Az Egyesült Államokban az állampolgárság meghatározása a jus soli elven alapul, amely szerint az állampolgárságot a születési hely határozza meg. Ezt angolul birthright-nak, magyarra fordítva pedig leginkább a születési állampolgárságnak vagy a születési hely jogán szerzett állampolgárságnak neveznek. Ezt az elvet az Egyesült Államok Alkotmányának tizennegyedik kiegészítése biztosítja, amelynek értelmezése azóta vitatott, amióta azt az Egyesült Államok kontra Wong Kim Ark ügyben a Legfelsőbb Bíróság megítélte 1898. március 28-án.
Állampolgárság kontra kirekesztési törvény: Wong Kim Ark ügye
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kontra Wong Kim Ark ügy nem elsőként vitatta állampolgárság jogi értelmezését a Legfelsőbb Bíróságon, a döntést a mai napig precedensként tartják fenn. Wong Kim Ark 1873-ban született San Francisco-ban kínai állampolgárságú szülőktől, akik habár nem voltak jogosultak az amerikai állampolgárság megszerzésére, rendelkeztek hivatalos lakóhellyel az országban. Az 1868-ban ratifikált Alkotmány tizennegyedik kiegészítése értelmében Ark születésekor az Egyesült Államok állampolgára lett:
„Valamennyi, az Egyesült Államokban született, vagy ott állampolgárságot nyert, és annak joghatósága alá eső személy az Egyesült Államok polgára, továbbá annak az államnak is polgára, amelyben lakik. Egyetlen állam sem hozhat vagy alkalmazhat olyan törvényt, mely csorbítja az Egyesült Államok polgárait megillető előjogokat vagy mentességeket; egyetlen állam sem foszthat meg valakit életétől, szabadságától vagy tulajdonától megfelelő törvényes eljárás nélkül; és egyetlen állam sem tagadhatja meg a törvények nyújtotta egyenlő jogvédelmet a joghatósága alatt élőktől.” (Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya, XIV. kiegészítés, 1868)
Ark élete során többször fennakadások nélkül hagyta el az Egyesült Államokat, hogy meglátogassa családtagjait Kínában. Azonban 1894-ben, amikor vissza akart térni az Egyesült Államokba, megtagadták tőle a belépést, mivel ekkor már nem ismerték el állampolgárságát. Az Ark állampolgárságának megvonására tett kísérlet politikai megfontolásokon és faji megkülönböztetésen alapult. Az amerikai társadalomban az 1800 évektől kezdve egyre erősebb ellenszenv alakult ki a kínai származású emberek iránt. Határozott jelenlétük a munkapiacon veszélyérzetet keltett az amerikai állampolgárokban saját megélhetésük kapcsán, annak ellenére, hogy a kínai származású munkásokat leginkább megterhelő fizikai munkára alkalmazták, mint például bányászat, halászat és vasút építés. Emellett szintén elterjedté vált az a hiedelem, hogy a kínai származású egyének visszautasítják az amerikai társadalmi és politikai értékeket, ezzel veszélyt jelentve azokra. Ezekre a téves hiedelmekre alapozva, 1882-ben a Kongresszus elfogadta a kínai kirekesztési törvényt, amely megtagadta az amerikai állampolgárságot a kínai bevándorlóktól, és megtiltotta a kínai munkások bevándorlását az Egyesült Államokba. 1896-ban Ark bírósághoz fordult, hogy megvédje amerikai állampolgárságát, amelyről végül az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága döntött.
A sorsfordító precedens
Az Egyesült Államok kontra Wong Kim Ark ügyben a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a tizennegyedik kiegészítés kiterjed-e olyan egyénekre, akik az Egyesült Államokban születtek nem állampolgár szülőktől, illetve jelen helyzetben olyan szülőktől, akiknek nincs joguk állampolgárságot szerezni. 1898-ban a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy Ark amerikai állampolgár a tizennegyedik kiegészítés első szakasza alapján, mivel a „joghatóság alá tartozást” (subject to the jurisdiction) egyenlőnek tekintette a születés helyével. A bíróság érvelése tehát az angol szokásjogon alapuló jus soli gyakorlatra támaszkodott. A döntés értelmében kivételként került meghatározásra a születési hely jogán szerzett állampolgárság alól a külföldi diplomaták/megszálló haderők gyermekei.
Ugyanaz a kérdés új köntösben
Annak ellenére, hogy több mint 120 éve a Wong Kim Ark esetében meghatározott érvek alapján értelmezik az állampolgárságra való jogosultságot az Egyesült Államokban, az évek során több sikertelen kísérlet is napvilágot látott a születési hely jogán szerzett állampolgárság értelmezésének szűkítése felé. Jelenleg éles vitákhoz vezet a kérdés, amely azt vitatja, hogy a dokumentáció nélkül érkező bevándorlók gyermekei, akik az Egyesült Államok területén születnek, jogosan élvezik-e az állampolgárság által nyújtott kiváltságokat. Ebben az esetben a vita arra összpontosít, hogy a tizennegyedik módosításban említett „joghatóság” valóban csak a születési hellyel egyenlő-e, mivel Ark szülei törvényesen telepedtek le az Egyesült Államok területén. Donald Trump elnök 2018-ban kijelentette, hogy a jelenlegi értelmezés megszüntethető lenne egy elnöki rendelettel, azonban elnöksége alatt ez a kérdés érdemben nem került napirendre. A legelterjedtebb nézet, hogy a tizennegyedik alkotmány-kiegészítés jelenlegi értelmezésének eltörlésére az egyetlen mód egy újabb határozat lenne a Legfelsőbb Bíróságtól, azonban a jelenlegi ülésszakaszban ilyen ügy egyelőre nincs napirenden.
Források:
McKenzie, Beatrice: “To Know a Citizen: Birthright Citizenship Document Regimes in U.S. History” Citizenship in Question: Evidentiary Birthright and Statelessness. edited by Benjamin N. Lawrence and Jacqueline Stevens, Duke University Press, 2017. pp. 117-131.
Shachar, Ayelet: The Birthright Lottery: Citizenship and Global Inequality. Harvard University Press, 2009.
Wyatt, Alexandra M: “Birthright Citizenship and Children Born in the United States to Alien Parents: An Overview of the Legal Debate.” U.S. Congressional Research Service, rep. no. R44251.
