Kutatóként fő kutatási témám a kriptovaluták illegális kereskedelemben betöltött szerepére és szabályozására irányul. A kriptovaluták működési elve nem ismeretlen számunkra: olyan értékkel bíró dolog, amely kvázi fizetőeszközként működik a pénz mellett vagy azt felváltva. Ami újdonság benne, hogy ez a dolog nem létezik a fizikai valóságban, csakis elektronikus adatként, valamint speciális titkosítási technológia, a blockchain alapján működik. A legismertebb ezek közül a Bitcoin. E témában már rendelkezem korábbi ismeretekkel: 2018–2019-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán részt vettem az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által finanszírozott Hercule III projektben, ahol többek között a kriptovaluták online pénzmosásban való szerepét vizsgáltam (a teljes kutatási anyag letölthető a projekt honlapján).
Az említett új technológia kapcsán felmerül a klasszikus kérdés, hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? Eleve azért hozták létre ezt a titkosított fizetési módszert, hogy a bűnözés céljaira használják vagy pedig fordítva, a bűnügyi használat következett abból, hogy a módszer milyen biztonságos és titkos? A bűnözők világától nem állnak messze az ilyen megoldások: tudható például, hogy az olasz maffia a mai napig használja a hivatalosan már bevont olasz lírát saját üzelmei során. Egy 2018-as kutatás alapján az összes felhasználó negyede, 24 millió fő használta illegális célokra a bitcoinját – ez a tranzakciók mintegy felét, 36 millió tranzakciót jelent, amelyek összértéke 72 milliárd dollárra rúg. Ezek a számok igen beszédesek, és joggal feltételezhetjük, hogy a tranzakciók nagy része az illegális kereskedelemben történt.
Merre tovább? A kérdés kapcsán nagyon fontos nemcsak a technikai lehetőségek, de a jogi szabályozás feltárása is. Az Európai Unió, az egyes tagállamok és az azon kívüli európai államok (például Liechtenstein apró hercegsége), valamint Kína és az Egyesült Államok más-más módokon próbálják a felmerülő problémákat kezelni. Nemcsak a szabályozás megléte fontos, hanem az is, hogy ez mennyire hatékonyan képes gátat szabni az illegális kereskedelmi használatnak. Ehhez fel kell tárni azon tényezőket, amelyek vonzóvá teszik a kriptovalutákat, mint fizetőeszközöket. Ezek alapján reményeim szerint megállapítható, milyen módszerrel lehet csökkenteni a kriptovalutákba, mint az illegális online kereskedelem fizetőeszközébe vetett bizalmat. Megfelelő fizetőeszköz nélkül ugyanis visszaesik a kereslet, ez pedig a keresletet biztosító bűnözés csökkenésével is járhat. Az eredményekről az év végén, kutató kollégáimmal közösen egy kötetet készítünk el.
Irodalom:
Brown, S. D. (2016). Cryptocurrency and Criminality: The Bitcoin Opportunity. Police Journal, (89)4, 327–339.
Engle, E. (2018). Is Bitcoin Rat Poison: Cryptocurrency, Crime, and Counterfeiting (CCC). Journal of High Technology Law, (16)2, 340–393.
Foley S., Karlsen J. R. & Putnins J. T. (2018). Sex, drugs, and bitcoin: How much illegal activity is financed through cryptocurrencies?
https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3102645 (Letöltve: 2020. 03. 10.)
Halász, V. (2019). The new challenges in cyberspace for following illicit money flows. In: Farkas Á., Dannecker G. & Jacsó J. (ed.): Criminal law protection of the financial interests of the EU – Focusing on money laundering, tax fraud, corruption and on criminal compliance in the national legal systems with reference to cybercrime, Wolters Kluwer: Budapest, 440–449.
Kim, H. J. (2016). Virtual Currency Is Becoming Reality: Is It Opportunity or Disaster? Journal of International Business and Law, (16)1, 75–86.
Lakatos, A. A. (2017). Az informatikai bűncselekmények és a bitcoin. Belügyi Szemle (65)1, 24–44.
Mezei K. & Nagy Z. A. (2018). Pénzmosás a kibertérben. Infokommunikáció és Jog (16)70. 26 –31.
Piazza, F. (2017). Bitcoin in the Dark Web: A Shadow over Banking Secrecy and a Call for Global Response. Southern California Interdisciplinary Law Journal, (26)3,
Tropina, T. (2014). Fighting money laundering in the age of online banking, virtual currencies and internet gambling. ERA Forum, 15(1), 69–84.
Yu, S. (2018). The Belt and Road Initiative (BRI) and Its Associated Potential Criminal Risks. IALS Student Law Review, (5)2, 68–75.
