A hétköznapokban sokan találkozunk megkülönböztető jelzést használó elsődleges beavatkozói gépjárművekkel, ahogy gyorsan és határozottan közlekednek az utakon. Viszont a megkülönböztető jelzés ellenére sokszor elakadnak különböző forgalmi szituációkban, ami olykor emberéletekbe vagy jelentős anyagi javakba kerülhet.
A tűzoltósági vonulási időtényező értelmezése összetettebb, mint amennyire az átlagember gondolná. Minden tűzoltó számára ismert, hogy a riasztás beérkezése, a vonulás megindítására vonatkozó riasztás felhangzása után 2 percen belül el kell hagyniuk az adott laktanyát. Ez Magyarország teljes területén egységes és betartandó időnorma a készenléti szolgálatot ellátó tűzoltók esetében. A vonulás megkezdése után a közlekedésben eltöltött minden egyes perccel emberi életek vagy anyagi javak kerülhetnek veszélybe, amennyiben a kiérkezést gátló tényezők bukkannak fel. A tűzoltók a laktanya elhagyását követően több, előre nem számítható tényezővel találkozhatnak a való életben, ami jelentősen lelassíthatja a gyors kiérkezésüket. Egyre több autóvezetőnél fordulhat elő az a probléma, hogy egy átlagos közlekedési szituációban felbukkanó fény- és hangjelzés hatására nem tudnak időben és megfelelően reagálni, továbbá nem tudják biztosítani az akadálytalan továbbhaladást a gépjárműfecskendő számára.
A vonulást könnyítő, segítő alkalmazások kérdése már többször is foglalkoztatott, hiszen a fővárosban töltött tanulmányaim alatt a közlekedésben nap mint nap részt kell vennem különböző módokon. Sokszor találkoztam azzal a problémával, hogy a megkülönböztető jelzést használó járművek gyakran ütköznek abba a hátráltató tényezőbe, hogy az előttük közlekedő gépjárművezetők a hirtelen kialakuló szituációban nem képesek a gyors és megfelelő döntéshozatalra, ezáltal lelassítják a rendvédelmi szervek munkáját is. A vonulási idő javítása céljából dolgoztam ki egy olyan modellprogramot, amelyben új közlekedési táblát integrálunk a magyar KRESZ rendszerébe.

Sokak számára ismertek az autópályákon kihelyezett tájékoztató LED falak. A technológia előnye a sokszínű alkalmazási és kivetítési lehetőség, valamint a távvezérlés. Erre alapozva sok kisebb LED fal helyezhető el a városokban a kiemelt gépjárműterheléssel rendelkező útvonalakon, amelyek a vonulás során érintett szakaszok. A tábla célja, hogy a beszűkült figyelemmel haladó autóvezetőknek jelezzük az aktuális forgalmi helyzet változását és az elsődleges beavatkozók rövid időn belüli elhaladását az adott útvonalon.
A tábla működése és vezérlése igen egyszerű, ha a vonulási út mindenféleképpen csomópontokon, körutakon, tehermentesítő utakon vagy fő szakaszokon halad át, akkor nem tudjuk elkerülni a feltorlódott autók sorát. A nagyobb terheléssel rendelkező útvonalakon kialakíthatunk egy úgynevezett „mentesítő” utat. Ami azt foglalja magába, hogy szükség szerint a táblakapcsolással, az előre kiadott jelzéssel tudjuk figyelmeztetni és utasítani az autósokat a sáv ideiglenes elhagyására. Ha előre képesek a megfelelő feladatot végrehajtani, akkor értékes másodpercek vagy percek takaríthatók meg, ami minden esetben drága idő az összes rendvédelmi szerv számára. Tehát ha a megtervezett út egy ilyen szintű vonalon halad át, akkor a rendszer felajánlhatja azt az opciót, hogy az operátor az adott szakaszon kívánja-e kapcsolni a lámpákat. Ez a döntés függhet az adott riasztási fokozattól is, hiszen nem minden esetben kell megkülönböztető jelzést alkalmazni. A tábla kapcsolása teljes mértékben az operátor döntési feladatkörébe tartozhat, és a szerek riasztásával egy időben kiadható. Így a 2 perces időintervallummal együtt már megkezdődik az előzetes tájékoztató jelzés. Mire a szer elhagyja a laktanyát, addig az autósok megkezdhetik a „mentesítő” sáv kiürítését is. Így elkerülhető az előzés és az úgynevezett „kacsázás” is. A kialakított sáv pedig teljes mértékben és biztonságosan használható.
A kutatás és a modell fejlesztése folyamatban van, hiszen felvettem a kapcsolatot Miskolc város önkormányzatával és polgármesterével. Konzultációnk során a táblakihelyezést és a KRESZ-t érintő jogszabályi hátteret tárgyaltuk meg. A későbbiekben a modellezési lehetőség a közlekedési szabályoknak megfelelően kiléphet a való életbe, és a tervek alapján több modellváros is létesülhet.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-22-1-I-NKE-48 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Innovációs és Technológiai Irodája által meghirdetett hallgatói publikációs verseny egyik győztes írása.
Nyitókép: Flickr / Szabó László