• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Csutak Zsolt

Ülő Bika öröksége és a Biden kormányzat kisebbségpolitikai kihívásai

A megismételt georgiai kongresszusi választások január 6-i eredményei nyomán Joe Biden leendő elnök és a Demokrata Párt számára létrejön a viszonylag kényelmes kormányzáshoz szükséges kongresszusi

Csutak Zsolt 2021.01.22.
Enyedi László

Aranykorszak Romániában?

Semmi sem mozdítja elő hatékonyabban a radikális pártok előretörését, mint a szavazók konstans elégedetlensége, csalódottsága. Romániában a december 6-án megtartott választások erről tesznek tanúságot, ugyanis

Enyedi László 2021.01.22.
Sándor Lénárd

Egy elnökség az „impeachment” árnyékában

Az impeachment jogi és politikai kérdései.

Sándor Lénárd 2021.01.22.
Nagy Dénes András

Három Tenger Kezdeményezés: Magyarország és az EU, valamint Amerika szemszögéből

A Magyarország társkezdeményezésével létrejött „Három Tenger Kezdeményezés” az Európai Unión belül felkeltette az Amerikai Egyesült Államok érdeklődését. A Trump elnökség idején kitüntetett figyelmet élvezett a

Nagy Dénes András 2021.01.22.
Manzinger Krisztián

Elszállt az uniós kisebbségvédelem esélye?

A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés Bizottság általi elutasításáról.

Manzinger Krisztián 2021.01.21.
FRONTIER BLOG
Örlős László
Örlős László
tudományos főmunkatárs, NKE Amerika Tanulmányok Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.06.26.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.06.26.

Mexikói felállás a Nyugat-Balkánon (2. rész)

Örlős László, Benedek Gábor (vezető nemzetközi tanácsadó, Nyugat-balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft.)

A Trump elnök által preferált radikális megoldások sorába illeszkedik az Egyesült Államok újsütetű Koszovó-politikája, amelynek értelmében az ország nemzetközi integrációja érdekében elfogadható lenne a korábban tabunak számító területcsere lehetősége is. Ez a gyakorlatban az észak-koszovói területek és az albán többségű szerbiai Presevo-völgy cseréjét jelentené. Ettől az új megközelítéstől remélik feloldani a Koszovó nemzetközi elismerése körüli patthelyzetet. A két ország közötti tárgyalásokért felelős követ intenzív egyeztetései nyomán a gazdasági integráció irányából is elindult a szereplők közelítése. Grenell kinevezése óta három gazdasági jellegű megállapodást írt alá Szerbia és Koszovó a légi, a vasúti és a közúti közlekedés alapvető feltételeinek megteremtése céljából. Érdekesség, hogy a légi közlekedésről szóló megállapodás aláírásával Belgrád és Pristina között 21 éve nem létező légi kapcsolat indulhat újra. Árnyalja a képet, hogy mivel Szerbia nem ismeri el Koszovót szuverén államként, és így a koszovói határőrség bejegyzéseit sem tekinti hivatalosnak, külföldiek csak Szerbián keresztül be- és kilépve használhatják majd a légi folyosót.

A szerb-koszovói területcsere ellenzőinek egyik fontos érve az, hogy az eset precedenst teremtene, megnyitva a lehetőséget Bosznia-Hercegovina feldarabolására. Mint ismert, Bosznia-Hercegovina rendkívül összetett államigazgatási rendszere egyre gyakrabban teszi lehetetlenné létfontosságú döntések meghozatalát. A boszniai Szerb Köztársaság az elmúlt időszakban nem közeledett a nyugati szövetségi rendszerekhez és önállósodása is felmerült. A kritikus hangok szerint a köztársaság elszakadása dominóelv-szerűen hozhatná magával a horvát többségű területek elszakadási törekvéseit, míg végül Bosznia szinte teljesen feloldódna és szerencsétlen esetben az 1990-es évek etnikai villongásai is újra elkezdődnének.

A Montenegró és Észak-Macedónia NATO-integrációja körüli események megmutatják, hogy sem az Egyesült Államok és szövetségesei, sem Oroszország nem riadnak vissza szokatlan eszközök alkalmazásától, ha érdekeik érvényesítéséről van szó. A 2016. október 16-án tartott országgyűlési választások előestéjén letartóztattak több szerb és montenegrói személyt, akiket a parlament épülete elleni támadás és a miniszterelnök meggyilkolását célzó puccs előkészítésével gyanúsítottak és ítéltek el később (az eljárásban in absentia megvádoltak és elítéltek két orosz állampolgárt is). Az ítélet szerint a puccs célja a nyugatbarát párt hatalomra kerülésének, és ezzel Montenegró NATO-csatlakozásának a megakadályozása volt.

Észak-Macedónia nyugati integrációja évtizedeken át egyhelyben állt a Görögországgal fennálló névvita miatt. Az áttörést meghozó Preszpa-tavi megállapodás értelmében 2018 szeptemberében népszavazást tartottak Macedónia nevének és nemzeti jelképeinek megváltoztatásáról. A referendumot rendkívüli nemzetközi figyelem kísérte, látogatást tett az országban többek között Angela Merkel német kancellár, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Jim Mattis amerikai védelmi miniszter is, aki nyíltan felszólította Oroszországot, hogy ne avatkozzon be a referendumba. Utóbbit a névváltoztatást ellenző oldal és a távolmaradást népszerűsítő lehengerlő online kampány finanszírozásával vádolták.  A végeredményt mindkét oldal a saját győzelmeként interpretálhatta, hiszen a szükséges 50% helyett a szavazásra jogosultak 33%-a vett részt, a szavazók között azonban elsöprő, 94,18%-os többséget kaptak a változtatásokat támogató „igen” szavazatok. Bár a népszavazás formálisan eredménytelen volt, a végeredményét az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei is gyorsan üdvözölték, és bátorították a kormányt a Preszpa-megállapodásban foglaltak teljesítésére. Az ország teljesítette a vállalásait, és 2020. március 27-én a NATO 30. teljes jogú tagjává vált, bezárva ezzel a Bosznia és Szerbia köré vont biztonsági gyűrűt.

A nyugati hatalmakon és Oroszországon túl természetesen további szereplők is tevékenykednek a régióban. Kína hatalmas léptékű infrastrukturális beruházások finanszírozásával és kivitelezésével igyekszik megerősíteni jelenlétét, Törökország pedig a bosnyákok patrónusaként jelenik meg.

Összességében az látható, hogy az Egyesült Államok egyre aktívabb, kezdeményező külpolitikát visz a térségben és feltételezhető, hogy ez a hozzáállás a jövőben sem fog változni. Stratégiai céljai terén az elmúlt években Montenegró és Észak-Macedónia NATO-taggá válásával jelentős eredményeket könyvelhetett el, amellyel a térség védelmi integrációja területén domináns szereplővé vált. Ezzel párhuzamosan az Európai Uniós csatlakozási folyamat még kibontakozásra vár, így a gazdaság területén továbbra is relatíve nyitott a terep a befolyásszerzésre.

(A cikk 1. része itt olvasható.)


Források:
ALI, Idrees: U.S. Defense Secretary warns of Russian meddling in Macedonia referendum. Reuters. September 7, 2018
BAMI, Xhorxhina: Leaders Hail Restoration of Belgrade-Pristina Air Link. BalkanInsight. January 20, 2020
GOTEV, Georgi: EU and NATO hail Macedonia’s referendum results despite low turnout. Euraktiv. October 1, 2018
HOPKINS, Valerie: Indictment tells murky Montenegrin coup tale. Politico. May 23, 2017
INTERNATIONAL MONETARY FUND: World Economic Outlook. April 2020
KOVACEVIC, Daniel: Dodik Unveils Fresh Threat of Bosnian Serb Secession. BalkanInsight. February 13, 2020
KRASNIQI, Ekrem – RETTMAN, Andrew: US still open to Kosovo-Serbia land swap. EUObserver. February 18, 2020
PRISTINA INSIGHT: Customs tariffs for Serbia and Bosnia increased to 100 per cent. November 11, 2018
REKA, Blerim: A new military build-up in the Balkans. Emerging Europe. January 10, 2019
U.S. DEPARTMENT OF STATE: Matthew Palmer’s Appointment as Special Representative for the Western Balkans. Media Note, Office of the Spokesperson. August 30, 2019
WHITE HOUSE: President Donald J. Trump Announces Intent to Appoint Individual to a Key Administration Post. Nominations & Appointments. October 3, 2019

Témakörök: Észak-Macedónia, Koszovó, külpolitika, Montenegro, Nyugat-Balkán, USA

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.