Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • KIADÓ
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Magazin: Aula
Picture of Sarnyai Tibor
Sarnyai Tibor
újságíró
  • 2026.11.19.
  • 2026.11.19.
Magazin / Aula

Gép dönti el, mi a közvélemény?

Régen az számított, hogy valaki szerepeljen a Google első találatai között. Ma már egyre többen nem keresnek, hanem megkérdezik a mesterséges intelligenciát (MI). Az amerikai félidős választások előtt egyes szenátorjelöltek speciális üzenetekkel próbálták alakítani, hogy mit válaszol az MI a szavazók kérdéseire. A jelenség neve GEO, vagyis generatívmotor-optimalizálás (Generative Engine Optimization), ami messze túlmutat a politikán. A jelenségről Mile Máriót, az NKE ÁNTK Kiberbiztonsági és e-Közigazgatási Tanszékének tanársegédjét, a Kiberbiztonsági Kutatóintézet Feltörekvő Technológiák Kutatócsoportjának csoportvezetőjét kérdeztük.

A Reuters korábbi beszámolója szerint egyes szenátorjelöltek az MI válaszait is megpróbálták saját javukra befolyásolni. Bár az amerikai félidős választások már múlt idő, a jelenség másoknak is érdekes lehet. Hogyan lehet a válaszokat eltéríteni?

Az MI befolyásolásának két tiszta útja van. Az egyik, hogy azt az információt próbáljuk alakítani, amiből a modell tanul. Minden modell nagyjából tudja, miről szól az Odüsszeia, mert „elolvasta” az eposzt. Minden modellnek van egy úgynevezett tudás „cut-off” dátuma, ez az időpont az, ameddig megjelent anyagokon képezték. Ha ebbe az anyagba elég sok helyen belekerül egy információ, a modell szinte alapigazságként fogja kezelni. A másik út a drágább, fejlettebb modelleknél gyakori. Ezek ugyanis nemcsak a betanított tudásukból dolgoznak, hanem kimennek az internetre és élőben rákeresnek az aktuális találatokra. A Reuters cikke alapján is ez történt: a kampányok azt akarták elérni, hogy ha az MI rákeres egy kérdésre, az ő narratívájuk jelenjen meg válaszként. De van egy harmadik tényező is. A nagy, nyilvánosan elérhető modellek, például a ChatGPT, a Claude vagy a Gemini mögött hatalmas technológiai cégek állnak. Ezek előre megszabják, miről szabad beszélgetni, mik a tabutémák és milyen véleményeket nem pártolhat a modell. Sokan kritizálják is a cégeket, hogy az egyik oldal véleményét inkább elmondják, a másikat elhessegetik. Ezek azonban inkább biztonsági beállítások, amelyek a politikai középre húznak, kicsit balra vagy jobbra, azaz nem jelentik az egyik irányzat tudatos támogatását. A Reuters-cikk példája is ezt mutatja. A hírügynökség munkatársai egy republikánus politikus projektajánlatát találták meg, amelyet digitális marketingügynökség állított össze neki arról, hogyan lehetne az MI véleményét az interneten elhintett információkkal befolyásolni.

Az első utat, ha jól értem, maguk az MI-t készítő cégek járják be, így azt nem lehet egyszerűen befolyásolni. A másodikhoz viszont elég lehet egy speciális weboldal. Mi ennek a technológiája?

Ez voltaképpen a GEO. Vannak módszerek, amelyekkel hitelesebbé tehető az információ, amit kirakunk az internetre. Az első szempont maga a minőség: a jól megfogalmazott, hitelesebb helyen megjelenő tartalmat részesíti előnyben az MI. Ilyen lehet egy online újság vagy honlap, amelyet hivatalosnak tart. Nagyon érdekes, hogy sok cég, ahogyan ezt a Reuters is említette, a Redditen terjeszt organikus posztokként véleményeket. A Reddit-találatok azért felülreprezentáltak, mert azok az emberek véleményét tükrözik, vagyis a „közvéleményt”. Az MI azt keresi, ami úgy tűnik, mintha az emberek számára lenne fontos, és olyan formában van, amilyenben emberek beszélgetnek. Régen bőven elég volt kulcsszavakat bedobálni, hogy a Google-ben elöl legyünk. Ma sokkal inkább az kell, hogy konkrét, teljesen emberi kérdésre ott legyen az emberi válasz, amit az MI megtalál és fel tud használni. Van néhány további fogás is. Találtam egy tudományos kutatást, amely szerint a hivatkozások, az idézetek és a statisztikák jelentősen növelték az adott tartalom megjelenését, de a hatás módszerenként és témánként eltér. A hivatkozás voltaképpen azt jelzi, hogy ez nem csak az én véleményem, hanem máshol is megjelenik. Szintén nagy ugrást hoz a határozott megfogalmazás, vagyis, ha kerüljük a feltételes módot, illetve hivatalosnak tűnő statisztikát teszünk a szövegbe. Az MI szinte mindig előnyben részesíti a statisztikát.

Ez mennyiben más, mint a keresőoptimalizálás, a SEO? Az elmúlt évtized nagy története az volt, hogy aki a Google első oldalán szerepel, annak üzleti előnye van, a harmadik oldalra pedig már senki sem jut el.

A SEO egyértelmű helyezési verseny: bekerülök-e az első oldalra, a top 10-be? Ha igen, ott lesz a véleményem vagy a termékem. Technológiailag is a kulcsszavakra épült. Ez megfelelt annak, ahogyan akkor kerestünk: egy rövid tőszót írtunk be, például egy könyv címét, és az nyert, amelyik oldal a legjobban illett erre. Ma már inkább egész mondatokat írunk be, úgy, ahogyan egy MI-vel beszélgetnénk. Ahogy említettem, a GEO most már azt nézi, hogy van-e emberi válasz az oldalon. Az elrejtett szóhalmok tehát már nem működnek. Régen minden nagyobb YouTube-csatorna betett a leírás aljára háromszáz kulcsszót, az Instagramon pedig kétszáz hashtaget. A GEO ezt figyelmen kívül hagyja, és a narratívát, a szöveg minőségét keresi. A másik nagy különbség, hogy a SEO-nál, ha a top 10-ben vagyok, jó, ha első vagyok, még jobb, ha pedig még fizettem is a Google-nek az első helyért, akkor tökéletes. A GEO-nál viszont, ha én azt mondom, hogy az ég piros, de kétszáz másik helyen azt írják, hogy kék, az MI felülbírálja az optimalizált véleményemet. Ez az MI működési modelljéből következik. Nem gondol át előre egy végső igazságot, hogy aztán odaadja nekünk, hanem minden egyes szó után azt nézi, mi a legvalószínűbb következő szó. Ha kétszáz helyen azt látja, hogy „kék az ég”, akkor azt fogja írni, akárhogy próbálom mindenféle trükkel elhitetni vele, hogy piros.

Egyes statisztikák szerint az internetes tartalom jó része már gépek által létrehozott szöveg, amit megint csak gépek olvasnak. Hol van ebben az az ember, akit a politikus meg akar győzni?

Ez összetett kérdés. Az egyik oldala, hogy a felhasználó hol akar találkozni a politikus véleményével, a másik, hogy a politikus hol próbálja elérni a választókat, és mennyire sikeresen. Az átállás a felhasználóknál abszolút folyamatban van. Nekem szemfelnyitó volt, amikor hallottam egy fiatal srácot, aki a nagypapájával a Narnia krónikáiról beszélgetett, és a nagypapa megkérdezte, hogy ki írta. Ha én nem tudnám, beírnám a Google-be, hogy Narnia krónikái, és az első találatok között ott lenne a Wikipédia vagy egy antikvárium honlapja, rajta, hogy C. S. Lewis. A fiú azonban egyből egy MI-keresőbe írta be a kérdést. Megváltozik tehát, hogy mire keresünk, és melyik platformtól várjuk az igazságot.

