3S – a szimulációs tér
Új innovációs fejlesztési projekt készült el tavaly az NKE Proof of Concept pályázatának (2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00014 „Közszolgálati Technológia Transzfer Kezdeményezés”) támogatásával és a TEK Tanszék gondozásában. A fejlesztés célja egy olyan felület megvalósítása volt, amely lehetőséget biztosít szimulációk készítésére, támogatja a problémacentrikus feladatmegoldás gyakorlását egyéni vagy csoportos módon és a biztonsággal kapcsolatos oktatási területekre optimalizált.
A keretrendszer központja a szimulációs tér, ahol a „játékosok” előre felépített szcenáriók megoldásában vesznek részt, és döntéseik által előre programozott logikai döntések mentén felépített utakat járnak be. A máguskönyveket idéző feladatok segítik az ismeretek átadását. Az alkalmazás terei együtt fejlesztik a kreatív tanulást, az oktatást és a problémamegoldást. A felület használható egyetemi keretek között a biztonság dimenzióira fókuszálva, de az általános iskoláktól, a középiskolákon át az egyedi tréningek világáig alkalmas lehet szimulációk felvázolására és gyakoroltatására. Nemcsak képességek, hanem tudás és gondolkodásmód átadására is alkalmas.
Az alkalmazásban használt problémaalapú tanulás[1] érdekfeszítő, valós és releváns intellektuális kutatásba vonja be a hallgatókat, lehetővé teszi számukra, hogy bizonyos élethelyzetekből tanuljanak (Barell, 2007). Harland (2002) úgy véli, hogy a diákok új készségeket és új módszereket sajátítanak el a PBL applikációkon keresztül. Williams és munkatársai (2003) azt állapították meg, hogy a hallgatók értékelik a PBL tanulási folyamatban való aktív részvételt. Ez fokozza személyes fejlődésüket, valamint növeli önbizalmukat és tanulói felelősségüket.
A fejlesztés folyamata önmagában érdekes kihívások elé állította a TEK Tanszék csapatát, egy idő után a külsős informatikai szakembereket is. Ugyanakkor együtt törekedtünk arra, hogy a létrejövő innováció választ tudjon adni a generációs tanulási kihívásokra, egyszerre legyen alkalmas speciális képzési területek – például a terrorelhárítás – oktatási és módszertani kihívásainak kezelésére, de más, az NKE profiljához igazodó, további hivatásrendeket érintő gyakorlati feladatok gyakoroltatására is.
A létrejött felület felhasználóbarát: a szerkesztő mód segíti az oktatókat a gyakorlatok gyors és átlátható elkészítésében, míg a hallgatók számára egy könnyen kezelhető, gyors, a chat funkció által interaktív felületet biztosít a játékélmény számára, amelyen keresztül elmélyíthetik tudásukat.
A 3S felületén belül a problémacentrikus feladatmegoldás gyakorlása, a kreatív tudástranszfer, a speciális képzési területek bemutatása az egyedi szcenáriók által és a kreativitás alkalmazása egyszerre jelenik meg, az egy időben biztosítunk képesség és tudásfejlesztést.
A felület bemutató videója elérhető itt.
A felület elérhető az alábbi linken.
Ha szeretné kipróbálni a felületet, vegye fel velünk a kapcsolatot e-mailben, hogy egy egyéni konzultáció keretében megbeszéljük a regisztráció lépéseit, terveit és rendelkezésére bocsássuk a Felhasználói kézikönyvet.
Felhasznált irodalom
Barrell, John (2007): Problem-Based Learning: An Inquiry approach. California, US. Corwin Press.
Harland, Tony (2002): Zoology students’ experiences of collaborative enquiry in problem-based learning.Teaching in Higher Education 7:3-15. Williams, Renee – Macdermid, Joey – Wessel, Jane (2003): Student adaptation to problem-based learning in an entry-level master’s physical therapy program. Physiotherapy Theory and Practice, 19:199-212.
[1] Cornell University – Center for Teaching Innovation. – Problem-Based learning
Nyitókép forrása: geralt, Pixabay
