Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Szikora Tamás

Heteken belül visszatérhet a Facebookra Donald Trump

Lejárt immár kétéves szilenciuma.

Szikora Tamás 2023.03.14.
Ináncsi Mátyás

Infodémia: a közösségi médiában vívott harc

„Minden hadviselés megtévesztésen alapszik.”

Ináncsi Mátyás 2022.03.16.
Pató Viktória Lilla

A háború hatása a közösségi médiára

Mindenki elmondhatja a saját történetét.

Pató Viktória Lilla 2022.03.01.
Szikora Tamás

Játék a számokkal?

Hatékony-e a Facebook fellépése a gyűlöletbeszéd ellen?

Szikora Tamás 2021.10.26.
Nádori Péter

Facebook-jelentés a legtöbbet látott tartalmakról

Átláthatóság vagy ködösítés?

Nádori Péter 2021.09.14.
ITKI BLOG
Sorbán Kinga
Sorbán Kinga
tudományos segédmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet
  • 2020.07.23.
  • 2020.07.23.

Szabályozni a szabályozhatatlant? A hirdetői Facebook-bojkott margójára

2020 júniusának végén amerikai civil jogvédő csoportok és szervezetek a #StopHateForProfit kampány keretében felhívták a hirdetési piac szereplőit arra, hogy függesszék fel a hirdetéseiket a Facebookon addig, ameddig a platform nem mutat hajlandóságot arra, hogy adekvát módon kezelje a gyűlöletbeszéddel, az erőszakra uszítással és a félretájékoztatással kapcsolatos problémákat. A kampányhoz több mint 100 vállalkozás csatlakozott; olyan cégek vonták vissza a hirdetéseiket a platformról, mint az Unilever, a Verzion, a Starbucks és a Coca-Cola. A bojkottról szóló hírek hatására felmerül a kérdés, hogy ez a piaci nyomás elegendő lehet-e ahhoz, hogy a szolgáltató változtasson a gyakorlatán, és határozottabban lépjen fel a káros, esetenként jogsértő tartalmakkal szemben?

A szolgáltató kapcsán nem először merül fel a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos probléma: a cég gyakorlata Európában már több alkalommal éles kritika tárgya volt. A platformok szabályozásának kérdése egy alapvetően adatvédelmi kérdésben a Cambridge Analytica-botrányt követően merült fel, amelyet követően az Európai Bizottság az önszabályozási rendszerek ellenében a jogalkotás és a szankciók bevezetését helyezte kilátásba arra az esetre is, ha a Facebook nem változtat a gyűlöletkeltő tartalmakkal kapcsolatos gyakorlatán. Věra Jourová, a fogyasztóvédelemért és igazságügyért felelős biztos hangsúlyozta, hogy ez a megoldás a német rendszerhez hasonlítana. Németországban ugyanis a közösségi médiavállalatok 50 millió eurós bírsággal sújthatók azért, ha elmulasztják eltávolítani a jogellenes – köztük a gyűlöletkeltő – tartalmakat. A közösségi médiaplatform tartalomeltávolítási kötelezettségének létezését az Európai Unió Bírósága is megerősítette, amikor 2019-ben Eva Glawischnig-Piesczek osztrák politikus ügyében úgy határozott, hogy a jóhírnévre sérelmes közléseket a platform köteles globálisan eltávolítani, e kötelezettség pedig kiterjed a sérelmezett közléshez hasonló, és az azzal azonos későbbi közlésekre is.

A kritikaként említett hiányosságok nagy részét azonban nem vagy nem egészében sikerült orvosolni. Az előbbiekben leírtak ellenére uniós szintű átfogó platformszabályozásról még nem beszélhetünk; a platformszolgáltatók tevékenységére leginkább soft-law jellegű szabályok tartalmaznak iránymutatást, köztük a jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépésről szóló magatartási kódex, amely az Európai Bizottság és néhány nagyobb vállalkozás által létrehozott önszabályozási kódex. Németországban pedig eddig 2 millió euró volt a legnagyobb bírságösszeg, amellyel a szolgáltatót sújtották a jogellenes tartalmakra vonatkozó eltávolítási szabályok megsértése miatt. Sőt, az Európai Bizottság, amely 2020-ban ötödik alkalommal végezte el a jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépésről szóló magatartási kódex értékelését, kifejezetten pozitívan nyilatkozott a cég magatartásáról, és arról számolt be, hogy a platformszolgáltató a kódexnek megfelelően 24 órán belül megvizsgálja a beérkezett panaszok többségét (95,7%-át).

A jelenlegi hirdetői bojkotthoz vezető okozati lánc igen összetett. A bojkott részben az előbbi szabályozási hiányosságoknak a következménye, részben pedig annak, hogy az egyes márkák megítélésének nem tesz jót, hogy a hirdetések gyűlöletkeltő tartalmak mellett is megjelennek. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban ismét fellángoltak a rasszizmus elleni megmozdulások, miután az interneten futótűzként kezdett terjedni az a videó, amelyen egy fekete férfi, George Floyd kétségbeesetten jelzi a nyakán térdeplő rendőrnek, hogy nem kap levegőt. Az internet népének haragja akkor zúdult a Facebookra, amikor a cég vezérigazgatója, Mark Zuckerberg nem volt hajlandó eltávolítani Donald Trump amerikai elnök fenyegetőnek ítélhető posztját, amelyben kijelentette, hogy amikor a fosztogatás elkezdődik, akkor kezdődik a lövöldözés (when the looting starts, the shooting starts).

A bojkott bejelentése óta eltelt időszak eseményei azt mutatják: hiú ábránd azt gondolni, hogy a hirdetési bevételek visszaesése önmagában változást eredményezhet a tartalommoderálásban. Ezt alátámasztja az is, hogy a hirdetői bojkott bejelentésekor a cég részvényeinek értéke ugyan látványosan visszaesett, néhány nap elteltével azonban már magasabb volt, mint 2020 júniusának bármely napján. Az adatok alapján a legnagyobb összeget hirdetésekre költő száz vállalkozás az elmúlt évben 4,2 milliárd dollárt költött a Facebookon reklámokra, ami a platform éves bevételének körülbelül 6%-a, tekintve, hogy platformnak több mint hétmillió hirdetője van, és más forrásból is van bevétele (például applikációk terjesztéséből). Így érdemi kiesést nem szenved el a Facebook, a hirdetők látványos kivonulása legfeljebb a cég reputációját rombolja. Látnunk kell azt is, hogy a jelenlegi bojkott nem kizárólag a hirdetői igényeken alapszik. A hirdetések gyűlöletkeltő tartalmak környezetében való megjelenése mellett a hirdetések kivonásához szükséges volt az is, hogy erőteljesebb, zavargásokig fajuló társadalmi figyelem irányuljon a faji kérdésekre. A legtöbb hirdető a márkavédelem, a branding miatt csatlakozott a mozgalomhoz, és bár az etikai szempontoknak, a társadalmi felelősségvállalásnak lehet piaci befolyásoló hatásuk, a bojkotthoz való csatlakozás inkább a fogyasztóhoz szól, semmint a Facebookhoz. A Facebooknak a fogyasztók körében nincsen helyettesítője, ahogyan azt a Magyarországon készített reprezentatív felmérés is mutatja, a szolgáltató gyakorlatilag monopolhelyzetben van a közösségi média platformok piacán.

Úgy tűnik tehát, hogy nem csak versenyjogi szempontból igaz az, hogy a Facebook túl nagy ahhoz, hogy veszítsen, mivel nemcsak az állami szankciók, hanem a hirdetők és a társadalom nyomásgyakorlása is kevés a változás eléréséhez. A Facebook mérete és monopolhelyzete nem kizárólag klasszikus versenyjogi probléma, hanem alkotmányjogi is. Susan Benesch, a Harvard egyetem munkatársa, a Facebookot kvázi-szuverén hatalommal bíró vállalkozásnak tartja, amely képes arra, hogy a világ sok országánál nagyobb hatást gyakoroljon a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésére és szabályozására. A blogbejegyzés elején feltett kérdés megválaszolása ezek miatt számtalan további kérdést szül, amelyek tárgyalása a bejegyzés kereteit jócskán meghaladná. Annak tükrében, hogy a Facebook magatartása nehezen befolyásolható a jelenlegi – inkább puha szabályokkal operáló – állami és más piaci szereplők fellépése révén, úgy tűnik, hogy van egy alapkérdés, amelyet mindenképpen szükséges feltenni, és egyértelműen megválaszolni: kívánatosnak tartjuk-e, hogy a magánérdekek mentén működő gazdasági vállalkozások szabályozzák a társadalmi nyilvánosságot?  Amennyiben erre a kérdésre a válaszunk határozott nem, úgy indokolt minél előbb megoldást találni a „hogyan szabályozzunk” kérdésére – ameddig még megtehetjük.  

Témakörök: Facebook, gyűlöletkeltő tartalom, hirdetői bojkott, közösségi média
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT