Bő két hónap múlva kiderül, hogy ki alakíthat kormányt és vezetheti négy évig a világ sorsát jelentős mértékben meghatározó Egyesült Államokat, amely rég nem látott és tapasztalt belső politikai, társadalmi konfliktusokkal és gazdasági problémákkal küzdve vág neki a 2021-es évnek. Augusztus végén lezárult az amerikai elnökjelöltek hosszadalmas hivatalos jelölési folyamata a két nagy gyűjtőpárt nemzeti elnökjelölő kongresszusaival. Nyilvánvalóan, a várakozásoknak megfelelően, a Demokrata Párt Joe Bident, Delaware állam szenátorát, volt alelnököt jelölte a rivális Republikánus Párt jelöltje, Donald J.Trump jelenlegi elnök kihívójának a világ legnagyobb és legköltségesebb politikai választási showjában, a Fehér Ház bevételéért zajló harcban.
Az alábbiakban röviden, lényegre törően áttekintjük, hogy milyen hasonló és többnyire eltérő személyiségi és politikusi vonásokkal rendelkezik a két jelölt. Elöljáróban máris rámutathatunk három hasonlóságra, amelyek vitatható módon, de inkább negatív karaktervonásoknak számító jellemzők elsősorban az amerikai szélsőbaloldali és ultra-liberális véleményformáló közösségek körében. Tudniillik, mindketten idős (74, illetve 78 éves), fehér és keleti-parti jómódú (milliomos) férfiak, és mindezek immár olyan jellemvonások, amelyek az utóbbi időben a közbeszédet és gondolkodást drasztikusan tematizáló Black Lives Matter (BLM) és a hozzá kapcsolódó befolyásos neomarxista (és gender) elméletek alaptézisei mentén kifejezetten negatív és leértékelendő karakterjegyeknek számítanak. Mindezek mellett, ugyanakkor a két jelölt személyisége és politikai elképzelései mentén már nem találunk számottevő hasonlóságot, amely sajátos módon az átlagosnál is nagyobb mértékben és mélységben megosztja, polarizálja az amerikai társadalmat.
Lássuk tehát pragmatikusan, lényegre törően amerikai módra egy áttekintő táblázatban (kissé leegyszerűsített bináris tipológia mentén) hogyan vélekedik Donald Trump (a republikánusok vörös színével jelölve), illetve Joe Biden (a demokraták kék színében) a legfontosabb amerikai társadalmi, gazdasági, kül-, és biztonságpolitikai témákat illetően, zölddel kiemelve az azonos álláspontokat:
A fenti politikai álláspont összefoglaló táblázatból kiderül, hogy a 37 kiemelten fontos témakörből csupán 10-11 kérdés esetében van egyetértés vagy részleges átfedés a két jelölt véleménye között, amely látványosan kifejezi világnézeti különbségeiket Amerika kül-, és belbiztonsági, gazdasági valamint társadalmi ügyeinek irányítása tekintetében. Érdekes módon a legtöbb egyetértés az amerikai választásokkor kevésbé fajsúlyos külpolitikai kérdésekben mutatkozik és a legélesebb választóvonal a kényes belpolitikai, társadalmi kérdésekben figyelhető meg a két jelölt álláspontja között. A fenti fontos témakörök mellett Biden ugyancsak elutasítja a Trump elnök védjegyévé vált nyílt, közösségi média-alapú kommunikációt és politikai véleménynyilvánítást, akárcsak Trump elnök nem túl diplomatikus, üzleties tárgyalási stílusát is. Természetesen, ezzel szemben Trump elnök számos alkalommal kifejezte kendőzetlen véleményét az altató és lagymatag stílusúnak tartott „alvó Joe Bidenről”, gúnyosan csak Sleepy Joe becenévvel illetve riválisát, akinek sajátos kommunikációs stílusa és vitakészsége valóban nem bizonyult túl megnyerőnek és átütő erejűnek a kampány során. Ugyanakkor Biden alelnökjelöltje az afroamerikai Kamala Harris személyében, aki korábban még Biden kemény kritikusaként beszélt. Harris indiai és jamaikai értelmiségi szülők ambiciózus gyermekeként jogásznak tanult, majd kaliforniai állami főügyész és végül washingtoni szenátor és elnökjelölt is lett. Az ő alelnöki meghívása megfontolt és okos stratégiai döntésnek bizonyult a Biden stáb részéről a kisebbségi, elsősorban fekete szavazóbázis és az óriási befolyású amerikai női választóréteg megszólítása szempontjából.
Az amerikai társadalom megosztottságának egyik fő paradigmája a faji kérdés mellett nem más, mint a vallásosság ügye, és a belőle fakadó, illetve ehhez szervesen kapcsolódó társadalmi és politikai témák is igencsak fontos kérdéseknek számítanak. Mindezek tekintetében, érdekes módon Joe Biden nagyobb antagonisztikus ellentmondásban találja magát, mint a konzervatív eszmeiségű, bár egyáltalán nem konzervatív életvitelű Donald Trump. Ugyanis a kevésbé vallásos presbiteriánus felekezetű Trumppal ellentétben, Biden hívő római katolikusnak vallja magát, aki ugyanakkor számos esetben egyháza tanításaival szögesen ellentétes álláspontot képvisel olyan kiemelten fontos ügyekben, mint az abortusz legalizálásának és az azonos neműek házasságának támogatása vagy az egyházi iskolák állami adókedvezményeinek megszüntetése tekintetében.
A nagyon kiélezett elnökválasztási kampány választói preferenciái is érdekes fluktuációt, görbét mutatnak Biden és Trump támogatottsága tekintetében, különösképpen a nyári radikális BLM és Antifa tüntetések, illetve a pusztító koronavírus járvány kezelése miatt. Joe Biden júniusi rekord magas 11%-os támogatottsági előnye Trumppal szemben fokozatosan apadni látszik augusztus végén csupán 2-5% körüli különbségarányra, különösképpen a kulcsfontosságú „csatatér államokban” (battleground states). Ugyanakkor, Trump elnök is többször határozottan kijelentette, hogy az 1968-as sikeres nixoni kampány tapasztalatára, a „csendes többség” illetve „törvény és rend” elvek népszerűségére épít és számít novemberben, továbbá köztudottan amúgy sem bízik a közvéleménykutatások eredményeiben. A jobboldali elemzések és felmérések szerint nagyon sok rejtőzködő (a liberális médiadominancia által elriasztott, visszahúzódásra kényszerített) fehér, középosztálybeli, vallásos vidéki amerikai nagy valószínűséggel inkább a republikánusokra fogja a voksát adni november 3-án, mint a szélsőséges BLM-propaganda bábja vádjával is illetett, mérsékelten szocialista beállítottságúnak és nem mellesleg átmeneti elnökjelöltnek tekintett 78 éves Joe Bidenre.
Mindazonáltal, bármelyik jelölt is jut (vagy marad) a Fehér Ház Ovális szobájában, nagyon nehéz feladathalmazzal kell szembenéznie 2021 januárjától Amerika és a nagyvilág gondokkal teli ügyeit tekintve…
Felhasznált források:
A BLM marxista hátteréről
Donald Trump hivatalos oldala
Joe Biden hivatalos oldala
Joe Biden’s Catholicism
Joe Biden the millionaire Democrat frontrunner
Kamala Harris hivatalos oldala
Quinnipiac University Poll on Biden & Trump
Trump’s August approval rate