Méretes botrányba keveredett Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bolgár vezérigazgatója néhány héttel az IMF és a Világbank 2021. október közepén esedékes éves közgyűlése előtt. A Világbank által publikált külső vizsgálati jelentés hullámai egyre hevesebbek és a megállapítások komoly hitelességi válságot idézhetnek elő a Valutaalapnál, amelynek feloldása akár az IMF vezérigazgatójának székébe is kerülhet.
A Világbank még 2021 januárjában fordult a WilmerHale ügyvédi irodához annak érdekében, hogy a 2018-as és a 2020-as Doing Business-jelentések kapcsán 2020. júniusban felmerült szabálytalanságok belső körülményeit áttekintse. Az évente publikált jelentés a Világbank ún. zászlóshajó projektje, amely még 2003-ban indult a Simeon Djankov által vezetett munkacsoport munkájának eredményeként. Djankov, a bolgár Borisov-kormányban volt miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter 2009–2013 között, egyébként pedig különböző vezető és kutatói posztokat töltött be a Világbanknál, valamint moszkvai és londoni egyetemeken.
A Doing Business-projekt lényege az volt, hogy a világ 190 országának éves teljesítményét összehasonlította az üzleti környezet alakítása területén, a vállalkozások elindításának költségeit és körülményeit is vizsgálva. Az éves jelentések nyilvánvaló célja volt, hogy a gazdaságpolitika irányítói számára motivációt jelentsen a szabályozási reformok megtétele érdekében. Mivel az országok között egyfajta relatív sorrendiséget mutatott be a jelentés, ezért a politikai döntéshozók számára nagyon nem volt mindegy, milyen eredményt érnek el az éves versenyben, hiszen a Doing Business-kiadványt a politika és a tudomány világa mellett befektetők is forgatták és döntéseikbe is beépítették. Egy szubjektív értékelés: a rangsor körül kialakult, sokszor szakmai köntösbe öltöztetett politikai vitáknak a Világbank igazgatótanácsában jómagam is rendszeresen tanúja voltam 2011 és 2016 között. Egyébként sokszor egyértelműen előremutató, reformértékű kormányzati intézkedések helyiértéken történő figyelembevétele is nehézségekbe ütközött. Magyar kormányzati oldalról pedig azt láttuk, hogy folyamatosan kifürkészhetetlen volt, milyen szempontok mentén válogatják ki azokat a hazai üzleti szereplőket, akiknek az értékelése is sokat nyomott a latba a rangsor kialakítása során. Ami a transzparenciát illeti, volt tehát kivetnivaló.
Döntően a WilmerHale ügyvédi iroda által lefolytatott vizsgálat megállapításaira alapozva a Világbank menedzsmentje az igazgatótanácsnak, vagyis a tulajdonos tagországokat képviselő döntéshozó testületnek a felhatalmazásával szeptember 16-án kiadott közleményében tájékoztatott, hogy felhagynak a közel 20 éves múltra visszatekintő Doing Business-jelentések publikálásával, és a jövőben új típusú módszerek segítéségével mérik az üzleti és befektetői környezet alakulását. Az ügyvédi iroda mintegy 5 millió belső banki dokumentumot vizsgált át és közel 40 jelenlegi vagy korábbi banki munkatársat hallgatott meg. Nagyot szólt a bejelentés, hiszen egyrészt az üzleti világ által befektetői döntések során használt, jelentős múltra visszatekintő termékről van szó, másrészt viszont az átláthatósági problémák miatt a tagországok részéről folyamatos kereszttűzben álló kezdeményezést szüntettek meg egyik pillanatról a másikra. A döntés indoklásában hangsúlyosan megjelenik az, hogy a kutatásba vetett bizalom kiemelt fontossággal bír a Világbank-csoportnál. A Doing Business-jelentésben foglalt adatokkal kapcsolatos szabálytalanságok tekintetében korábbi és jelenlegi banki munkatársak és igazgatótanácsi tagok felelősségét is felvetették.
A vizsgálati jelentés megállapítja, hogy szabálytalanul tértek el az adatkezelésben Kína, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, valamint Azerbajdzsán esetében, valamint a maga módján rávilágít arra is, hogy ezeket az eltérítéseket ki rendelte meg, ki hajtotta végre vagy legalábbis ki bírt róluk tudomással. A vizsgálat arra is kitér, hogy ezek az utasítások és a nyomásgyakorlás hogyan történt és hogy mely belső szervezeti körülmények tették ezt lehetővé. Az ügyvédi jelentés megállapítja, hogy a Doing Business-jelentést készítő csoport munkatársainak mérgező vállalati kultúra és a megtorlástól való félelem körülményei között kellett dolgozniuk.
