Az internet megjelenésével hírfogyasztásunk jelentős része a közösségi médiás felületekre tevődött át. E platformok mindennapos használatával értesülhetünk a világban zajló folyamatokról, kommunikálhatunk ismerőseinkkel, vagy akár mi is megoszthatunk általunk fontosnak ítélt tartalmakat. A közösségi média gyors reagáló és koordináló potenciálját realizálva, a társadalom részéről nagy igény keletkezett olyan funkciók bevezetésére, amelyek képesek a felhasználók számára gyors és összeszedett információkat nyújtani a kialakult természeti, illetve ember okozta katasztrófákkal kapcsolatosan.
2020. november másodikán, Bécsben szélsőséges iszlamisták több helyszínen is merényleteket követtek el, amelyre válaszul beindult a Facebook krízismenedzsment funkciója, a Facebook Safety Check. A közösségi platform részeként 2014-ben bevezetett biztonsági elem működése kezdetben csak természeti katasztrófákra terjedt ki, majd a 2015-ös párizsi terrorcselekményeket követően, már ember okozta krízis helyzetek esetén is aktiválhatóvá vált.
Alapvető célja az érintett területen tartózkodó bajbajutottak, családtagok, ismerősök közötti kommunikáció és koordináció támogatása, a kontaktus felvételének segítése. A program elindulását követően a katasztrófa sújtotta területen tartózkodók egy üzenet formájában kaphatnak értesítést, amelyen keresztül jelezhetik ismerőseik, családtagjaik számára, hogy biztonságban vannak. A funkció elindulását követően automatikusan létrejön egy hírfolyam (feed), amely a kialakult helyzettel kapcsolatos fő információkat, híreket, utasításokat fogalja össze, valamint folyamatos tájékoztatást szolgáltat az események aktuális állapotáról.
A Facebook Crisis Response-t három pillér alkotja. Az első a már előbb említett Safety Check, amely felugró (pop-up) üzenetek formájában jelenik meg a kezelői felületen, lehetőséget teremtve a személyes helyzet bejelentésére. A felhasználók közleményt is fűzhetnek az általuk kitöltött üzenethez, így megelőzve az esetleges félreértéseket és felesleges pánik kialakulását. A Safety Check-kel kapcsolatosan felmerülő probléma, hogy egyes esetekben a katasztrófától nem fenyegetett felhasználók számára is küldött üzeneteket, így kisebb zavart idézve elő, azonban működése, ennek ellenére is, eredményesnek mondható.
A második pillért a Community Help alkotja. A Crisis Response részeként lehetővé teszi a helyi lakosok számára, hogy többek között vizet, ételt, csecsemőellátást vagy akár menedéket ajánlhassanak fel a katasztrófa érintettjei számára. A funkció bevezetésével azonnali összeköttetés alakulhat ki a „kereslet” és „kínálat” között, így már nem szükséges külön csoportok létrehozása, amelyekben az információáramlás gyakran hoaxokat is tartalmazhat.
A harmadik pillérként létrehozott Fundraisers segítségével bárki indíthat adománygyűjtést, illetve maga is adományozhat egy meghatározott összeget a katasztrófában károsultak, vagy a kárelhárításban segédkező non-profit szervezetek számára. A funkció sikerességét mutatja, hogy a 2017. májusában történt machenster-i terrorcselekményeket követően 450.000 $ adomány gyűlt össze a közösségi platform adományozói jóvoltából. 2017-től a 3 elemet integrálták, így az összes funkció egy központi helyen csoportosulhat, így elősegítve a könnyebb és gyorsabb hozzáférést.
Twittter
A 2006-ban indult közösségi fórum 140 karakteres mikro-bejegyzések – „tweet-ek”– közzétételét teszi lehetővé a regisztrált felhasználók számára. A rövid, és ebből fakadóan lényegre törő posztokból gyors és közel valós idejű információk szűrhetők le a katasztrófák különböző aspektusait illetően. Az oldal esetében különösen fontos szerepet töltenek be hashtagek, amelyek használatával a bejegyzések egy adott témához rendelhetők, így megkönnyítve azok eljutását a célzott felhasználói körhöz. A platform 2013-ban vezette be „Twitter Alerts” nevű funkcióját, amely a katasztrófa-elhárításban résztvevő szervezetek számára kiemelt, minden felhasználónak narancssárga színű csengő ikonnal megjelenő bejegyzések (critical tweet) posztolását teszi lehetővé.
A 2012 őszén Észak- és Közép-Amerikában pusztító Sandy-hurrikán kitörését követően közel 20 millió „tweet” született a hurikánnal kapcsolatban, miközben a lakosság a FEMA (Federal Emergency Agency Management) bejegyzésein keresztül értesülhetett az aktuális biztonsági információkról. A gyors híráramlás következményeként azonban problémát jelentett a megjelenő tartalmak hitelességének ellenőrzése, így gyakran hamis információk terjedtek a hurrikán okozta károkról.
Összegzés
A tárgyalt funkciók bevezetésével az internetes platformok gyorsabb és pontosabb reagáló képessége érhető tetten a hagyományos telefonvonalakkal szemben, amelyek hálózata egy esetleges katasztrófa esetén gyakran túlterheltté válhat. A közösségi oldalak további előnyeként említhető, hogy képesek a civil lakosságtól kezdve a helyi hatóságokon át a globális szereplőket is bevonni a kialakult katasztrófák megoldásába, illetve enyhítésébe, így össztársadalmi védőhálót képezve a károsultak megsegítésére.
Bár mindkét rendszer hiányosságai problémát jelentenek a megfelelő működés biztosításában, gyors és hatékony, valamint mindenki számára könnyen elérhető mivoltukból fakadóan, a közösségi oldalak koordináló, valamint pooling and sharing funkciója már több alkalommal is forradalmasította a közösségi cselekvés folyamatát a krízis menedzsment gyakorlati megvalósulásában.
