Magas Bianka- Bányász Péter
Szinte megkerülhetetlenné váltak a TikTokos tartalmak még azok számára is, akiknek ugyan nincs fiókjuk, de szívesen időznek különböző közösségi médiaplatformokon. Egyre növekvő népszerűsége miatt azonban fontos, hogy a kiberbiztonsági kockázataival is számoljunk, különösen, hogy a koronavírus miatt megugrott az online tartalomfogyasztás mértéke.
A korábban musica.ly néven futó applikációt vásárolta fel a ByteDance 2017-ben, és fejlesztette tovább. A közösségi médiaplatform óriási népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a kb. 1.1 milliárd felhasználó világszerte (összehasonlításképp a Facebooknak körülbelül 2,8 milliárd felhasználója van). Inkább az Y és Z generáció aktív felületen, a felhasználók majdnem 50%-a 34 éves kor alatt van. Maximum 60 másodperces videó feltöltésére van lehetőség, amit számos módon szerkeszthet a tartalom előállítója. A hírfolyam két részből állhat: egy for you page-ből (ford.: „csak neked oldal”), valamint az általunk követett felhasználók megosztott tartalmaiból álló hírfolyamból. A for you page-n jelennek meg a TikTok algoritmusa által javasolt videók, egymást követve egy végtelen hírfolyamban (tehát nem lehet „végigtekerni”).
Az algoritmus az alapján ajánl tartalmat, hogy milyen videókat néztünk tovább, kedveltünk, melyekhez szóltunk hozzá korábban. A sok felhasználó ellenére azonban a többi közösségi platformhoz (például: Facebook, Instagram) képest nem nehéz gyorsan nagy népszerűségre szert tenni, hiszen kevés reakciót kiváltó videó is megjelenhet a for you page-n, amennyiben az algoritmus szerint az érdeklődési körünkbe vág. Emiatt használja előszeretettel sok kisvállalkozás, sőt multicég is marketing felületnek. A vicces kutyás videók vagy szórakoztató tartalmak mellett azonban kiberbiztonsági szempontból számos problémát felfedezhetünk.
Adatvédelem
A kínai ByeDance cégnek törvényi kötelezettsége a kínai kormány részéről érkező megkeresés esetén, hogy a felhasználói adatokat átadja részére. Ez különösen akkor lehet problémás, ha számos kormányzati, katonai területen dolgozó személy is felhasználó, hisz ők így folyamatosan ki lehetnek téve az észrevétlen megfigyelésnek. Az Egyesült Államokban ebből a megfontolásból szólította fel a Pentagon a katonákat, hogy töröljék a szolgálati telefonjukról az alkalmazást. Azonban itt nem állt meg a dolog. 2020 augusztusában az Egyesült Államok akkori elnöke, Donald Trump bejelentette, hogy nemzetbiztonsági okokból betiltja az egész országban az alkalmazást, amennyiben nem adják el az amerikai üzemeltetési jogot egy amerikai cégnek. Végül a nyomásgyakorlásnak meglett az eredménye: egy kaliforniai tech cég, az Oracle megvásárolta az üzemeltetési jogot, így az összes amerikai felhasználó adatára már ők ügyelnek az amerikai jogszabályok alapján. Bár a cél az adatvédelem megerősítése és hazai kézben tartása volt, számos szakértő szerint a nemzetbiztonsági kockázatok felszámolásában számottevő változást nem értek el a döntéssel. A gyakorlatra azonban korábban már volt példa 2020-ban. A melegek körében népszerű, kínai tulajdonban lévő társkereső alkalmazás, a Grindr esetében is hasonlóan járt el az Egyesült Államok, hisz olyan érzékeny adatokhoz is hozzáférhetett a kínai kormány, mint a tartózkodási hely és a HIV státusz.
Adatvédelmi szempontból maguk a felhasználók is problémát jelenthetnek. A felületen megosztott videókban olyan személyes adatokat is megadhatunk magunkról, amelyek miatt könnyebben válhatunk például social engineering vagy szexuális zaklatás áldozatává. Egy ártatlannak tűnő trend könnyen okozhat ilyen problémát. Nemrég nagy port kavart az úgynevezett „Silhouette Challenge” (ford.: sziluett kihívás), amely a testpozitív szemléletet hivatott népszerűsíteni. A kihívás elején a – nagyobb részt- női felhasználók hétköznapi ruhában jelennek meg. Mikor pózolnak, a képre vörös fényszűrő kerül, így csak alakjuk válik láthatóvá.
A pózolást sokan hiányos öltözékben teljesítették, abban a hitben, hogy „úgysem látszik”, azonban az interneten elkezdett keringeni egy módszer, amellyel láthatóvá tehetőek. Így számos felhasználó került fel különböző fórumokra fehérneműben, a saját beleegyezése nélkül. Fontos megemlíteni, hogy ezek a trendek nem csupán adatvédelmi szempontból lehetnek veszélyesek, hiszen időről időre felbukkannak az életre vagy egészségre nézve aggályosak is.
