Sorsdöntő évtized elé nézünk, mely az emberiség jövőjét alapvetően fogja meghatározni az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden szerint. Elnökként első alkalommal szólalt fel az ENSZ 76. Közgyűlésén, melyet 2021. szeptember 21-én New Yorkban, a szervezet székhelyén tartottak.
Fájdalom és kiemelkedő lehetőségek jellemzik az évet, melyben sor került a találkozóra, mondta az elnök, majd kiemelte, hogy a koronavírus áldozatainak közös gyásza együttműködésre kell ösztönözze a globális közösséget, továbbá fel kell készülnünk „az újabb járványra”. Kijelentése első hallásra meghökkentően hathat, hiszen lényegében véve úgy is értelmezhető, hogy márpedig újabb járvány lesz. Ezzel kapcsolatban később arra is kitért, hogy az Egyesült Államok ezidáig 15 milliárd dollárt fordított a COVID-19 kezelésére, és 130 ország számára juttatott saját készleteiből „egy dózis reményt”.
Közel harminc perces beszédében számtalan témát érintett, melyek közül – ha szűkíteni szeretnénk a kört – kiemelkedett a klímaváltozás kérdése és annak jelentősége az emberiség jövőjére nézve, az emberi jogok és méltóság tiszteletben tartása, illetve az Egyesült Államok globális politikájának kérdései. A klímaváltozás szívügye a jelenlegi amerikai kormányzatnak, ezért a Trump elnök által 2017-ben visszamondott Párizsi Egyezményt mindjárt a beavatását követően Biden újra aláírta az Egyesült Államok részéről. 2030-ra 50%-kal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok szintjét a 2005-ben mért értékhez képest.
Adminisztrációjával közösen abban érdekelt, hogy egy békésebb és gyümölcsözőbb jövő megvalósulását segítsék elő. Megerősítette Washington elköteleződését a NATO 5. cikkelye és az új stratégiai koncepciója mellett, illetve az ún. „quad”-al való együttműködését, mely Ausztrália, Japán, India és az Egyesült Államok stratégiai együttműködését jelöli. Kiemelte, hogy az EU továbbra is alapvető partnere az Egyesült Államoknak, és elkötelezett az olyan regionális szervezetekkel való együttműködésben is, mint az ASEAN, Afrikai Unió vagy az Amerikai Államok Szervezete. Biden úgy véli, hogy „saját”, vagyishogy az Egyesült Államok sikerei nagyban függnek partnerei sikerességétől is, ezért érdekelt azok támogatásában. Említést tett Irán atomprogramjának fékezéséről, Izrael és a Koreai-félsziget stabilizációjáról is, illetve hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok immáron 20 évnyi háborúskodást követően legvégső esetben kíván katonai eszközöket bevetni. Ahogy az elnök fogalmazott: „Most, hogy 20 év után először nem háborúzik az USA senkivel, előre kell tekintenie és nem a múltba, hogy jövőt építhessen a bolygó megóvása érdekében.”
Noha nem nevesíti név szerint sem Kínát, sem pedig Oroszországot, beszédében kiemelte, hogy az Egyesült Államok nem kíván egy újabb hidegháborús helyzetet kialakítani és merev tömbökre osztani a világot. Ehelyett kollektív együttműködésre hívta fel a figyelmet a szegénység felszámolása és az emberi méltóság támogatása érdekében.
Biden kijelentései azonban több szempontból is ellentmondásosak. Miközben a Közgyűlésen az emberi szenvedések megszüntetésére és a méltóságra szerette volna felhívni a figyelmet, addig közel 14 ezer haitii menekült kérelmét hagyta figyelmen kívül és utasította őket vissza. A kedélyeket csak tovább borzolták azok a képsorok, melyek a migránsokat űző lovasrendőrökről készültek Texas állam déli határánál. Lépését az amerikai politikai elit szinte minden oldalról megtorpedózta. Saját pártján belül Trumpéhoz hasonlították politikáját, míg a Republikánusok azzal vádolják, hogy őrizetlenül hagyja az Egyesült Államok határait. De hiába, ahogy Biden elnök az ENSZ Közgyűlésén is kiemelte, nincsen tökéletes demokrácia, beleértve az Egyesült Államokat is.
Források: The White House; Aljazeera; The Hill
A kép forrása: UN News
