A 2021-es globális GDP növekedésre irányuló elemzéseket többnyire konszenzus övezi: a 2020-as drasztikus visszaesést követően idén ismét bővülni fog a globális nemzeti össztermék. Ahogy a visszaesés is eltérő mértékben érintette az egyes országokat, úgy a növekedés volumene is várhatóan egyenlőtlenül fog megoszlani az egyes országcsoportok között. Az IMF kutatója, Gita Gopinath szavaival élve: „a felemelkedés hosszúnak, egyenlőtlennek és meglehetősen bizonytalannak ígérkezik”.
A főbb gazdaságokat tekintve Kína az egyik legmagasabb, közel 8%-os növekedéssel is számolhat, míg az USA és az eurózóna előreláthatólag jóval visszafogottabb (megközelítőleg 3,5-3,6%) növekedést tudhat majd magáénak. Összehasonlításképpen, Magyarország a Világbank adatai alapján 3,8%-kal bővülhet a következő évben.
| SZERVEZET | GLOBÁLIS GDP ELŐREJELZÉS (2021) |
| Morgan Stanley | 6,4% |
| Fitch | 5,3% |
| IMF | 5,2% |
| OECD | 5% |
| Bloomberg | 4,9% |
| Világbank | 4% |
A világgazdaság egészére vonatkozó, meglehetősen pozitív előrejelzésének fő motorjaként a Morgan Stanley a feltörekvő országok teljesítményét, illetve az USA, valamint az európai gazdaságok újranyitását jelöli meg. Érdekes jelenség, hogy 2021-ben várhatóan szimultán gazdasági kilábalás valósulhat meg, melynek keretében a fejlett és a feltörekvő országok ugyanazon évben képesek gyorsuló növekedést produkálni. (Erre az elmúlt évtizedekben csupán tucatnyi alkalommal került sor, legutoljára 2017-ben.)
A vakcina megjelenése és a társadalmi távolságtartásokra irányuló intézkedések enyhítése okán a Fitch, és az IMF szintén kedvező szcenáriókat vetített előre. Az OECD ugyancsak kiemeli, hogy bár a visszaesés példa nélküli volt az utóbbi időszakokat tekintve, a kilátások sokat javultak június óta. A szervezet ugyanakkor figyelmeztet: a főbb mutatók elfedik a felszín alatt húzódó különbségeket. Míg az USA és Kína kapcsán kedvezőbb kilátások várhatóak, s valamivel gyengébb, de hasonló potenciállal rendelkezik Európa is, addig a fejlődő országok (pl.: Mexikó, Argentína, India, Dél-Afrikai Köztársaság stb.) kapcsán a várakozások jóval gyengébbek.
Ugyancsak valamivel árnyaltabb képet festenek fel a Bloomberg Economics adatai, melyek kettős visszaesést prognosztizálnak. Az Egyesült Államok, az euróövezet és Japán gazdasága akár már a fellendülést követő első néhány hónapban szűkülhet. A tömeges oltások esetleges jelentős elhúzódása ismételten kedvezőtlenebb folyamatokat eredményezhetnek. Mindez újabb fiskális és monetáris oldali ösztönzőket követelne meg. A központi bankok mozgástere, s tevékenységük eredményessége azonban több tekintetben is megkérdőjelezhető. Aggodalmakat vet fel, hogy a lazább monetáris kondíciók megfelelő hatásokat képesek-e elérni a reálgazdasági tevékenységben. Az IMF ugyancsak figyelmeztetett a megemelkedett eszközárak és a reálgazdasági folyamatok potenciális szétválásáról, mely a pénzügyi stabilitásra is veszélyt jelent. A fejlett gazdaságok további problémája a megtakarítási többlet, mely befektetési hiánnyal párosul. Janet Yellen a fenti problémák kapcsán hangsúlyozta: olyan fiskális és strukturális politikára van szükség, és nem csak a központi bankokra hagyatkozik az egészséges növekedés megvalósítása érdekében.
A Világbank a visszafogottabb, 4%-os előrejelzése mellett előrevetíti a következő évtized potenciális növekedésének várható lassulását is, melynek egy okaként az adósságfelhalmozáshoz kapcsolódó kockázatokat jelöli meg. A pandémia felerősítette az adósságokkal összekapcsolható kockázatokat a feltörekvő és fejlődő országokban egyaránt. A gyenge növekedési kilátások valószínűleg tovább növelik az adósságterheket és rontják a hitelfelvetők adósságszolgálati képességét. Elődleges célkitűzések között kell, hogy szerepeljen az adósságkrízisek elkerülésére való törekvés. A fejlődő világ nem engedhet meg magának egy újabb elveszett évtizedet – állítja a Világbank. A szervezet szerint megfelelő beruházásösztönző reformok hiányában a kilábalás tartósan nyomott lesz. Kulcsfontosságú az államadósságtól kevésbé függő, fenntartható növekedésre irányuló befektetési tevékenység.
A pozitív fejlemények már tükröződtek a legutolsó adatokban is. Európára fókuszálva, a decemberi adatok alapján a 2020 harmadik negyedéves, előző év azonos időszakához viszonyított, szezonálisan kiigazított GDP az eurózónában 4,3%-os, az EU egészében pedig 4,2%-os csökkenést mutatott, ami részleges javulásként értelmezhető az előző negyedéves 14,7%-os, illetve 13,9%-os zuhanáshoz képest. Ugyanezen adatok Magyarország vonatkozásában bár szintén továbbra is a negatív tartományban mozognak, a 2020 Q2-es 13,6%-os mélyrepülést követően 2020 Q4-ben a GDP visszaesés mértéke 4,6%-ra mérséklődött.