Gazdaságpolitikai mozgásterek a koronavírus-járvány hatásainak enyhítésére a szubszaharai térségben

2020 márciusa óta számos elemzést olvashattunk a fejlett országok által hozott fiskális és monetáris intézkedésekről a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítése kapcsán, a fejlődő világ és ezen belül a szubszaharai térség válságkezeléséről azonban kevés szó esett. Jelen írás éppen ezért OECD, IMF és World Bank forrásokra támaszkodva arra vállalkozik, hogy öt jellegadó ország (Ghána, Etiópia, Nigéria, Kenya és Dél-afrikai Köztársaság) példáján keresztül árnyalja a térség gazdaságpolitikai mozgásterét.

A szubszaharai térség országai 25 éve szinte folyamatosan pozitív és sokszor kétszámjegyű GDP növekedési mutatókat produkálnak. Tudnunk kell azonban, hogy már 2019-ben lelassult a kontinensen a növekedés üteme és a szegénység csökkenése. A jelenlegi válság pedig egyenesen a korábbi évek fejlődésének eredményeit teszi kockára (OECD, 2020). A pandémia tehát egyre inkább kifulladó gazdasági teljesítményű országokat talál(t) az afrikai kontinensen és a GDP növekedés mutatóinak előrejelzése sem ad okot túlzott bizakodásra:

Az összeállításból jól látható, hogy korábbi évtizedek kiugróan magas növekedési ütemei ma már nem reálisak. Kellő fiskális és monetáris mozgástér áll rendelkezésre a válság enyhítésére? Öt ország esete következik.

Ghánát, mint kőolajat exportáló országot a koronavírus-járvány mellett a világpiaci árak csökkenése is érintette. A kormányzat 100 millió USD értékben vállalt kötelezettséget a pandémiára való felkészülésre és az arra adandó válaszokra. Ezen túl mintegy 210 millió USD áll rendelkezésre az ún. Coronavirus Alleviation Programme keretein belül, amelynek célja néhány iparág (például gyógyszerészeti szektor), a kis- és középvállalkozások és a foglalkoztatottság támogatása, ezen belül fontos elem még a garanciavállalás és első veszteség instrumentumok létrehozása is. A kiadások ellensúlyozására a GDP 0,3%-a értékében a kormányzat visszafogja a kiadásait a transzferek, a tőkeberuházások és a kormányzati vásárlások területén. A finanszírozási szükségletek csökkentése érdekében, a kormányzat 218 millió USD-t vesz igénybe a stabilizációs alapból, és mintegy 10 milliárd ghánai cedit vesz kölcsön a Bank of Ghana-tól.

A ghánai jegybank 2020. március 18-án 150 bázispontos vágást hajtott végre és 14,5%-ra vitte le a jegybanki alapkamatot. A kötelező tartalékrátát 10%-ról 8%-ra mérsékelte. Később új kötvényvásárlási programot jelentettek be, hogy sürgősségi finanszírozást biztosítsanak a kormánynak a korábban vártnál nagyobb hiány miatt. 10 éves 5,5 milliárd cedi névértékű kötvények vásárlására került sor (a GDP 1,4%-a), és a jegybank jelezte, hogy a jövőbeli vásárlások értéke elérheti a 10 milliárd cedit is.

Etiópia több tényező miatt is kitett a koronavírus-járvány hatásának és az ország kezdetben egy 300 millió birres csomagot jelentett be az egészségügyi kiadások támogatására még március elején, amelyet az ország miniszterelnöke később 5 milliárdra birre (15 millió USD és a GDP 0,15%-a) emelt. Később Abij Ahmed bejelentette a COVID-19 Multi-Sectoral Preparedness and Response tervet (nagyjából 1,64 milliárd USD, a GDP 1,6%-a), amelynek bevezetésére 3 hónapos időkeretet adott. A rendelkezés álló forrásokból sürgősségi élelmiszerosztás (a GDP 0,6%-a), az egészségügy felkészítése (a GDP 0,4%-a) és menedékhelyek kialakítása és eszközvásárlás történik majd (a GDP 0,3%-a). Április végén a vállalkozások és a foglalkoztatás támogatásáról szóló intézkedéscsomagot fogadtak el, amelyben többek között a 2014–2015 előtti adótartozások elengedéséről, a 2015–2016 és 2018–2019 közötti időszak adótartozásaira háruló kamatok és büntetések eltörléséről van szó. Négy hónapnyi személyi jövedelemadó-mentesség jár továbbá azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a pandémia alatt is megtartják az alkalmazottaikat.

Az ország központi bankja 15 milliárd birr (a GDP 0,45%-a) kiegészítő likviditást kínált a kereskedelmi bankoknak az adósságuk átütemezésére és a csődhullám megelőzésére. Ezen túl 33 milliárd birr kiegészítő likviditást nyújtott a Commercial Bank of Ethiopia számára is.

Nigériát mind a koronavírus gyors terjedése, mind pedig az ezzel összefüggésbe hozható kőolajár-csökkenés is sújtotta. Kezdetben egy 984 millió nairás (2,6 millió USD) készenléti alapot hozott létre az ország, amelyet a Center for Disease Control kapott. Később ezt 6,5 milliárd nairára (18 millió USD) bővítették ki. A gyógyszeripari cégek behozatali vámmentességet kaptak. A szabályozott üzemanyagárakat csökkentették és bevezettek egy automatikus üzemanyagár formulát, amellyel biztosítják az üzemanyagár támogatások kiküszöbölését.

Az elnök a szociális nyilvántartás 3,6 millióra való növeléséről (+1 millió háztartás) rendelkezett, amellyel a korlátozások hatásait igyekezett enyhíteni. A szövetségi kormányzat 2020-ra korrigált költségvetést fogadott el, amelyben egy 500 milliárd nairás (a GDP 0,3%-a) intervenciós alap is helyet kapott. A költségvetésen keresztül egy 150 milliárd nairás támogatás áll rendelkezésre központi és a helyi kormányzatok kiadási szükségleteire. Bejelentettek egy 2,3 billió naira összegű fiskális ösztönző programot, amely olyan munka-intenzív területekre fókuszál, mint mezőgazdaság, út és lakásépítési szektor. A program nagy részét a jegybank által biztosított hitelkeret, szuverén befektetési alapok és más alapok biztosítják.

Válaszként a koronavírus-járvány gazdasági hatásaira a nigériai jegybank 100 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatot májusban, és bővítette az elérhető likviditási bázist a nem banki pénzügyi intézmények számára. A hivatalos árfolyamot 15%-kal igazították ki, emellett pedig a különböző árfolyamok egyesítése történik a befektetői és exportőri ablak, a pénzváltó és a kis- és nagykereskedelmi ablakok esetében.

Kenyában a kormányzat a 2019–2020-as pénzügyi év költségvetésének részeként mindegy 40 milliárd kenyai shillinget (a GDP 0,4%-a) tartalékolt a koronavírushoz kapcsolódó (egészségügyi szektor, szociális védelem) kiadásokra, a meglévő kötelezettségek kifizetésének felgyorsítására, és a vállalkozások folyamatos cash flow-jának biztosítása érdekében. A 2020–2021-es költségvetésben egy 56,6 millió shillinges (a GDP 0,5%-a) gazdasági ösztönző csomag kapott helyet, amelynek része egy új, fiatalok foglalkoztatását célzó program, hitelgarancia biztosítás, az áfa visszatérítések és más kormányzati kötelezettségek gyors kifizetése, a készpénzátutalások esetében megnövelt finanszírozás és számos egyéb kezdeményezés.

Mindezek mellett adóintézkedési csomagot is elfogadtak, amelynek része a havi 225 USD-nél kevesebbet keresők számára a személyi jövedelemadó-mentesség. A szociális hozzájárulási adó legfelső szintje 30%-ról 25%-ra, a vállalati adó kulcsa 30%-ról 25%-ra, a kisvállalkozások esetében a forgalmi adó 3-ról 1%-ra, a sztenderd áfa pedig 16-ról 14%-ra csökkent.

Március végén a jegybank az irányadó alapkamatot 100 bázisponttal, 7,25%-ra mérsékelte. A bankok készpénztartalék arányát ugyancsak 100 bázisponttal, 4,25%-ra csökkentette. Április végén a jegybank 25 bázisponttal tovább, 7%-ra mérsékelte a jegybanki alapkamatot.

Dél-afrikai Köztársaságot, Afrika legnagyobb gazdaságát a járvány elsőként érte el a kontinensen. A kormányzat a nehézségekkel szembenéző vállalkozásoknak és munkavállalóknak az Unemployment Insurance Fund-on és az Industrial Development Corporation speciális programjain keresztül igyekszik segíteni. Egy meghatározott jövedelem alatt kereső munkavállalók négy hónapig kisebb adótámogatást kapnak, és a legveszélyeztetettebb családoknak ideiglenes szociális támogatást nyújtanak hat hónapig. Új hat hónapos COVID-19 támogatást vezettek be azon munkanélküliek részére, akik nem kapnak egyéb támogatást.

Források érhetőek el a krízishelyzetben lévő turizmus és vendéglátó ipari kis- és középvállalkozások megsegítésére is. Május közepe óta új hitelgarancia program segíti azon vállalatokat, hol a forgalom nem ér el egy meghatározott küszöbértéket, és ezek a vállalatok banki finanszírozást is kaphatnak a működési kiadásaik fedezésére. A jegybank a járvány kezdete óta számos alkalommal csökkentette az irányadó kamatlábat. Elsőként március 19-én 100 bázisponttal 5,25%-ra, majd áprilisban 4,25%-ra, májusban 3,75%-ra, végül július 23-án 3,5%-ra. Március közepén a likviditási feltételek könnyítésének intézkedéseit is bejelentették.

Rövid áttekintésünkből láthattuk, hogy az afrikai kontinensen már kifulladóban lévő gazdaságokat ért el a koronavírus-járvány. Az egyes országok által meghozott intézkedések sokszínűek, közös jellemzőjük azonban, hogy a lehetséges, de általában szerény, fiskális és monetáris mozgásteret kihasználva igyekszik a gazdaságpolitika segíteni az érintett szektorokon. A szubszaharai térségben a gazdaságpolitikai intézkedések ellenére valószínűsíthető, hogy 25 évnyi tartós növekedés után új gazdaságtörténeti fejezet és növekedési periódus kezdődik.