Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Pató Viktória Lilla

Magyarország magasabb ligában játszik

Az Európai Innovációs Eredménytábla regionális következtetései.

Pató Viktória Lilla 2023.07.18.
Hegedüs Csilla

Elindult Románia legnagyobb egészségügyi programja

Új kórházak, laborok rehabilitációs központok építését finanszírozzák.

Hegedüs Csilla 2023.06.09.
Buskó Tibor László

Digitális önkormányzás periferikus területeken

Túl a technológia központú megközelítésen

Buskó Tibor László 2023.03.09.
Hegedüs Csilla

Jóváhagyta az Európai Bizottság a romániai regionális és országos programokat

Megújulás 2027-re.

Hegedüs Csilla 2023.01.09.
Navracsics Tibor

Útban a megoldás felé

Megmenekülni a forrásvesztéstől.

Navracsics Tibor 2022.12.01.
FRONTIER BLOG
Örlős László
Örlős László
tudományos munkatárs, NKE Amerika Kutatóintézet
  • 2023.01.09.
  • 2023.01.09.

Nagyhatalmi tülekedés a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

A címszavak szintjén az elmúlt másfél évben tanúi lehettünk a világ vezető hatalmi csoportosulásai által dominált új nemzetközi fejlesztési együttműködési programok kavalkádjának. A vezető ipari országokat tömörítő G7 az Egyesült Államok vezető szerepvállalásával a globális infrastruktúra és beruházási partnerség (Partnership for Global Infrastructure and Investment, PGII) révén megerősítette együttműködését a nemzetközi fejlesztések területén. A transzatlanti partnerséget az Európai Unió ún. Globális Kapu kezdeményezése keretében fogták szorosabbra. Emellett zajlik a kínai Övezet és Út Kezdeményezés zöldítése, továbbá kínai kezdeményezésre a Globális Fejlesztési Kezdeményezés egyenesen a fenntartható fejlődési célok elérését megnehezítő kihívások kezelését célozza meg. Elemzésünkben röviden áttekintjük az amerikai és kínai dominanciával működő fontosabb globális fejlesztési programokat, valamint felvillantjuk a Magyarország és régiónk számára kínálkozó lehetőségeket.

A G7 2021. júniusi cornwall-i csúcsértekezletén jelentették be az ún. „Build Back Better World” (B3W) kezdeményezést, amelynek célja a koronavírus járványt követő helyreállítási folyamat további erősítéseként a fejlődő és feltörekvő gazdaságok 40 ezer milliárd dollár értéket meghaladó infrastruktúra-fejlesztési igényeinek támogatása. Időközben a B3W újracsomagolásával a G7 elmau-i csúcstalálkozóján 2022 nyarán egy némileg jobban kézzelfogható kezdeményezésként jelentették be a PGII partnerséget (bár sokan ezt a kezdeti ambíciónak az ukrán helyzet, a magas energiaárak és a magas infláció miatti kényszerű visszafogásaként értékelik), amelynek keretében 600 milliárd dollár értékű forrás mobilizálását célozzák meg globális infrastrukturális beruházások finanszírozására.

Kezdeményezések dzsungelében

Az Egyesült Államok vezető partnerként gyakorlatilag a teljes nemzetközi fejlesztés-finanszírozási arzenálját beveti a PGII sikere érdekében. Ez azt jelenti, hogy többek között az amerikai Eximbank, az USAID, a Kereskedelmi és Fejlesztési Ügynökség (US Trade and Development Agency) egyaránt rendelkezésre állnak a 600 milliárd dollár öt év alatt történő megmozgatását megcélzó G7- kezdeményezés támogatására. A több régióban, köztük Afrikában, Közép-Ázsiában és az Öböl-menti országokban növekvő vagy már meghatározóvá váló kínai befolyással szemben az Egyesült Államok egyszerűen már nem engedhette meg, hogy ne álljon elő a harmadik világ országai számára kidolgozott alternatív fejlesztési modellel, megerősítve ezáltal még meglévő meghatározó gazdasági és politikai pozícióit.

Ne feledjük, hogy az Egyesült Államok egy évtizedes lemaradásban van Kínával szemben a nagyszabású globális fejlesztési programok meghirdetése és megvalósítása területén. A G7 keretei között némileg nehézkesen elindított PGII kifejezett célja, hogy köz- és magánforrások mobilizálásával Kína immár közel 10 éve működő, az Egyesült Államok, az Európai Unió és a multilaterális fejlesztési bankok erőforrásait is meghaladó mértékű finanszírozási erejével felvértezett kínai Övezet és Út Kezdeményezés (Belt & Road Initiative, BRI) ellensúlya legyen. 

Kína ugyanakkor elegánsan és higgadtan üdvözölte a versenytárs kezdeményezést azzal, hogy kiemelte annak kiegészítő jellegét, továbbá – némileg farizeus módon – aláhúzta, hogy infrastruktúra-fejlesztés égisze alatt nem helyes geopolitikai célokat előmozdítani. Kína egyúttal még önkritikát is gyakorolt azzal, hogy a G7-kezdeményezés hatására újragondolta a BRI klíma- és környezetvédelmi kockázatait (elég csak Hszi Csin-ping kínai elnök azon bejelentésére gondolnunk, amely szerint immár nem finanszíroznak több szénalapú erőművet a partnerországokban). A hazai és nemzetközi sajtóban viszonylag visszhang nélkül maradt továbbá, hogy Kína gyakorlatilag a G7 globális kezdeményezéseinek bejelentéseivel párhuzamosan beharangozta a Globális Fejlesztési Kezdeményezést (Global Development Initiative, GDI) is, amely kifejezetten a fenntartható fejlődési célok elérését fenyegető kihívásokra kívánja felhívni a figyelmet, és ennek részeként megújítaná a célokhoz vezető kötelezettségvállalásokat. A novemberi egyiptomi klímacsúcs szerény eredményeinek fényében mindenesetre megállapíthatjuk, hogy ez a kezdeményezés ezidáig inkább mérsékelt hatásfokkal működött.

A környezetvédelmi, társadalmi és irányítási elveket meghatározó ún. ESG-keretrendszerek (Environmental, Social, Governance) standardizálása immár a globális léptékű infrastrukturális fejlesztések területén is megjelenik: míg az ún. FAST-Infra kezdeményezést elsősorban a Világbank és a HSBC népszerűsíti, addig az ESG-n túl további minőségi szempontokat is magába foglaló Blue Dot Network-öt már a G7 is magáévá tette. Míg a PGII hangsúlyozottan magas minőségű és a nyugati értékeket tükröző, döntően környezetvédelmi, társadalmi (alapvetően egészségügy és oktatás), valamint a nemek közötti egyenlőség (gender) céljait szolgáló projektekre kíván fókuszálni, addig a BRI a hagyományos infrastruktúra, így utak, kikötők és erőművek fejlesztését és építését tűzte ki célul. Az egyes régiók közötti összeköttetések (connectivity) megteremtése kulcsfontosságú a gazdasági növekedés támogatása szempontjából. Ezért a befektetések előmozdítása szempontjából is fontos lenne, hogy az egyes globális kezdeményezések által alkalmazott és jelenleg jelentős mértékben eltérő ESG-standardok egymással összeilleszthetők legyenek. 

A megkésett amerikai vezetésű partnerség esélyei a kínai dominanciával szemben

Mivel a PGII jelentős forrásmobilizálással, vagyis magánforrásoknak a fejlesztésekbe történő bevonásával számol, ezért képesnek kell lennie arra, hogy a célrégióban megnyilvánuló kockázatokat kezelje és csökkentse. Jelentős különbség a kezdeményezések között, hogy míg a kínaiak a saját munkaerőt viszik helybe, addig a PGII a helyi munkahelyteremtést is fontos célnak tekinti. Emellett elmondható, hogy a G7-kezdeményezés hangsúlyosan transzparens eljárásokra és kölcsönösen előnyös együttműködésre kíván építeni, amellyel szemben a kamattámogatással megfűszerezett kínai finanszírozás áll. Ezzel együtt kedvezőtlen jelenség, hogy a BRI által megcélzott ezermilliárd értékű beruházás mögött a partnerországok jelentős mértékű eladósodása áll mint kísérőjelenség (a legutóbbi statisztikák szerint 165 ország legalább 385 milliárd dollár értékű adóssága áll a BRI-projektek mögött). 

A fejlesztési stratégiák illeszkedése szempontjából ugyanakkor a közel egy évtizede működő BRI immár jelentős mértékben épít a partnerországok fejlesztési elképzeléseire, míg a G7-ek csak a közelmúltban kezdték közelebbről felmérni a keresleti oldalt, emiatt egyelőre elszigetelt kezdeményezésként tekintenek rá. Ezen túl nem vet jó fényt a PGII-re, hogy a kezdeményezés vezető partnere, az Egyesült Államok nem hogy külföldön, de otthon sem tud felmutatni sikeresen befejezett nagyléptékű infrastrukturális projektet az elmúlt 10 évből. 

Összességében elmondható, hogy – bár jelentős hátrányból indulva, de – az amerikaiak által dominált új nemzetközi fejlesztési kezdeményezés, a PGII versenyhelyzetet teremt a BRI-vel szemben közép- és hosszútávon, amely a várakozások szerint jótékony hatással lesz a fejlesztések minőségére, ezáltal a kedvezményezettek gazdasági teljesítményére.

Transzatlanti együttműködés és lehetőségek a V4-ek számára

A globális léptékű nemzetközi fejlesztési kezdeményezések kavalkádjában tanúi lehetünk a transzatlanti együttműködés fokozásának is. Ennek egyik eszköze az Európai Unió Globális Kapu kezdeményezése (Global Gateway, GG), amelynek keretében az EU és az Egyesült Államok októberben együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás értelmében éppen a megnövekedett kínai befolyás ellenpontozására Afrikában a zöld energetikai fejlesztések területén növelik az együttműködést.

A V4-ek még mindig elsősorban versenytársként tekintenek egymásra a nemzetközi fejlesztés területén. Látva ugyanakkor a nagy globális kezdeményezések mögötti nagyhatalmi összefogásokat, talán itt lenne az ideje a régióban is szorosabbra fogni az együttgondolkodást és az európai kezdeményezések perspektívájából, de a külső kezdeményezésekből nyerhető előnyökre is építve közösen értelmezhető értékajánlatot lehetne kialakítani. Az északi és a balti országok példáit is alapul véve közös V4-stratégia és akcióterv kidolgozása ezen a területen kifejezetten előnyére válhatna térségünknek, amellyel a nagyszabású, sokszor geopolitikai célokat is szolgáló globális fejlesztési kezdeményezésekben értelmezhető és látható együttműködő blokként jelenhetne meg, elősegítve ezzel a kedvezményezett országok számára releváns szaktudás és technológia elérhetőségét, egyúttal pedig az ún. kifektetési célok hatékony érvényre juttatását.

Kép forrása: Pixabay

Témakörök: fejlesztés, nagyhatalom, V4-ek
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT