A globális klímaváltozás mindannyiunkat érintő jelenkori és jövőbeni kérdésnek számít. Mivel a szélsőséges klimatikus jelenségek száma évről-évre növekedést mutat, hatásuk pedig egyre károsabb eredményekkel jár, ezért 2015-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt 197 állam állapodott meg a klímaváltozás hatásainak csökkentéséről. A Párizsi Megállapodásként elhíresült konvenciónak nagy támogatója és kezdeményezője volt az Obama kormány. 2017-ben azonban a Trump adminisztráció bejelentette, hogy kihátrál a Párizsi klímaegyezményből, amelyet aránytalanul hátrányosnak ítélt az Egyesült Államok szempontjából. A Megállapodás keretében minden egyes aláíró fél egyéni vállalást tett az üvegházhatású gázok csökkentésére, ezen belül is kiemelve a széndioxidkibocsátást, annak függvényében, hogy mekkora az emissziójának mértéke. Az USA vállalta, hogy 2025-re 28%-al csökkenti a CO2 kibocsátását, 2005-ös adataihoz képest (~6200 mmt CO2/2005). A két legnagyobb kibocsátó tényezőnek jelen esetben az energiaipar és a közlekedési szektor (60%) számítanak. Mivel a kibocsátás csökkentéséhez szükséges technológiai átállás mind a gépgyártóipar, mind az energiaszektor számára időigényes folyamatnak számít, ugyanakkor költségesnek is, az autógyártás képviselői megvalósíthatatlannak ítélték az Obama kormány által kezdeményezett környezetvédelmi intézkedéseket már azt megelőzően is, hogy csatlakozott volna a Párizsi Megállapodáshoz. Trump ezzel szemben hatékony energiapolitika megvalósulásával látja elképzelhetőnek a környezetvédelmi törekvéseket. A negatív környezeti hatások csökkentését többek között erdősítési programok megvalósulásával kívánja orvosolni, de elsődlegesen az amerikai termékek (pl. LNG) nemzetközi piacon történő értékesítésének lehetőségére, az Államok energiafüggésének csökkentésére és munkahelyek teremtésére helyezte a hangsúlyt.
A 2016. november 4-én életbe lépő Megállapodás kimondta, hogy az aláíró felek az aláírás időpontjától számított 3 éven belül nem kezdeményezhetik annak felmondását. Donald Trumpnak ezért várnia kellett, amíg 2019. november 4-én hivatalosan kezdeményezhette az Egyesült Államok visszalépését és amely idén november 4-től számít érvényesnek. Ez azt jelenti, hogy az éppen esedékes választások napján, egyúttal megszűnik a megállapodás érvényessége az USA-ra nézve. Ha Joe Biden demokrata elnökjelölt nyerné idén a választásokat, akkor feltehetően egy újratárgyalási folyamatot követően ismét csatlakozna az Egyesült Államok a Megállapodáshoz. Azonban, ha Trump nyer kérdéses, hogy milyen új feltételek mellett lenne hajlandó újratárgyalni a Megállapodást, ha egyáltalán tárgyalóasztalhoz ülne ez ügyben.
Biden elkötelezett támogatója a demokrata oldal által kezdeményezett Green New Deal-nek, amely két alapelvre épül. Az egyik az Egyesült Államok fokozott szerepére teszi a hangsúlyt a klímaváltozás kérdésében, a másik a gazdaság és környezet kölcsönhatására fókuszál. Azóta, hogy a hivatalos felmondás megtörtént 24 szövetségi állam és Puerto Rico is csatlakozott a Kalifornia, Washington és New York államok kormányzói által kezdeményezett koalícióhoz, amely a Párizsi Megállapodás betartása mellett érvel. A Klímakoalícióként is emlegetett tömörülés az Államok lakosságának 55%-át képviseli. A Pew Research Center felmérése alapján az amerikaiak 42%-a fontosnak tartja a klímaváltozás kérdését és majdnem 26%-nak szerepet játszik a választási preferenciájában is. A két szavazótábor preferenciái eltérnek a kérdéssel kapcsolatban. Míg a demokrata szavazók 68%-a nagyon fontosnak ítéli a kérdést, addig a republikánusok esetében ez az arány csupán 11%. Ennek ellenére a legtöbb amerikai hajlandó támogatni az Egy Trillió Fa kezdeményezést (One Trillion Trees Initiative), amellyel elérhetőnek véli a széndioxid kibocsátás csökkentését, közvetve pedig a globális felmelegedés lassulását.
Források:
Brookings
UNFCCC – US
UN Foundation
EPA
Joe Biden
The White House
