Az ukrán EU-csatlakozás közösségi költségvetési hatásai V4 fókuszban

Ukrajna csatlakozása következtében az EU költségvetése átrendeződne, a bevételeket is növelni kellene. A meglévő tagállamok közt aránytalanul nagyobb terhet viselnének a gazdagabb államok, de a V4-ek is éreznék a befizetések növekedését és a forráselvonást. Az alábbi számítások kizárólag a közösségi költségvetésben keletkező pénzügyi hatásokat próbálja megbecsülni. A tényleges kimentet jelentősen befolyásolják a még előttünk álló politikai alkufolyamatok.

A kiindulópont a jelenlegi hétéves költségvetés

Nem vizsgálva azt, hogy Ukrajna csatlakozási folyamata milyen politikai akadályokba ütközik vagy könnyített eljárásban lesz-e része, viszont feltételezve, hogy a csatlakozás bekövetkezne, a visegrádi országok a következőképp fizetnék meg ennek az árát a közösségi források újraosztásán keresztül. Ukrajna csatlakozási lehetőségeivel és kilátásaival korábbi elemzésünk már foglalkozott, így az ott meghatározott feltételek mellett, ha bekövetkezik a csatlakozás, akkor az alábbi költségvetési kimenetre számíthatunk. A számítások alapja a Bruegel intézet által megjelentett tanulmányban (49–53. oldal) felvázolt forgatókönyvek arra vonatkozóan, hogy hogyan alakulhat az EU költségvetése, amennyiben Ukrajna EU-tag lesz. Ez a tanulmány a 2021–2027-es költségvetési időszak számaiból és szabályaiból indul ki, tekintve, hogy a 2028-ban induló ciklus még a politikai vita fázisában van csak. A Bruegel két forgatókönyvvel is számol, ami a területalapú támogatások szempontjából fontos. Egyik esetben megmaradna Ukrajna teljes területe, ami nagyobb EU-s kiadásnövekedést jelent, másik esetben 20%-át elvesztené a területének, amely kisebb támogatási többletet eredményezne.

1. táblázat. Ukrajna becsült igénye az uniós költségvetés felé tagsága esetén. Forrás: Bruegel

Az 1. táblázaton kívül az Unió adminisztratív költségeinek növekedésével is kell számolni, hiszen több közigazgatási régió, nagyobb népesség és plusz egy hivatalos nyelv igényelné a bürokrácia bővítését. A Bruegel 5%-os adminisztratív költségnövekedéssel számol, így jön ki esetükben a kisebb Ukrajna esetén 110 milliárd euró, a nagyobb Ukrajna esetében 136 milliárd eurónyi többlet lehívási igény a közösségi költségvetésből. A Bruegel által elvégzett becslések nem csupán Ukrajna felvételével számoltak, hanem az ezzel párhuzamosan a többi tagállam esetében reálisan várható, a kiadásokból való részesedéscsökkenéssel is. Ennek két oka is lesz. Egyrészt Ukrajna lehúzza majd az EU-átlagot, így a kohéziós jogosultságból kiesnek régiók, másrészt a befizetések nem nőhetnek automatikusan, mert a befizető tagállamok nem fogadnának el bármekkora mértéket. Ami reális, hogy a mostani ciklus 1,12%-os GDP arányos befizetése feltornászható 1,2%-ra. Vagyis a forrásokért élesedni fog a verseny az uniós bővítés következtében. Nem beszélve arról, hogy mit fog érni az 1,2%, ha az EU továbbra is a nemnövekedés (degrowth) közeli állapotban marad.

A V4-ek a költségvetési vonalon veszíti fognak

A V4-országokra gyakorolt EU-költségvetési hatás becsülhető a négy ország jelenlegi súlyából, ami egyrészt a befizetési terhük, másrészt a különböző EU-alapokból való részesedésük. A becslésre az alábbi feltételezések alapján került sor: ha egész Ukrajna kerülne az EU-ba, évente 19,571 milliárd euró, kisebb Ukrajna esetén 15,714 milliárd euró éves befizetési többletre lenne szüksége az EU-nak. A V4-ek eddigi részesedése a befizetésekből rendre a következő: Csehország 1,9%, Lengyelország 4,4%, Magyaroroszág 1,2, Szlovákia 0,7%. Feltételezzük, hogy a többletbefizetésből ennek megfelelően részesülnek. Az alapokból való elvonás esetében azt feltételezzük, hogy 5%-os vagy 15% elvonás történik, továbbá, hogy a jelenlegi tagállamoknak, az Európai Bizottság költségvetési reformtervei alapján az agrár- és a kohéziós alapokból kellene lemondaniuk eddigi pénzeik egy részéről. (Előfordulhat, hogy innovációs, környezetvédelmi és digitális programok esetében is történik átcsoportosítás, amely a KAP és a kohéziós alapokhoz képest kisebb összeg. ezzel egyelőre nem számolunk.) Az elvonási arány változtatásával sokszorozható a forgatókönyvek száma. Az alapok esetében a KAP a bizottság által jóváhagyott stratégiai tervekben szereplő számokból került kiszámításra. A 2. táblázatban szereplő adatokat torzíthatja a gazdasági növekedés, illetve, hogy az országok végül mekkora GDP-arányos befizetési limitet fogadnak el. A KAP reform végső változata is alakíthatja a tényleges elvonást, illetve Ukrajna esetleges jogosultságát.

2. táblázat: Abszolút összegben Ukrajna csatlakozásának éves közösségi költségvetési hatása a V4 országokra, 100 millió euró/év

3. táblázat: 100 főre vetítve Ukrajna csatlakozásának éves közösségi költségvetési hatása a V4 országokra, euró/év/100 fő

A visegrádi országok költségvetési mérlege Ukrajna EU-csatlakozásával várhatóan negatív irányban mozdul el, de a hatások szerkezete eltérő. Abszolút összegben Lengyelország veszít a legtöbbet, nagysága miatt. Elvonástól függően közel 1–2 milliárd euró körüli éves támogatáskiesést jelenthet számára, miközben a befizetései is körülbelül 700–850 millió euróval nőnek. Csehország és Magyarország veszteségei hasonló nagyságrendűek: mindkettő évente körülbelül félmilliárd eurótól eshet el, főként a mezőgazdasági és regionális fejlesztési alapokból. Szlovákia relatív mértékben kisebb összegeket veszít, de GDP-arányosan ez is érzékeny hatás lehet. A legnagyobb elvonás a kohéziós alapoknál várható. Lakosságarányosan a legnagyobb negatív hatás Magyarországot érintheti, mert mind a kohéziós alapból, mind a KAP-ból a legnagyobb lakosságarányos kerettel rendelkezik a jelenlegi hétéves ciklusban a V4 csoportban.

A blogcikk a Visegrádi Alap 22430298. számú, „The Geopolitics of Ukraine and Its EU Integration in V4 Context” című projektje keretében született.

Nyitókép forrása: depositphotos.com