Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Tóth Bettina

Nincs egyetértés az uniós klímadiplomáciáról

Prognosztizálható az uniós klímadiplomácia hitelvesztése.

Tóth Bettina 2023.03.02.
Szuromi Benedek

Klímacélok kontra az energiaberuházások védelme

Már nem tudják betartatni a megállapodás feltételeit.

Szuromi Benedek 2023.02.21.
Kutasi Gábor

2023 kockázatai

Az alkalmazkodási kényszer indíthat újabb fellendülést.

Kutasi Gábor 2023.01.13.
Tóth Bettina

COP 27 és az EU-27: a célok továbbra sincsenek összhangban a tényekkel

Több mint 3 milliárd embert veszélyeztet közvetlenül a klímaváltozás.

Tóth Bettina 2022.11.24.
Örlős László

Újratöltve – Tiszta energia és klímavédelem az Egyesült Államokban

Dollármilliárdok a klímaváltozás mérséklésére.

Örlős László 2022.09.14.
LUDECON BLOG
Czeczeli Vivien
Czeczeli Vivien
junior kutató, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2021.04.16.
  • 2021.04.16.

A klímaváltozás a jegybankokat is cselekvésre készteti

Bár a központi bankok rendszerint jól körülhatárolt céllal, nevezetesen az árstabilitás céljával rendelkeznek, a monetáris politika szerepköre az utóbbi évtizedben jelentős változásokon ment keresztül. A környezeti károk súlyosbodásával a makrogazdasági hatások is felgyorsulnak. A klímaváltozás hatással van az árakra, és a pénzügyi stabilitásra is, melyek kordában tartása a monetáris politika felelőssége. Függetlenül tehát attól, hogy a jegybankok aktív szerepet vállalnak-e a klímaváltozás elleni harcban, a céljaik megfelelő teljesítése mindenképp megköveteli tőlük, hogy a klímafolyamatok hatásait beépítsék a döntéseikbe.

A klímaváltozás az árszínvonalat sem hagyja érintetlenül

A központi bankok figyelmének középpontjában álló árakra és azok ingadozására a klímaváltozás több csatornán keresztül képes hatni. Az elsődleges hatások a mezőgazdasági termelésen keresztül jelentkezhetnek, amelyek – a fogyasztói árindex részét is képező élelmiszerárak – megemelkedését eredményezhetik. Az extrém időjárási körülmények kínálati sokkot, és így költség oldali inflációt gerjesztenek. Ez különösen azokat az országokat érinti súlyosan, amelyekben a mezőgazdasági termelés központi eleme a gazdaságnak, ide értve számos fejlődő országot.

A kínálat oldali sokkhatásokat erősíti, ha az éghajlatváltozás negatív következményei az ellátási láncokban is zavarokat keltenek. A klímakárok növelik a fizikai tőke veszteségét, illetve a munkakínálat is csökkenésnek indulhat egyes, környezeti károknak kitett térségekben és szektorokban. Ehhez az esetleges negatív egészségügyi hatások is hozzájárulhatnak. Mindez a növekedés és a termelékenység csökkenését is maga után vonja. Az ilyen kínálat oldali sokkhatások mindig magukban hordozzák az infláció veszélyét, mely rendszerint a kibocsátás negatív fejleményeivel jár együtt.

A fizikai károkon túl a klímaváltozáshoz kapcsolódó átállási intézkedések is felfelé nyomhatják egyes termékek árát. A CO2 kvóták és a karbonadók az energiaárakon keresztül járulnak hozzá a magasabb átlagos árszínvonalhoz. Enyhülhet ugyanakkor az inflációs nyomás a technológiai változások által, amik javítják a termelékenységet, illetve képesek a fogyasztói preferenciákat a klímabarát termékek irányba terelni.

A pénzügyi rendszer szintén kitett a klímakockázatokra

Az árstabilitás mellett ma már a pénzügyi stabilitás is kiemelten fontos feladatokat jelöl ki a jegybankok számára. A klímaváltozás alapvetően két fő csatornán keresztül képes hatni a pénzügy rendszerre:

  • A fizikai kockázatok csatornája, amely elsősorban az ingatlanokat, az infrastruktúrát és a földterületeket érintő károkon keresztül materializálódik.
  • Az átállási kockázat csatornája, amely az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való átállással járó potenciális veszteségeket foglalja magában. Ide értendőek többek között a technológiai, fogyasztási és piaci hangulatot érintő változások következményei.

A pénzügyi intézmények számára a fizikai kockázatok közvetlenül is materializálódhatnak, amennyiben azok kitettséggel rendelkeznek a klímasokkot elszenvedő országok, vállalatok, vagy háztartások irányába. Ugyancsak problémákat generál a pénzügyi szektor számára, ha a növekvő károk megtérítésére fordított magasabb kiadások az adósságok növekedését, vagy a fizetésképtelenség emelkedését eredményezik.

A pénzügyi stabilitás támogatása és erősítése megköveteli a kockázatok folyamatos feltárását és elemzését, illetve azok döntésekbe történő beépítését. A fentiekkel összhangban mára már széleskörű egyetértés mutatkozik abban, hogy a klímaváltozásnak a kockázatelemzés fontos részének kell lennie. Ennek megfelelően a különféle banki stresszteszteknek is tartalmaznia kell klímához kapcsolódó komponenseket. Nem elegendő pusztán a makroökonómiai forgatókönyvek felvázolása, klímaforgatókönyvekre is szükség van. Ezeket a rendszerszintű elemzéseket folyamatosan be kell építeni a biztosítócégek, az intézményi befektetők és eszközmenedzserek portfóliójába.

Mekkora szerepet kell a jegybankoknak vállalniuk?

A következő generációk előtt álló károk mértékét nagyban befolyásolják a ma meghozott gazdaságpolitikai döntések. Az idő előrehaladtával a klímaváltozás gazdasági hatásai várhatóan felgyorsulnak és megfelelő fellépés hiányában bizonyos következmények elkerülhetetlenné válnak. Belátható, hogy a makroökonómiai kockázatok széles skálán mozognak. A háztartási és vállalati szektort érintő konkrét károk pedig közvetett módon a bank- és pénzügyi szektorban is sérüléseket eredményezhetnek. Az, hogy az egyes központi bankok mennyire vállalnak aktivista szerepet a klímaváltozás elleni harcban, azt az intézményi útfüggőségen keresztül a politikai döntéshozatalig sok tényező befolyásolja. Az viszont biztos, hogy ha ezek a folyamatok a jegybank mandátumában meghatározott célok elérését veszélyeztetik, akkor feladataik teljes körű ellátása mindenképp megköveteli tőlük a felelős fellépést.

A teljes írás elérhető a Mandiner Makronóm felületén.

Témakörök: Európai Központi Bank, klímaváltozás, kockázat, pénzügy
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT