Az „okos város” fogalma néhány évtizede jelent meg a köztudatban, melynek a célja a gyors kommunikáció, információáramlás és a fenntartható növekedés volt.
Az okos város és az okos város módszertanát a 314/2012. (XI. 9.) kormányrendelet is meghatározza:
- okos város: olyan település vagy önkormányzatok közös tervezésében részt vevő település, amely integrált településfejlesztési stratégiáját okos város módszertan alapján készíti el és hajtja végre;
- okos város módszertan: települések vagy települések csoportjának olyan településfejlesztési módszertana, amely azok társadalmi, természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint az állami ügyintézési szolgáltatás, közszolgáltatás, közműszolgáltatás, önkormányzati szolgáltatások és magánszolgáltatások elérhetővé tétele települési szolgáltatások körét, minőségét és hatékonyságát korszerű technológiák és módszerek alkalmazásával, fenntartható módon, a lakosság, a helyi társadalmi és gazdasági partnerek fokozott bevonásával fejleszti.
A korszerű települési ökoszisztéma szerves részét képezi a központi kormányzati közszolgáltatások (pl. e-közigazgatás, közműszolgáltatások) és magánszolgáltatások sokasága (pl. közlekedéstervezés és -szervezés, kulturális szolgáltatások, okos épület), továbbá egy település „okos” jellegét nem csak a település (önkormányzat) által nyújtott szolgáltatások határozzák meg.[1]
Az okosváros-alkalmazások életünk számos területén elérhető alkalmazási területe például a közigazgatás; a közterület; az üzleti szféra; a kutatás; a sport; a turizmus; a kultúra; a környezet, a víz; a biztonság; az energia; a közlekedés; a logisztika; az oktatás; az egészségügy; az élelmiszer; a szórakozás; a vásárlás.[2]
Az okos életkörülmények elemeként azonosított biztonság megteremtésének elengedhetetlen feltétele a gyors információáramlás, annak érdekében, hogy a biztonság fenntartása, a bűncselekmények megelőzése, a már megtörtént jogsértések elkövetőinek elfogása céljából késedelem nélküli, optimális és hatékony intézkedésekre kerülhessen sor.[4] A biztonság megteremtésében a nemzeti adatvagyon feltérképezése és megismerése is nélkülözhetetlen a bűnüldöző szervek számára. A nemzeti adatpolitika az unióban is kiemelt szerepet kap az e-közigazgatásban, mivel a legjobb befektetési terület az adat mint az új olaj, a gazdaság új hatóanyaga.[5] A digitalizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése ezt még inkább alátámasztja.[6]
Az okos város nyújtotta alkalmazások használatával számos digitális adatot hagyhatunk magunk után, míg az elkövetők digitális nyomot hagyhatnak maguk, amely a raszter, illetve az e-nyomozás keretében hatékonyan segítheti a bűnüldöző szervek munkáját. Az okos város ökoszisztémájában megjelenő szolgáltatások olajának tekinthető a nemzeti adatvagyon, amely a digitális állampolgárság létrejöttében is domináns szerepet játszik.
Az okos város felépítésének elengedhetetlen része, eleme kell, hogy legyen az okos rendőrség: egy olyan állami szervezet, amely feladatainak ellátása során korszerű és innovatív információtechnológiákat alkalmaz, képes a digitalizáció és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket felhasználni, továbbá alappillérként kell funkcionálnia. Az okos rendőrség egyik alapforrását, pedig a nemzeti adatvagyonnak kellene képeznie. (1. ábra)
Egy okos város stratégia, vagy módszertan kialakításában nélkülözhetetlen szerepet kell képviselnie az okos rendőrségnek, mivel meglétének hiánya megingatja, sőt meg is akadályozhatja az okos város működését, üzemeltetését, biztonságát.[7]
Források
[1] 459/2021. (VIII. 4.) Korm. rendelet végső előterjesztői indokolása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról
[2] Sallai Gyula (2018): Az okosváros koncepciója. In: Sallai Gyula (szerk.): Az okos város (Smart City). Dialóg Campus Kiadó. Budapest, 2018. 18–19. o.
[3] Berki Antal; Nyitrai, Endre: Mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásának lehetőségei – okos város, okos rendőrség, Rendőrségi Tanulmányok, 4 : 3 pp. 4-47. (2021)
[4] Fehér könyv a nemzeti adatpolitikáról
[5] Nyitrai Endre: A magyar nemzeti adatvagyon jelentősége a bűnüldöző szervek munkája során, Információs Társadalom, 22 : 1 pp. 67-80., 14 p. (2022)
[6] Berki Antal; Nyitrai, Endre: Mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásának lehetőségei – okos város, okos rendőrség, Rendőrségi Tanulmányok, 4 : 3 pp. 4-47. (2021)
