Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Varga Csilla

A nagy visszatérés

Oroszország újra az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában?

Varga Csilla 2023.09.28.
Varga Csilla

Elégedett oroszok, kizárt ukránok és a többiek

Vasárnap ért véget a G20 csúcstalálkozó. Oroszországot nem ítélték el.

Varga Csilla 2023.09.12.
Molnár Attila Károly

Az ukrán nemzetépítés felszámolja önmagát?

Kit vagy mit védenek az ukrán katonák?

Molnár Attila Károly 2023.08.21.
Máthé Réka Zsuzsánna

A G7-ek csúcs fő témája Kína és Oroszország külpolitikája volt

Ukrajna miniszterelnöke személyesen vett részt a megbeszélésen.

Máthé Réka Zsuzsánna 2023.05.23.
Mándi Tibor

Elhúzódó patthelyzet? – 1. rész

A félidős választások tanulságai és következményei.

Mándi Tibor 2023.01.16.
CYBERBLOG
Nyáry Gábor
Nyáry Gábor
kutató, NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézet
  • 2021.06.24.
  • 2021.06.24.

Biden és Putyin: az első nagyhatalmi csúcstalálkozó, ahol immár a kiberbiztonság a központi téma

A múlt héten megtartott amerikai-orosz csúcstalálkozó új korszakot nyitott. Nem vonják ezt kétségbe azok az amerikai elemzők sem, akik egyébként a Biden által elért eredményeket (sőt, a demokrata párti amerikai elnök sok szempontból nem várt megközelítését, tárgyalási koncepcióját is) kiábrándultan fogadták. Valami ugyanis (valami nagyon fontos) a szemünk láttára változott meg.

Forrás: Politico

Nagyjából az 1950-es évek óta, tehát ahogy a második világháborúból újdonsült atomhatalomként kiemelkedő, győztes és erős Egyesült Államokhoz, alig néhány év után kiemelkedett nukleáris főriválisként a Szovjetunió – azóta minden magas szintű amerikai-szovjet, majd amerikai-orosz egyeztetés elsősorban az atomfegyverzetek által jelentett biztonsági kérdések körül forgott. Különösen igaz volt ez a csúcstalálkozókra, azokra a különleges eseményekre, ahol a két szuperhatalom legfőbb vezetői ültek össze tárgyalni, egyezkedni. A nukleáris háború szelleme lebegett minden ilyen esemény felett. És ennek a világnak most lett vége.

Atomarzenálok természetesen most is vannak, a nukleáris pusztítás és pusztulás fenyegetése nem csökkent. Sőt. A hidegháború, minden feszültsége és pengeélen táncoló manővere ellenére világos, mindkét fél által ismert és tiszteletben tartott szabályokon nyugodott. Az amerikai hegemóniával, majd az utóbbi években az azt fokozatosan felváltó multilaterális világrenddel merőben megváltozott minden: az egyéni érdekérvényesítés került előtérbe, valamint a szabályok nélküliség relativizált normarendje. A világ veszélyesebb lett, mint valaha. A főszereplők sem változtak: Oroszország (a Szovjetunió arzenáljának örököseként) továbbra is a legtöbb atomfegyver birtokosa, persze szorosan ott van a nyomában az Egyesült Államok. Az atomfegyverek kérdése egyébként a mostani csúcstalálkozó témái közül sem maradt ki teljesen. Ellenkezőleg: a biztató, optimizmusra reményt adó kicsi eredmények között éppen ezeknek a pusztító fegyverzeteknek a korlátozására vonatkozó újabb tárgyalások megindítása látszik.

Mégis. Az atomfegyverek témája itt már csak másodlagosan jelent meg. A porond közepére ezen a csúcsértekezleten már a kiberhadviselés abszolút 21. századi témáját állították a főszereplők, illetve állította maga az élet. Miközben tehát az atomfegyverzet továbbra is ott van Amerika és Oroszország (meg, persze, még jó néhány közép és kishatalom) raktáraiban, kilövőállásaiban, a modern geopolitikai küzdőtéren immár nem atomhatalmak, hanem kiber-nagyhatalmak néznek szembe egymással.

A találkozó, túl azon, hogy napirendjének megválasztásával ebbe a kiemelt szerepkörbe emelte a kiberteret és a kiberhadviselést, konkrét előrelépéseket, eredményeket is hozott ezen a megnövekedett fontosságú területen. Ezek az eredmények talán kicsinek látszanak, de nem szabad őket elbagatellizálni. Helyes értékelésükhöz figyelembe kell vennünk a hatalmi tárgyalások lélektanát és játékelméleti problematikáját. De, elsősorban a kontextust, amelyben ez a nehéz tárgyalás elkezdődött. Kontextuson persze nem csak a világ hatalmi játéktereinek eldurvulását értjük, ahol a nagy geopolitikai riválisok között szinte teljesen eltűnt a párbeszéd. Ugyanis tekintetbe kell venni azt is, hogy Biden és Putyin kezét is kötik saját honi világuk belpolitikai játszmái és erőterei, azaz a belső kontextusok is.

Forrás: CNN

A találkozó tartalmáról nagyon kevés szivárgott a közvélemény elé. De az a kevés köteteket mesél. Az amerikai elnök, sajtótájékoztatójának egy félmondatában a találkozót „két nagyhatalom” tanácskozásaként említette. Ez drámai elszakadást jelent az utóbbi harminc év amerikai megközelítésmódjától (amely, Barack Obama elhíresült mondásával szólva, Oroszországot kis semmi középhatalomnak fitymálta). A realitások olyan felismeréséről mesél, amire alapozva – nyilván hosszú munkával – valamiféle egymás mellett élés, szabályozott keretek közt folyó rivalizálás jöhet létre az USA és Oroszország között. Nem csak Oroszország atomerejéről van itt szó. A „realitás” annak az elismerését is jelenti: Oroszország a most beköszöntő kiberhatalmi korszak hadszínterein is egyenrangú ellenfele Amerikának. Kiber-nagyhatalom. Már pedig, a valóság kölcsönös fel- (és el-) ismerése minden eredménnyel kecsegtető tárgyalás alapja. Biden az első lépésekre is javaslatot tett az „érinthetetlen” célpontok, infrastruktúrák listájával – amihez jó tárgyalóként az elrettentés alternatíváját is felvillantotta.

Ebben a megvilágításban nézve fontos, bizalomra okot adó ez a néhány konkrét lépés, amit a felek most Genfben megtettek a kibertér biztonságának kialakítása felé. A két nagyhatalom megfontolásra érdemes kezdeményezésként vette napirendre a kiberhadviselés alapszintű, kétoldalú szabályozását. Ez fontos dolog. Folynak ugyanis meglehetősen hosszú ideje, sokkal átfogóbb (sokkal részletesebb, több mindenre kiterjedő) nemzetközi normaépítési folyamatok a kiberhadviselés szabályozására. Az ENSZ égisze alatt folyó (és éppen ezért szinte valamennyi nemzetet bevonó, tehát igazán multilaterális) kezdeményezések nem is sikertelenek. Azonban az így kidolgozott, sokak által elfogadott kiberhadviselési szabályok nem jelentenek kötelező erejű normát. Egy amerikai-orosz kétoldalú megállapodás, amely „keveset akar markolni”, de azt kötelező erővel (nemzetközi szerződéses formában) tudja garantálni, óriási előrelépés lenne a teljes nemzetközi közösség számára is egy biztonságosabb kibertér felé.

Irodalom

Berridge, G. R.: Diplomacy. Theory and Practice. New York, Palgrave Macmillan, 2010.

Once, Superpower Summits Wete About Nukes. Now, It’s Cyberweapons. (2021). 

Reagan and Gorbachov offer a script for Biden-Putin summit (2021). 

Summits Should Not Just Be for Crises (2021). 

Tudda, Chris: Cold War Summits. A History, from Potsdam to Malta. London, Bloomsbury Academic, 2015.

US – Russian summits, 1992-2000.

Témakörök: Amerikai Egyesült Államok, atomhatalom, bilaterális megállapodás, csúcstalálkozó, Joe Biden, kiberhadviselés, nagyhatalom, Oroszország, Vlagyimir Putyin
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT