• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Hegedüs Csilla

Értelem és érzelem – avagy a megfutamodás diszkrét bája

Sokat olvashattunk az elmúlt napokban a Bizottság döntéséről, amelyben elutasítja a jogalkotást Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek ügyében. A Minority Safepack európai polgári kezdeményezésről van szó,

Hegedüs Csilla 2021.01.26.
Pongrácz Alex

Közigazgatási továbbképzés a történelem viharjaiban

„Nézze meg ezt a papírt. Ezen a papíron három hónap óta emberek százai dolgoztak. Én magam időben, fáradságban, energiában többet fordítottam rá, mint amennyi idő

Pongrácz Alex 2021.01.25.
Varga Csilla

EBESZ misszió Kárpátalján

Kihívások elé néz az EBESZ új nemzeti kisebbségi főbiztosa.

Varga Csilla 2021.01.25.
Csutak Zsolt

Ülő Bika öröksége és a Biden kormányzat kisebbségpolitikai kihívásai

A megismételt georgiai kongresszusi választások január 6-i eredményei nyomán Joe Biden leendő elnök és a Demokrata Párt számára létrejön a viszonylag kényelmes kormányzáshoz szükséges kongresszusi

Csutak Zsolt 2021.01.22.
Enyedi László

Aranykorszak Romániában?

Semmi sem mozdítja elő hatékonyabban a radikális pártok előretörését, mint a szavazók konstans elégedetlensége, csalódottsága. Romániában a december 6-án megtartott választások erről tesznek tanúságot, ugyanis

Enyedi László 2021.01.22.
LUDECON BLOG
Czeczeli Vivien
Czeczeli Vivien
junior kutató, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.12.02.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.12.02.

Növekvő szegénység és egyenlőtlenség a vírus árnyékában

A COVID-19 járvány első és második hullámára adott válaszok elsődlegesen a fertőzések és a halálesetek megfékezésére irányultak. Jelentős hangsúlyt fektettek továbbá a negatív gazdasági következmények csökkentésére is, ugyanakkor kevesebb szó esik arról, hogy a világjárvány következtében a szegénységi arány folyamatosan emelkedik, és az egyes országok közötti, illetve országokon belüli egyenlőtlenség mértéke is egyre nagyobb méreteket ölt.

Az egyes társadalmi rétegek közötti szakadék mélyülését igazolja, hogy a járvány okozta változások, s trendek számos pozitív hozadékkal bírnak a leggazdagabb rétegek számára. A részvénypiacok emelkedése óriási vagyongyarapodást idézett elő az eszköztulajdonosok számára. Miközben az egyik oldalon a munkanélküliségi ráta szárnyalásnak indult, csak az USA-beli milliárdosok összesített vagyona több mint 637 milliárd dollárral emelkedett, elérve ezzel a 3700 milliárd dolláros összvagyont. Összehasonlításképp ez az összeg meghaladja az afrikai kontinens 54 országának teljes gazdagságát. A legnagyobb nyertesek valójában azok, akiknek a technológiai szektorban van jelenlétük, különös tekintettel az olyan területekre, amelyek kihasználták az online platformokra és távmunkára való áttérés előnyeit.

A pandémia által felgyorsult technológiai változások nemcsak az egyének, de az országok szintjén is mélyítik az egyenlőtlenségeket. Azok az országok, amelyek állampolgárai megfelelő internet-hozzáféréssel rendelkeznek, s ehhez megfelelő szaktudás is párosul, képesek nyerni az online technológiákra való átállásból. Más országoknak viszont, amelyek korábban lemaradtak a digitális versenyben, tovább nő a hátrányuk.

Míg a gazdagabb országok esetében adott a lehetősége annak, hogy megfelelő szociális védőhálót biztosítsanak az állampolgárok számára, s szükség esetén kimentsenek bizonyos vállalatokat, addig a szegényebb országok esetében nem állnak rendelkezésre megfelelő kapacitások e célok eléréséhez. Következésképpen a gazdasági károk mélyebbek lesznek, s így a jólét romlása is nagyobb mértékű lesz. Vagyis amíg jellemzően ugyanolyan mértékű lezárásokat és korlátozó intézkedéseket vezetnek be a legtöbb országban, addig jóval távolabb áll egymástól az egyes kormányok képessége arra, hogy megfelelő módon támogassa a rászoruló embereket, cégeket, iparágakat.

A járvány valódi következményeinek pontos azonosítása a szegényebb, elsősorban fejlődő országokban ugyanakkor nehézkes, mert a munkavállalók jelentős hányada dolgozik az úgynevezett informális (gyakran szerződés nélküli, alacsony munkabiztonsággal jellemezhető) szektorokban. Az ő helyzetüket tovább nehezíti, hogy nem részesülnek azon támogatásokban sem, melyeket a magasabb jövedelmű országok munkavállalói kaphatnak a kormányuktól.

Egyes megközelítések szerint a világjárvány következtében a korábbi adatokhoz viszonyítva további 100 millió ember került extrém szegénységbe. Az akut éhezés mértéke 2020-ban megduplázódott, elérve ezzel a 260 millió főt. Várhatóan jóval több ember fog meghalni éhezésben és a szegénységhez kapcsolódó okok miatt, mint a COVID-19 közvetlen egészségügyi hatásai miatt. (A magyar szegénység hatásokat itt lehet majd idővel követni.)

A negatív hatások erősítik a fejlett világban egyre nagyobb méreteket öltő protekcionista törekvések is. A gyenge nemzetközi kooperáció negatív következményei, egy USA-Kína kereskedelmi háború, s Brexit által sújtott világgazdasági környezetben a pandémia hatására tovább erősödnek. A fejlődő országok kiszorulnak a gazdagabb országok piacairól, s a világkereskedelemből származtatható hasznuk csökken.

Ahogy arra az UNDP Globális Emberi Fejlődés mutatószámára vonatkozó becslése is rávilágít, komoly kockázata van annak, hogy az elmúlt évtizedek gazdasági, társadalmi vívmányai visszafordulnak. A mérőszám, amely az oktatás, az egészség és életfeltételek adatai alapján formálódik 2020-ban először mutatott csökkenést az 1990-es létrehozása óta. A csökkenés az országok többségére jellemző trendet mutat, szinte valamennyi régióra vonatkozóan, függetlenül az adott térség jövedelmi helyzetétől. Félő, hogy egy egész generációt ér veszteség a jelenlegi helyzet miatt, nemcsak az emberéleteket tekintve, hanem sokkal inkább a jogokat és a lehetőségeket tekintve.

Témakörök: éhezés, gazdasági válság, Globális Emberi Fejlődés, koronavírus, szegénység, technológiai fejlődés, világjárvány

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.