Fake News és propaganda
A TikTok algoritmusa a dezinformációs szándékkal előállított tartalmak is futótűzként terjedhetnek. Ezekre ráerősít, hogy mivel számunkra érdekesnek vélt tartalmat fog feldobálni a for you page, ha sok időt töltöttünk, kedveltünk például összeesküvéselméleteket terjesztő oldalakat, továbbra is ilyeneket fogunk látni megnövekedett számban. Ugyanez igaz a különböző politikai vagy egyéb nézetekre, ideológiákra. A felhasználót egyfajta burokba zárja- ahogy azt a Netflix nemrég megjelent dokumentumfilmjében, a The Social Dilemma-ban is láthattuk. Ez tovább erősíti a társadalom polarizációját, növelheti a társadalmi feszültséget.
A felület cenzúrázási gyakorlata is felvethet aggályokat. A TikTok átmenetileg, de akár véglegesen is felfüggeszthetik egy fiókot, a tartalomgyártás- vagy élő videó indításának a funkcióját, amennyiben rendszeresen megszegi a közösségi irányelvet. Továbbá, úgynevezett „shadow- banning”-gel is büntetheti azokat, akiknek videói pl. gyűlöletbeszédet, meztelenséget, fake news-t tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy 14 napig, figyelmeztetés nélkül a felhasználó videói nem jelennek meg annyiszor mások for you page-n, mint korábban, kevesebb elérést fog produkálni. Itt, akárcsak a Facebook esetében, kérdéses lehet mi számít pontosan gyűlöletbeszédnek. A The Guardian 2019-ben megjelent cikkében arról számolt be, hogy a TikTok cenzúrázza a Pekingnek nem tetsző tartalmakat, így például a tibeti függetlenséget hirdető posztokat. Ugyanebben az évben kavart port az is, hogy az Iszlám Állam a felületen megosztott propagandavideóiban népszerűsítette magát a fiatalok körében. Ugyan erre válaszul a ByeDance is megtette a szükséges lépéseket, az extrém ideológiákat népszerűsítő fiókokat felfüggesztették. A TikTok egy gyorsan fejlődő, kreatív, szórakoztató hely, saját szubkultúrával, belső poénokkal, ahol bárki könnyedén megtalálhatja a saját érdeklődési területének megfelelő tartalmakat. Ezt az alkalmazást is azonban, mint minden közösségi média felületet, érdemes fenntartásokkal és tudatosan használni.
Források
Alex, Hern. „Revealed: How TikTok Censors Videos That Do Not Please Beijing”. the Guardian, 2019. szeptember 25. http://www.theguardian.com/technology/2019/sep/25/revealed-how-tiktok-censors-videos-that-do-not-please-beijing.
Bill, Whitaker. „Is TikTok a Harmless App or a Threat to U.S. Security?”, 2020. október 15. https://www.cbsnews.com/news/tiktok-cybersecurity-china-60-minutes-2020-11-15/.
Danya, Hajjaji. „TikTok »Silhouette Challenge« Warnings Issued as Red Light Filter Removal Videos Abound”. Newsweek, 2021. február 3. https://www.newsweek.com/tiktok-silhouette-challenge-warnings-issued-red-light-filter-removal-videos-abound-1566457.
Hana, Zumout. „TikTok: Is It The Next Cyber-Security Threat?”, 2020. szeptember 21. https://experts-blog.com/2020/09/21/tiktok-is-it-the-next-cyber-security-threat/.
Kamaria, Campbell. „What Is TikTok? An Introduction to TikTok for Brands”. Business 2 Community, 2021. március 25. https://www.business2community.com/social-media/what-is-tiktok-an-introduction-to-tiktok-for-brands-02394170.
Moon, M. „Grindr’s Chinese Owner Has to Sell the App by June 2020”. Engadget, 2019. május 14. https://www.engadget.com/2019-05-14-grindr-sale-june-2020.html.
Rembert, Ludovic. „Is TikTok a Cybersecurity Threat?” Infosecurity Magazine, 2020. január 15. https://www.infosecurity-magazine.com:443/opinions/tiktok-cybersecurity-threat/.
Sam, Shead. „TikTok used by Islamic State to spread propaganda videos – BBC News”, 2019. november 22. https://www.bbc.com/news/technology-50138740.
Tali, Arbel. „US Bans WeChat, TikTok from App Stores, Threatens Shutdowns”. ABC News, 2020. szeptember 19. https://abcnews.go.com/Business/wireStory/us-banning-wechat-tiktok-national-security-73093084.
Vigdor, Neil. „U.S. Military Branches Block Access to TikTok App Amid Pentagon Warning”. The New York Times, 2020. január 4., szak. U.S. https://www.nytimes.com/2020/01/04/us/tiktok-pentagon-military-ban.html.