• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Prófusz Péter

Mit nyer az egyetem az ipari kapcsolatokkal? (2. rész)

Az ipar-egyetem kapcsolatrendszerben még van fejlődési potenciál.

Prófusz Péter 2022.08.05.
Mártonffy Balázs

Várható változások a transzatlanti és európai biztonsági rendszerekben

Instabilabb és heterogénebb időszak közeleg.

Mártonffy Balázs 2022.07.11.
Sándor Lénárd

Veszélyes szakma ma bírónak lenni a tengerentúlon

Gondolatok az amerikai bíróságok döntései kapcsán.

Sándor Lénárd 2022.06.16.
Petruska Ferenc

Szabad vallásgyakorlás és a közszereplés elleni stratégiai perek

Fordítható a jog a szabad vallásgyakorlás ellen?

Petruska Ferenc 2022.06.13.
Gondola Csaba

Dúl a gendervita a tengerentúlon

A döntés ideológiai jelentősége vitathatatlan.

Gondola Csaba 2022.06.13.
FRONTIER BLOG
Kozma Klementina
Kozma Klementina
tudományos munkatárs, NKE Amerika Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.08.25.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.08.25.

Nagyhatalmi verseny az Északi-sark és az Antarktisz körül (2. rész)

Európai látószögünket ritkábban érinti, de mégis növekvő érdekeltség övezi az Antarktisz területét.  Jogilag egyetlen államhoz sem tartozik, ugyanakkor 1959-ben Washingtonban tizenkét állam írta alá az Antarktiszi Szerződést, amely kereteket szabott a jeges földrész területének emberiség általi felhasználásához.

Az Antarktiszi-egyezményt és a hozzá kapcsolódó megállapodásokat együttesen az Antarktisz-egyezmény Rendszerének (ATS) is nevezik. Célja a déli sark területének nemzetközi jogi szabályozása, amelyet eddig 53 ország írt alá.

A szerződő államok deklarálták, hogy a terület nem válhat nemzetközi vita tárgyává, s csupán békés felhasználás céljából, tudományos kutatások és nemzetközi együttműködések keretében járnak el. A szerződés azt is kimondja, hogy tilos katonai műveleteket, erődítmények létesítését kivitelezni a területen, de kutatások folytatása céljából megengedett a katonai személyzet alkalmazása.

Ellentétben az Északi-sarkkal, az Antarktisz területén nem élnek őslakosok, területére viszont hét államnak van igénye, amelyet a nemzetközi közösség nem ismer el. Az Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció egyaránt fenntartja a jogot, hogy területet igényelhessen.

Az antarktiszi politikája révén Washington továbbra is állandó jelenlétet kíván fenntartani a régióban, amelyet a 2020. június 9-én nyilvánosságra hozott jelentés is megerősít. A Fehér ház oldalán Memorandum on Safeguarding U.S. National Interests in the Arctic and Antarctic Region címmel közzétett irat az Egyesült Államok Arktiszi és Antarktiszi nemzeti érdekeinek védelméről szól. A jelentés azokat a feltételeket fogalmazza meg, amelyek egy stabil sarkköri jelenlét jövőbeni fenntartásához váltak szükségessé. Mindemellett szorosan kapcsolódik a korábban közzétett Nemzeti Biztonsági és Nemzeti Védelmi stratégiákhoz is. A program végrehajtásában továbbra is kiemelkedő szerepe lesz a Partiőrségnek és a Haditengerészetnek.

Tekintettel arra, hogy jelenleg csupán egy nehéz (Polar Star) és egy közepes jégtörő (Healy) kapacitással bíró hajó áll Washington rendelkezésre, a jövőben három nehéz és három közepes jégtörőkapacitású, nukleáris meghajtással rendelkező hajó megépítésével szeretnék kibővíteni a Partiőrség és a Haditengerészet képességeit. A tervek szerint a 2022-2029 közötti időszakban valósulna meg a modernizáció, 2029-től pedig teljes műveleti képességgel üzemelne az új flotta. A hajók felszereltségéhez többek között pilótanélküli repülőeszközök, víz alatti és felszíni felderítő rendszerek, űrrendszerek, különböző felderítő, vezetés-irányítási és információ gyűjtésére alkalmas rendszerek tartoznának. A jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy az esetleges külső fenyegetésekkel szemben megfelelő védelmi rendszerrel is rendelkezni fognak.

A jelenlét indokoltsága szerteágazó. Egyrészt presztízs kérdése, mivel más nagyhatalmak is jelen vannak a területen: szövetségesek és kihívók egyaránt. Másrészt kutatási, gazdasági és politikai szempontból is indokolják a jelenlét szükségességét. A kutatási eredményeknek hatása van mind a gazdaságra, mind pedig a politikai folyamatokra. Mindamellett, hogy a területen többféle ásványi kincs is fellelhető, az olyan megújuló és alternatív energiaforrások, mint a nap és szél erejének hasznosítása is lehetségesnek bizonyult. Érdekes kérdéseket látszik előidézni az egyre inkább vékonyodó jégtakaró, és az ezáltal megközelíthetővé váló nyersanyagforrások, mint például a kőolaj, a gáz, a szén és a vasérc is. Míg két évtizeddel ezelőtt például nem érte meg kitermelni ezeket a forrásokat a vastag jégtakaró és a nehezen leküzdhető távolságok miatt, addig mára úgy tűnik, hogy egyre inkább megérné, csakhogy az Antarktiszi Szerződést kiegészítő Madridi Protokoll értelmében 2048-ig tilos bányászni.

Ennek ellenére felreppentek a hírek, miszerint Oroszország és Kína egyaránt szeretne erőforrásokat kitermelni az Antarktiszon, megsértve a több mint hatvan éves megállapodást. Kína 1983-ban ratifikálta az Antarktiszi Szerződéshez való csatlakozását, majd tanácskozási státuszt is kapott, jelenleg azonban kihívójává vált a szerződés rendelkezéseinek. Első expedícióját 1983-ban kezdte, nemsokára pedig 2022-es határidővel kiépül az ötödik kutatóállomása is a térségben. Az Oroszországi Föderáció egy 4.400 km-es hatósugáron belüli geológiai kutatást folytat a Maud királyné földön azzal a céllal, hogy feltérképezze a talapzatban rejlő olaj és gáztartalékokat. A Rosgeologia hetvenes évek óta gyűjtött eredményei szerint megközelítőleg 70 milliárd megatonna olaj és gáz húzódik a kontinens alján. Ez megközelítőleg 513 milliárd hordónyi nyersanyagot jelentene, noha még nem tudni, hogy gazdaságilag mennyi lenne hasznosítható ebből a mennyiségből.

E törekvések fényében azt is mondhatnánk, hogy az Egyesült Államok reakciós politikát folytat egy olyan nemzetközi közegben, ahol több vetélytárssal is versenyt kell futnia. Noha az USA a világ legerősebb tengeri hatalmának számít, az új sarkköri flotta kiépítése megkésett lépésnek bizonyult, tekintettel arra, hogy mind a Polar Star, mind pedig a Healy jégtörőhajók több évtizedes szolgálatot tudnak maguk mögött, illetve arra, hogy a sarkkörök immáron deklaráltan is a hatalmi verseny színhelyévé váltak.

A cikk 1. része ITT olvasható.


Források:
Borítókép: Cool Antarctica
Antarctic Region
Renewable and alternative energy in the Antarctic
Cool Antarctica
The Diplomat
ABC news
S&P Global Platts

Témakörök: Antarktisz, Antarktiszi Szerződés, Északi-sark, Kína, kutatás, nyersanyagforrás, Oroszországi Föderáció, USA
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT