Az additív gyártástechnológiát egyebek mellett a bűnügyi helyszínek és az áldozatok azonosítása, az elkövetők kézre kerítése, valamint a bizonyítékkeresés hatékonyságának növelése érdekében használják egyre gyakrabban szerte a világon. Néhány éve ráadásul már részben 3D nyomtatással készült rendőrautó is járja az utakat.
Magyarországon kizárólag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán (RTK) képeznek rendészeti felsőfokú végzettségű szakembereket. Az utóbbi években a honvédséghez hasonlóan a rendőrségnél is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az additív gyártási eljárások. (A technológia történetét korábban ötrészes sorozatban mutattuk be.)
A 3D nyomtatás rendőrségi alkalmazásaihoz szorosan kapcsolódik, hogy az RTK 2021-ben, a Ludovika Egyetemi Kiadóval jelentette meg a Fenyvesi Csaba, Herke Csongor és Tremmel Flórián által szerkesztett Kriminalisztika című könyvet. A kötetben a 12. fejezet 5. részének 3. alpontja foglalkozik a 3D nyomtatás és technológia bűnüldözésben betöltött szerepével. (p. 305.)
Az alábbiakban a technológia olyan gyakorlati alkalmazásait mutatjuk be, amelyeket a rendőri munkában külföldön már eredményesen használnak.
Japán
A tokiói rendőrség a bűnözők kézre kerítése érdekében 2010 óta alkalmazza a 3D nyomtatást. Eleinte a helyszíneket és a fegyvereket rekonstruálták, 2012-ben azonban már szintet léptek: arcmodellt készítettek az 1995-ben a tokiói metróban elkövetett gáztámadás utolsó gyanúsítottjáról. A 3D-s arcmodellt az ANN tévécsatorna mutatta be, ennek köszönhetően pedig nem sokkal később egy kávézóban elfogták az elkövetőt, Katsuya Takahashit.
Tokiói otthonában 2000-ben meggyilkolták a 44 éves Mikio Miyazawát és feleségét, valamint a házaspár nyolcéves kislányát és hatéves kisfiát. 2013-ban a bűnügyi helyszínről 3D-s makettet készítettek 1:28-as méretarányban, méghozzá azért, hogy a környéken lakók hatékonyabban segíthessék a nyomozást. A házmodell teteje levehető volt, továbbá címkék jelölték a gyilkosságok pontos helyét.
Egyesült Államok
Az amerikai rendőrség kegyetlen és bizarr gyilkosság áldozatának azonosításához is alkalmazta már a 3D technológiát. 2014 decemberében egy fiú a Pittsburgh melletti erdőben női fejet talált. A bűncselekmény szervkereskedelemre utalt, mert a fejet bebalzsamozták. A rendőrök meg tudták állapítani, hogy a tettesek a temetkezési vállalkozók által használt anyagot alkalmaztak, tehát a csonkítás a nő halála után történt. A pennsylvaniai rendőrség felkérte a legismertebb igazságügyi szakértőt, Michelle Vitalit, hogy készítse el az áldozat fejének élethű, 3D-s mását, ezzel segítve a személyazonosítást.
A michigani rendőrség 2016-ban arra használta a 3D nyomtatást, hogy feloldja egy büntetett előéletű, elhunyt férfi okostelefonjának biometrikus zárját. Azt feltételezték, hogy ezzel a megoldással a nyomozás szempontjából értékes információkhoz juthatnak. Az ujjlenyomatokat a Michigani Állami Egyetem segítségével reprodukálták. A rendőrségi adatbázis alapján az egyetem kinyomtatta a férfi mind a tíz ujjának lenyomatait, mert azt pontosan nem lehetett tudni, melyik szükséges a telefonzár feloldásához. A szkennelésnél figyelembe kellett venniük a bőr áramvezető képességét is, ezért a kinyomtatott műanyag ujjakat fémrészecskével vonták be. A megoldás tökéletesen működött.
Az Egyesült Államokban 2020 óta 3D-ben szkennelik a bűnügyi helyszíneket. Így nemcsak a rendőrségi szakértők láthatják a tetthelyeket, hanem az esküdtek és a bírák is. A Virginia állambeli Roanoke-ban a Faro 3D szkennerével az emberölések és a balesetek helyszíneit digitálisan rögzítik, vagyis a bűntény idején meglévő állapotokat örökítik meg. Az üggyel foglalkozók ezáltal megismerhetik a valós körülményeket. A rendőrök tapasztalatai alapján a szkennelés felgyorsítja a dokumentálást, így ráadásul vérfoltok, keréknyomok, tárgyak, roncsok, járműhelyzetek, terepviszonyok és lábnyomok is rögzíthetők.
Lengyelország
Az EUROPOLTECH (Nemzetközi Biztonságszolgálati és Rendészeti Technológia és Felszerelés Vásár) Lengyelország legjelentősebb rendőri, katonai, valamint különleges alakulati egységek számára rendezett kereskedelmi vására. A 2017-es eseményen a Canon és a SMARTTECH bemutatta a 3D szkennelés, illetőleg a 3D nyomtatás közti szinergián alapuló technológiáját. A SMARTTECH a szkenneléssel, míg a Canon a nyomtatással járult hozzá a sikerhez.
A SMARTTECH szkennere a tárgyakat 0,05 milliméter pontosságú, strukturált fény alkalmazásával beavatkozás nélküli (noninvazív) módszerrel rögzíti, és 900 pont/négyzetmilliméter sűrű pontfelhőként jeleníti meg. A rögzített adatok tökéletesen lemérhetők, digitálisan archiválhatók, továbbá ezek alapján akár virtuális modellek is készíthetők, amelyeket 3D-ben ki lehet nyomtatni.
A Canon a ColorJet Printing (színes sugárnyomtatás, CJP) eljárást alkalmazta. A folyamat lényege: a poralakú alapanyagot vékony rétegben szétterítik a tárgyasztalon, eközben a nyomtatófej a modell vízszintes keresztmetszetének megfelelően lerakja a színes kötőanyagot. Ezután a tárgyasztal leereszkedik, majd újabb porréteget terítenek rá, amit ragasztanak is. Ez a folyamat addig ismétlődik, amíg el nem készül a 3D-s modell. Az eljárás több millió színárnyalatot képes előállítani. A színes printelés lehetővé teszi az eltéréseket részletesen bemutató színtérkép elkészítését.
Ez a technológia összehasonlíthatatlanul nagyobb pontosságot biztosít, mint a gipszöntés. A 3D nyomtatással a bűnjelek fizikai modelljei gyorsan és többször reprodukálhatók torzulás nélkül, a modellek pedig más nyomozószervekkel is megoszthatók.
Izrael
Az izraeli rendőrség 2017-ben mutatta be első, részben 3D nyomtatással készített rendőrautóját.
Egyesült Arab Emírségek
Az Abu Dhabi Rendőrség a bizonyítékkeresésben tartja kitűnő eszköznek a térbeli nyomtatást. A rendőrség munkatársai 3D-s maketteket (diorámákat) készítenek a tetthelyekről, ezek segítségével rekonstruálják az eseményeket.
A következő részben a 3D nyomtatás vízügyi alkalmazásának megoldásait mutatjuk be.