A Világbank menedzsmentje 2017–2018-ban egyeztetéseket folytatott az eltérő érdekekkel bíró tulajdonos tagországokkal a bank relatív súlyának megőrzését biztosító tőkeemelésről. A vizsgálati jelentés név szerint említi Jim Yong Kimet, a bank egykori, még az Obama-adminisztráció által jelölt elnökét, valamint Kristalina Georgievát, a bank akkori vezérigazgatóját, második emberét, akik a tőkeemeléssel kapcsolatos kampány arcai voltak. A megállapítások szerint a tőkeemelés támogatásával éppen egy időben Kína az aktuális Doing Business-értékelésben kedvezőbb megítélés alá esett, ennek következtében pedig a rangsorban kedvezőbb helyet kapott, mint ami az adatok objektív értékelése után járt volna neki (a 2018-as rangsorban Kína szokatlanul nagyot, hét helyet hátra kellett volna, hogy lépjen az előző évi jelentésben elért helyezéséhez képest, mégis végül ugyanazt a helyezést kapta, mint amivel 2017-ben rendelkezett). Az ügyvédi jelentés részletezi azokat az üzenetváltásokat és személyes találkozókat (köztük előfordult az is, hogy Georgieva személyesen keresett fel otthonában egy, a Doing Business-jelentés előkészítéséért felelős munkatársat), amelyeket a bank vezetői a kérdéses időszakban folytattak. Míg Jim Yong Kim korábbi világbanki elnök nem nyilatkozik, addig Georgieva hamisnak nevezte a független vizsgálat megállapításait, és Kim kabinetjét vádolta meg manipulációval. Elmondta továbbá, hogy a banki munkatársakat az adatok szigorú ellenőrzésén túl nem helyezte semmilyen nyomás alá.
A 2020. évi Doing Busines-jelentésben, az ún. „Top Improvers” listán Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek jutottak előnyhöz, az előbbi helyezése Jordánia kárára javult, amely így lecsúszott az első helyezésről. Megjegyezzük, hogy Szaúd-Arábia rendszeresen igénybe veszi a bank fizetős tanácsadási szolgáltatásait. Azerbajdzsán esetében a Djankov által megrendelt adatmódosítás éppen elég volt ahhoz, hogy kikerüljön a „Top Improvers” országok listájáról. A jelentés szerint ezekben a műveletekben a jelenlegi világbanki elnök kabinetje vagy igazgatótanácsi tagok nem vettek részt, részese volt viszont Georgieva vezérigazgató és Djankov, aki akkor az illetékes világbanki szervezeti egység vezetője volt.
A botrányt követő hetekben a Project Syndicate oldalán a Világbank két korábbi neves főközgazdásza is megszólalt. Kaushik Basu szerint (2012–2016 között felügyelte a Doing Business-jelentés készítését) megérti a bank döntését a jelentés publikálásának leállításáról az adatmanipulációk miatt. Javasolja ugyanakkor, hogy a döntés ne végleges legyen, és a tanulságokból okulva inkább használja ki az alkalmat a bank arra, hogy egy jobb jelentés készítésének feltételeit teremtse meg. Basut érezhetően sokkolták a hírek, és kemény kritikája szerint a bank vezetésének magatartása a Doing Business-jelentést készítő munkatársak felé sokkal jobban illik egy autoriter kormányhoz, mint a világ legfontosabb fejlesztési intézményéhez.
Három nappal Basu után a Nobel-díjas Joseph E. Stiglitz (1997-től 2000-ig dolgozott a Világbank főközgazdászaként) is közzétette véleményét a skandalumról, és Basuval ellentétben védelmébe vette Georgievát, egyúttal pedig támadást intézett David Malpass, a Világbank jelenlegi elnöke ellen, akit még Trump jelölt ebbe a pozícióba. Írásában egyenesen azt állítja, hogy a Doing Business-jelentés ürügyén kibontakozó erőfeszítések egyenesen egy puccskísérletet jelentenek a jelenleg az IMF vezérigazgatói székében ülő Georgieva ellen, és alkalmasak arra, hogy évekre megbénítsák a Valutaalap érdemi működését. Stiglitz szerint – aki egyébként módszertana miatt nagyon nem kedvelte a Doing Business-jelentést – a Georgievát érő vádak igazságtalanok, és egy olyan vezetőt érnek, aki kiválóan helyt állt a koronavírus-válságot követő gazdasági kilábalás időszakában, továbbá sikeresen pozícionálta az IMF-et a klímaváltozás elleni küzdelemben. A volt főközgazdász véleménye szerint a WilmerHale-jelentés állításai hamis színben tüntetik fel a tőkeemelés körüli helyzetet, hiszen Kína lelkes támogatója és nyertese volt a tőkeemelésnek, míg az Egyesült Államok meggyőzése a Trump-kormányzat idején nehézségekbe ütközött. Ha a jelentésben meghúzódó logikát követjük, akkor éppen Kína pozíciójának lerontásával, ezzel az Egyesült Államok jóindulatának elnyerésével lehetett volna hatékonyan javítani a tőkeemelés körül kialakult helyzeten. Stiglitz felemlegeti, hogy a Doing Business-jelentés semmilyen felelősséget nem állapít meg a jelenlegi világbanki elnökkel, Malpass-szal szemben, holott oknyomozó újságírók is feltárták, hogy Malpass a Doing Business módszertanának megváltoztatására tett kísérletet, amelynek eredményeként Kína helyezése romlott volna. Malpass egyébként nem kommentálta az ügyvédi iroda jelentését, ugyanakkor sokatmondóan megjegyezte, hogy az abban foglaltak önmagukért beszélnek. Fontos körülmény még, hogy a kérdéses időszakban a főközgazdászi pozíciót betöltő Shanta Devarajan szerint Georgieva soha nem gyakorolt nyomást rá, és a vizsgálati jelentés készítői az általa elmondottaknak csak mintegy felét foglalták bele a végső anyagba.
Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy piaci szereplőknek, de akár a Világbank jelenlegi vezetésének is fűződhet érdeke ahhoz, hogy az IMF-ben előidézett vezetői válsággal kevésbé tudjon elmozdulni a már megkezdett irányba, amelynek középpontjába a megszorítások helyett a fejlesztéseket helyezik, és a korábbinál jóval nagyobb figyelmet szentelnek a piacok korlátosságának. Ezen túl pedig még a klímaváltozással kapcsolatos tudatosság is sokkal inkább az IMF tevékenységének részévé vált. Egyes hírek szerint az IMF igazgatótanácsa az elkövetkező napokban ismételten meghallgatja Georgievát és a vizsgálatot végző jogi tanácsadócéget is, miközben a Világbank 331 korábbi munkatársa intézményi korrupcióra és a példa nélkül álló reputációs kockázatra hívja fel a figyelmet. Az amerikai képviselőház pénzügyi bizottságának demokrata elnöke, Maxine Waters részéről sem maradt visszhang nélkül a botrány, aki Kína illetéktelen befolyásszerzéséről és kínai kormányzati parancsszóra végrehajtott akcióról beszél az adatmanipuláció kapcsán. Úgy néz ki, hogy Waters már ítéletet is hirdet, amely szerint az eset aláássa a Világbank hírnevét és megkérdőjelezi az IMF jelenlegi vezetésének alkalmasságát egy olyan intézmény élén, ahol az adatok integritása kulcsfontosságú a globális pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából. Sőt mi több, egyes hírek szerint Georgieva telefonhívására – a korábbi rendszeres kapcsolattartás ellenére – Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter sem reagál, amely a Biden-adminisztráció támogatásának elmaradását jelezheti – legalábbis egyelőre.
A Georgieva szempontjából pozitívnak nem nevezhető hivatalos amerikai vélemények mellett a meghatározó európai tagországok – amelyeknek egyébként a vezérigazgatói jelölést köszönheti – legalábbis nyilvánosan egyelőre nem siettek az IMF-vezér segítéségére. Az Egyesült Királyságtól egy olyan közleményre futotta, amely szerint a kérdés vizsgálata során fontosnak tartják a transzparenciát. Egyelőre még kérdéses, hogy a Világbank igazgatótanácsa után, amely jóváhagyta a vizsgálati jelentés nyilvánosságra hozatalát, a Valutaalap tagországainak képviselőiből álló döntéshozó testület mit lép. Mindenesetre úgy tűnik, hogy az egyébként több sebből vérző és most üzemen kívül helyezett Doing Business-jelentés („Doing Business out of business”) ürügyén egy nagyobb léptékű amerikai-kínai vetélkedés zajlik, amelyben az amerikaiak kétpárti összefogása érvényesül a multilaterális pénzügyek világában maga számára a megfelelő helyet követelő Kínával szemben. Mindeközben Georgieva vezérigazgató még kitart, sorsa gyakorlatilag azon múlik, hogy az európai hatalmak is kitartanak-e mellette.
Források:
Basu, Kaushik: Is Doing Business Really Dead? Project Syndicate. September 24, 2021.
Mohsin, Saleha – Martin, Eric: Yellen Declines to Take Calls From IMF Chief in Scandal’s Wake. Bloomberg News. September 27, 2021.
Shalal, Andrea: IMF’s Georgieva accuses former World Bank President Kim’s office of manipulation. Reuters. September 25, 2021.
Stiglitz, Joseph E.: A Coup Attempt at the IMF. Project Syndicate. September 27, 2021.
Wheatley, Jonathan: War of words escalates over China bias claims against IMF chief. Financial Times. October 3, 2021WilmerHale: Investigation of Data Irregularities in Doing Business 2018 and Doing Business 2020. Investigation Findings and Report to the Board of Executive Directors. September 15, 2021.