Az Orosz Föderáció február 24-én támadást intézett Ukrajna ellen, így több mint egy hónapja zajlik háború a szomszédos országban. Ám a konfliktus nem itt kezdődött, hiszen egészen 2013-ig nyúlnak vissza az események. Bejegyzésünk a jelenlegi helyzet kezdetét, illetve az azokból következő gazdasági hatásokat mutatja be.
Hol is kezdődött minden?
Minden ott kezdődött, amikor 2013-ban Viktor Janukovics ukrán elnök visszautasított egy ajánlatot, ami szorosabban összekötötte volna Ukrajnát az Európai Unióval. Ez hatalmas tüntetésekhez vezetett, amit a rendvédelmi erők erőszakosan próbáltak leverni. Janukovics elmenekült az országból, majd Oroszország bevonult a Krím-félszigetre és annektálta azt. Emellett keleten orosz szakadár államok jöttek létre Luhanszk, illetve Donyeck területén.
Gazdasági szankciók kivetése
A Krím-félsziget annektálására reagálva 2014-ben az USA, az EU és több más állam, mint például Kanada és Ausztrália, gazdasági szankciókkal reagált az orosz állam felé. Ezek tartalmaztak megszorításokat az orosz államhoz közel álló vállalatokkal szemben, valamint egész szektorokat is érintettek, mint például a védelmi, illetve az energiaipar, továbbá érintették a befektetési szektort is. Szankcióit az EU 2015-ben továbbra is fenntartotta, ugyanis a felek nem tartották magukat a minszki egyezményhez. Erre válaszolva Oroszország ugyanúgy szankciókat terjesztett ki a nyugatra.
Gazdasági szankciók hatása
A vox által kreált ábra tökéletesen reprezentálja, hogyan csökkent a nyugati cikkek exportja a szankciók bevezetésével, ezt az ábrán a vörös vonal jelöli – és tökéletesen mutatja, hogy hogyan vett zuhanórepülést az orosz import ennek hatására.
A másik alkalmas pont, ahol kimutatható az orosz gazdaságra gyakorolt hatás, az az orosz valuta, a rubel árfolyamának hirtelen esése a kialakult krízishelyzet és a szankciók hatására. A geohistory today grafikonja tökéletesen mutatja azt a zuhanórepülést, amit ezzel okoztak az orosz gazdaságnak.
Az orosz–kínai gazdasági kapcsolatok erősödése
Az orosz–kínai kapcsolatok a Krím-félsziget annektálása előtt is virágoztak – például egy tanulmány szerint a kínai fegyverimport 84 százaléka az orosz féltől érkezett 2006 és 2010 között, ugyanez a tanulmány azt is megállapítja, hogy a nyugati szankciók hatására erősödött a gazdasági kapcsolat a két állam között. Mivel ezzel szerintük Oroszország „kiszúrta a nyugat szemét”. Ez egyértelműen kedvezett nekik, hiszen a Kína politikailag köztudottan nincs jó viszonyban több nyugati országgal, például az USA-val.
A szankciók hatásossága
Összefoglalva: a szankcióknak 3 tiszta célja volt, elsősorban meg akarta állítani Oroszországot a további katonai agresszióban, másodsorban üzenetet akart küldeni, hogy a nemzetközi jogot és az európai normákat nem lehet megsérteni, harmadsorban pedig az, hogy olyan irányba vigye az orosz államot, hogy politikailag meg lehessen vele állapodni. Utólagosan nézve elmondható, hogy a nyugat erőfeszítései nem voltak elegendő hatással az orosz félre.
