rászorulók között.
Lengyelország az inflációellenes pajzs bevezetésével próbálta felvenni a küzdelmet a növekvő háborús inflációval szemben. Ezen intézkedések legjelentősebbikének a hozzáadottérték-adó kulcsának csökkentése bizonyult. Az üzemanyagok esetében ez 23%-ról 8%-ra csökkent, a fűtés és a villamosenergia esetében pedig 5%-os HÉA-kulcsról beszélhetünk. A HÉA-mentesség az alapvető élelmiszerekre és műtrágyákra is kiterjed. Szintén csökkentést eszközöltek a villamosenergia, motorüzemanyagok és a könnyű fűtőolaj jövedéki adóját illetően. A családok megsegítése érdekében adómentességet vezetnek be a háztartásoknak értékesített villamos energia jövedéki adójára is, valamint ideiglenes mentességet a kiskereskedelmi forgalmi adó alól az üzemanyag-értékesítésre vonatkozóan.
Bár az országok ezen intézkedések útján próbálnak bizonyos mértékű csökkenést előidézni, látható, hogy a számok nem túl barátságosak. Bár a közeljövőben további kihívást fog jelenteni az infláció, egyelőre nem tudni, hogy milyen egyéb intézkedések meghozatalával lennének képesek felvenni a harcot ezen országok a számok rohamos emelkedésével szemben. Nehézséget jelent továbbá, hogy az infláció emelkedésében a monetáris politika hatáskörén kívül eső tényezők is szerepet játszanak.
