A 3D szkennerek olyan eszközök, amelyek a tárgyakat, térrészleteket vagy objektumok egyes részeit digitalizálják és 3D-s adatállomány formájában rögzítik azok geometriai jellemzőit, úgy hogy nem érintik meg azokat.[1]
Azért fontos, hogy nem történik közvetlen érintkezés, mert ezáltal elkerülhető a kontamináció a szemle alkalmával, nem szennyeződnek vagy semmisülnek meg a nyomok vagy az anyagmaradványok.[2] A lézerszkenner működésére jellemző, hogy néhány másodperc alatt több millió lézersugarat bocsát ki, amelyeknek a segítségével megméri a műszer a térbeli objektum pontjai közti távolságot és az így létrejött adathalmazból / térbeli pontfelhőből pedig egy szoftver segítségével kinyerhetők a vizsgált objektumok geometriai adatai.[3]
A térszkenner használható az alábbi célokra: háromdimenziós bejárható modell létrehozására; metszetek készítésére; pontos és részletes dokumentálásra; rekonstrukcióra; helyszín biztonságos felmérésére; tetszőleges mérések elvégzésére; valamint geometriailag szabálytalan depóniák térfogatszámítására.[4] A kézi szkenner alkalmazásának területei lehetnek például: a tárgyak (ruházat, elkövetés eszköze stb.) méretpontos rögzítése és dokumentálása; holttestek rögzítése, dokumentálása a halottszemle és a boncolás alkalmával.[5]
A szkennerek közül kiemelendő a 3D térszkenner (pl.: Leica RTC 360; Leica BLK360, Spheron VR; Leica P20), valamint kézi (pl.: Faro Freestyle 3D; Artec Spider 3D).
A bűncselekmény helyszínének a szemléjén kiemelkedő szerepet kap napjainkban a térszkenner (pl.:a Leica P20 típusú), amely képes megmérni néhány perc alatt több millió pont 3D koordinátáját, körülbelül 150 méteres távolságig, továbbá az eszköz közel 360 fokban képes körbe forogni és színes, virtuális háromdimenziós felvételt készíteni.[6] A szemlén a technikusok munkáját segíti a kézi szkenner (pl.: Artec 3D), amelynek előnye, hogy a háromdimenziós felvételt úgy készíti el a hagyományosnak tekinthető megmintázási eljárásokkal szemben, hogy nem kell az elváltozáshoz, helyszíni nyomhoz hozzáérni, csak közel tartani hozzá az eszközt, akár megismételhető.[7]
A lézerszkenner előnye a hagyományos fényképfelvételekkel szemben, hogy minden – még az irrelevánsnak tűnő – részletet méretarányosan rögzít, ez azért fontos, mert a későbbiekben szüksége lehet a hatóságnak olyan információra, amely a helyszíni szemle alkalmával még nem tűnt fontosnak, de az ügy felderítésének folyamatában, pedig jelentőséggel bírhat az ismerete.[8]
A rendőrség is használja, illetve használni kívánja a tér- illetve kézi scennereket, például a Készenléti Rendőrség Bűnügyi technikai célú eszközöket közbeszerzés formájában szeretne elérni több terméket[9]. A közbeszerzése esetén elmondható, hogy mire megérkezik a kívánt / megrendelt termék, már a piacon megjelenik egy újabb technikai eszköz, amely szintén segíthetné a rendőrség munkáját, ez is azt támasztja alá, hogy rohamoson fejlődnek a technikai eszközök, elképzelhető, hogy megrendelést követő napon már egy fejlettebb nagyobb tudással bíró technikai termék jelenik meg.
Források
[1] Balláné Füszter Erzsébet (2019): Krimináltechnika, Dialóg Campus Kiadó, 2019, 83. o.
[2] „Kontamináció:a → nyomok és anyagmaradványok nemkívánatos beszennyezését, ill. összekeveredését jelenti, amely bekövetkezhet külső, objektív tényezők által, valamint emberi (célirányos vagy mulasztásos) tevékenységek következményeként is. <contamination>” idézi: Boda József (főszerkesztő): Rendészettudományi Szaklexikon, Dialóg Campus, Budapest, 2019., 334. o. http://hdl.handle.net/20.500.12944/14690
[3] Balláné Füszter Erzsébet (2019): Krimináltechnika, Dialóg Campus Kiadó, 2019, 83. o.
[4] Pásztor László (2016): A 3D térszkenner működése, tapasztalatok, lehetséges további felhasználási területek, Belügyi szemle, 2016/7/8. sz. 66. o. (61-69. o.) DOI: 10.38146/BSZ.2016.7-8.6
[5] Pásztor László (2016): A 3D térszkenner működése, tapasztalatok, lehetséges további felhasználási területek, Belügyi szemle, 2016/7/8. sz. 66. o. (61-69. o.) DOI: 10.38146/BSZ.2016.7-8.6
[6] Rucska András (2017): A helyszín képi rögzítése hagyományos és háromdimenziós eljárással a kriminalisztikai szabályok szerint. Ügyészek Lapja, 2017/5., 40. o.
[7] Rucska András (2018): Felderítés és bizonyítás új krimináltechnikai eszközök segítségével, Ügyészek Lapja, 2018/6. szám 55-66. o.
[8] Rucska András (2018): Felderítés és bizonyítás új krimináltechnikai eszközök segítségével, Ügyészek Lapja, 2018/6. szám 55-66. o.
[9] Bűnügyi technikai célú eszközök beszerzése II.
Nyitókép: Flickr / IAEA Imagebank