Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Mernyei Ákos Péter

A költség(vetés) fogságában

A költségvetés-tervezés mindig izgalmas folyamat. Nagy politikai csaták várhatók.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.13.
Rab Árpád

A megfoghatatlan kézzelfoghatóvá tétele?

Egy etikus mesterségesintelligencia-mérőrendszer felé.

Rab Árpád 2025.05.27.
Kalas Vivien

Uniós helyzetkép az illegális bevándorlásról

Az Európai Bizottság csökkentené a kontinensre nehezedő migrációs nyomást.

Kalas Vivien 2025.05.27.
Zsivity Tímea

Montenegró dilemmája

Ökológiai értékek és politikai érdekek ütközése az uniós úton.

Zsivity Tímea 2025.05.21.
Balogh Zsolt György

Jog és logika – III. rész

A fuzzy logika a klasszikus logika kiterjesztése.

Balogh Zsolt György 2025.05.13.
KORMÁNYZÁS ÉS TUDOMÁNY BLOG
Szappanyos Melinda
Szappanyos Melinda
adjunktus, NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszék
  • 2023.01.24.
  • 2023.01.24.

Mesterséges intelligencia és az Emberi Jogok Európai Bírósága

Több ez mint adatvédelem?

A mesterséges intelligencia (MI) terjedésével nő az emberek félelme attól, hogy az ilyen rendszerek alkalmazása sérti emberi jogaikat.

Félünk attól, hogy nem kapunk állást Facebookon kifejtett véleményünk miatt; hogy egy algoritmus szerint nem érdemes velünk életbiztosítást kötni; hogy elég csak megemlítenünk egy könyvet és a telefonunkon azonnal hirdetés jelenik meg annak áráról és megvásárlásának lehetőségeiről. Ez a félelmünk több emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi szervezet szerint nem alaptalan. (European Union Fundamental Rights Agency: Getting The Future Right Artificial Intelligence And Fundamental Rights, Report, 2020. 1.; lásd továbbá az Európa Tanács vonatkozó tevékenységének alapjait.)

Néhány évvel ezelőtt az Európai Unió Általános adatvédelmi rendeletének (Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679 rendelete – GDPR) kidolgozása, majd hatályba lépése kapcsán rengeteget foglalkozott nemcsak a jogtudomány, de a közvélemény is a személyes adatok védelmével. Ez a kérdés már akkor is – akarva-akaratlan – összekapcsolódott az MI fejlődésével. Ez aligha meglepő, ha elfogadjuk, hogy az MI adatokból dolgozik. Egy blogbejegyzés képtelen az MI összes definíciójának ismertetésére, sőt azok szintetizálására sem vállalkozik, de annyit meg mer állapítani általános érvénnyel, hogy minden MI adatok alapján hajt végre feladatokat (ismeri fel arcunkat és viselkedési mintáinkat, elemzi egészségügyi állapotunkat, „tanulja” meg a szépirodalmi ízlésünket). Ha pedig ez így van, akkor logikusnak tűnik elsősorban a személyes adatainkat félteni tőle. 

Ahhoz pedig nem kell sem nemzetközi jogásznak, sem az emberi jogok szakértőjének lenni, hogy eszünkbe jusson az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) mint olyan fórum, ami ilyen esetleges jogsértést orvosolni tud. Érdekes lehet ezért megvizsgálni, hogy az EJEB foglalkozott-e már bármilyen MI-t érintő esettel. Ha pedig általánosságban elfogadjuk, hogy egy MI-t használó rendszer emberi jogokat veszélyeztethet, akkor a másik kérdés, amin érdemes elgondolkodni, hogy kimerül-e az EJEB tevékenysége abban, hogy biztosítsa, hogy a személyes adataink védelmével járó állami kötelezettségek teljesüljenek, vagy esetleg több ez adatvédelemnél?

Ha „megkérdezzük” erről az EJEB-et magát: öt olyan eset van, ami MI szempontjából jelentős (S. és Marper kontra Egyesült Királyság; Szabó és Vissy kontra Magyarország; Roman Zakharov kontra Orosz Föderáció; Breyer kontra Németország; Gaughran kontra Egyesült Királyság). (EJEB: Guide to the Case-Law of the European Court of Human Rights, Data protection. ) Ezen esetek egyike sem említi a „mesterséges intelligencia” kifejezést, csak a technológiai fejlődés jelentőségével és annak esetleges veszélyeivel foglalkoznak. Közös azonban bennük, hogy mindegyik ítéletben kimondta az EJEB az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértését, miszerint: „[M]indenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.” (8. cikk, 1. bekezdés). A másik közös elem, hogy az MI kifejezés nem szerepel az ítéletekben. Minden egyes ítéletben a fő kérdés az volt, hogy megsértette-e az állam a nemzetközi kötelezettségeit, amikor gyűjtött vagy tárolt különböző személyes adatokat. Ezekben az ügyekben a kérelmezők más emberi jogok megsértését is állították, de ezeket az EJEB nem vizsgálta. Ennek alapján egyértelműen úgy tűnhet, hogy a technikai fejlődésnek, MI-nak csak az adatvédelemhez van köze az EJEB gyakorlatában.

A vizsgálódást azonban érdemes úgy folytatni, hogy felderítjük, használja-e az MI kifejezést az EJEB bármely ítéletében. Egyetlen ilyen ítéletet találunk a gyakorlatban: a Sigurdur Einarsson és mások kontra Izland ügyet. Ebben az ügyben a 6. cikk, a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértésében volt szerepe – a kérelmező szerint – az MI-nak, amikor egy azt használó szoftverrel a nyomozó hatóság kivonatot készített a kérelmezőkkel szemben folytatott eljárás során a teljes nyomozati anyagból, és az eljárás alá vontak csak az előbbihez fértek hozzá. Az EJEB ezt a jogsértést nem állapította meg.

Az esetjog rövid áttekintése után tehát ismét fel kell tennünk a kérdést: amit az EJEB jelenleg nyújt, az több mint adatvédelem? Nem igazán. Természetesen véletlenül sem állítom, hogy más jogok nem sérülhetnek MI-t használó rendszereken keresztül. Csupán azt állítom, hogy ilyen eset még nem jutott el az EJEB-hez. És ha a „még”-et hangsúlyozzuk, nyilván el kell gondolkoznunk azon, hogy lehet-e ez majd több mint adatvédelem. Határozottan igen. De miért ilyen határozott az az igen? 

Nemzetközi szervezetek hosszú sora jósolja a MI rohamos fejlődését és inti óvatosságra az államokat ezzel kapcsolatban. Elég csak utalni arra, hogy az Európai Bizottság 2021-ben kidolgozott egy rendelet-tervezetet a MI-ről (Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról, COM/2021/206 final). Ha ez a rendelet elfogadásra kerül, az Európai Unió összes tagállamában kötelezőek lesznek rendelkezései. A nemzeti bíróságok is egyre gyakrabban találkoznak olyan ügyekkel, ahol az MI használata vet fel jogi kérdéseket. De talán, ami a legárulkodóbb, mi is érezzük az MI térnyerését a saját bőrünkön: bár megrökönyödéssel és némi szorongással, de rákattintunk a „feldobott” könyv rendelésére. Hogy kerülhetné el ezt az Emberi Jogok Európai Bírósága a jövőben?

A blogposzt a TKP2021-NKTA-51 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Témakörök: adatvédelem, GDPR, jog, MI
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT