A Közép-európai koraesték címmel immár évek óta folyó beszélgetéssorozatunk 2022. május 10-i fordulójában Jankó Ferenc geográfus volt vendégünk. Akkor még reméltük, hogy nem lesz annyira aktuális a beszélgetésünk témája, mint amennyira az lett: először a klímaváltozásról szóló vita magyarországi tudománytörténetét helyeztük el globális keretek között, majd a válságra adott tudományos és társadalmi válaszokról, valamint a kettő közötti kapcsolatról volt szó.
Jankó Ferenc, az ELTE Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszéke oktatójának legutóbbi könyve az identitás, a tudományos tudás és a geopolitika két világháború közötti kapcsolatát tárta fel Burgenland kapcsán (Burgenland földrajzi felfedezése. Tudomány, geopolitika és identitás a két világháború között). Számos publikációja jelent meg a klímaválság tudománykommunikációjáról, legidézettebb publikációi közé tartoznak az Alföld éghajlatára vonatkozó tudományos viták történetéről szólók.
Magyarország tudománytörténetének egyik különlegessége az Alföld eredeti, illetve optimális éghajlatáról, valamint az ehhez vezető utakról szóló, immár 150 éves vita. Az itt megjelenő álláspontok a 19. század második felében kapcsolódhattak volna az ekkoriban az erdők esetleges klimatikus hatásáról és azok léptékéről az Osztrák Birodalom nyugati részeiben folyó tudományos vitához. Sőt, hivatkozhattak volna a tágabb értelemben a francia és brit gyarmati területek esetleges kiszáradására vonatkozó, és úttörő erdőtörvényekhez is vezető félelmekhez is. Direkt kölcsönhatásról azonban nem volt szó. Annak sincs nyoma, hogy a globális felmelegedésről szóló 20. század közepi számítások és a magyarországi országfásítási kampány klimatikus céljai között érdemi párbeszéd lett volna.
Beszélgetésünk első felében erre a kevéssé ismert, de annál relevánsabbá váló tudomány- és tájtörténeti jelenségekre igyekeztük felhívni a figyelmet. S persze felmerült a kérdés, hogy vajon mikor és miért ért össze a hazai és a globális éghajlatról szóló tudományos gondolkodás.
Arról is beszéltünk, hogy vajon milyen módon érdemes a nagyközönség elé tárni a tudomány jelenlegi állását, az ennek alapján várható változásokat. Mekkora esély van arra, hogy ezekben az években megfordulnak a trendek? Vajon Magyarországon vannak erre utaló jelek? A beszélgetés legizgalmasabb részeit érdemes itt meghallgatni:
Nyitókép: Fásítási program Érd közelében, 1970. Forrás: Fortepan. Adományozó: Urbán Tamás