Az MI-nek ugyanakkor még talán nehéz hinni, ha politikai kérdésben keressük a választ. A politikai befolyásolásban ez mekkora kockázat?

A politikusok minden választáson kipróbáltak valami új technikai eszközt. Elkezdték használni a Facebookot, ahol külföldi körök botfarmokat irányítva próbálták a narratívát trollkodással elmozdítani. Utólag az derült ki, hogy a végeredmény szempontjából ez majdnem felesleges volt, bármennyi pénzt költöttek rá. Voltaképpen ez már információs hadviselés, a kibertámadás szintje, sok esetben mégsem értek el valódi sikereket. A kutatók a GEO politikai felhasználásáról is hasonlóan vélekednek. A GEO célja ugyanis nem az, hogy valaki a top 3-ban legyen. Az a cél, hogy az emberek egyre inkább elfogadják, hogy amit az MI mond, az a közvélemény. Lehet, hogy nem is értik, hogyan működik, és csak azért hiszik el, mert az MI okos. De ha értik is, hogy ez a legvalószínűbb válasz, és az MI azt mondja, hogy ez a párt jobb, akkor valószínűleg neki van igaza. Teljesen meghazudtolni viszont nagyon nehéz. Van ebben egy érdekes, szürke zónás módszer is, az úgynevezett indirekt prompt injection. A netes találatok közé olyan szöveget rejtenek el, amellyel az MI-beszélgetést másfelé lehet terelni. Elméletben a modell működése úgy indul, hogy van a prompt, illetve van a kontextus, amelyet megnéz. A gyakorlati vizsgálatok szerint ez néha összefolyik. Bizonyítottan lehet olyan találatokat elrejteni, amelyek olyan irányba kényszerítik a választ, amit sem a felhasználó, sem az MI-fejlesztő nem akar.

A politikusok részéről mégis érthető, hogy ott akarják elérni a választókat, ahol azok vannak.

Ebben azt nehéz eltalálni, hogy kik is azok az MI-használók. Egy régi példával: ha egy politikus választói a Sláger Rádiót hallgatják, ő viszont a Danubius Rádióban hirdet, akkor hiába jó a reklám, nem ér el pozitív visszacsatolást. Gondoljunk bele a másik oldalról is. Megrögzött politikai meggyőződéssel megkérdezzük az MI-t társadalmi kérdésről, az mond valamit, amiről rögtön azt gondoljuk, hogy botorság. Aki ezt képviseli, az nemcsak az MI-t tartja butának, hanem mindenkit, aki elfogadja, amit mond.

És ha az emberek egy része mégis elfogadja majd a válaszokat? A következő generáció már most az MI-hez fordul, ahogy a Narnia-példa mutatja. Az MI ráadásul arra is emlékszik, hogy korábban miket kérdezett, mi érdekelte.

A közösségi médiás véleményformálásnak szerintem azért nem volt igazán talaja, mert az emberek visszhangkamrában élnek. Ezt a platformok üzemeltetői mindig tagadják, de újra meg újra bebizonyosodik. Olyan tartalmat látunk, ami nekünk tetszik, azt lájkoljuk, így még több hasonlót kapunk. Ezért volt sokaknak meglepő a 2026-os áprilisi országgyűlési választás eredménye is. Akik a vesztes oldalt képviselték, azok közül sokan váltig hitték, hogy nincs verseny, mert hozzájuk csak a saját oldaluk üzenetei jutottak el. Kutatótársaimmal nagyon sokat kérdezgettük akkoriban az MI-t, hogy áll a helyzet. Érdekes volt, hogy nagyon óvatosan fogalmazott, és csak azt mondta, hogy van a Tiszának esélye. Valószínűleg azért, mert az egyik oldalon ez volt a statisztika, a másikon más. Lehet, hogy ez egyeseket éppen arra motivált, hogy mindenképpen elmenjenek szavazni. Ha az MI azt mondta volna, hogy lavina lesz, az akár a Tisza szempontjából káros is lehetett volna, mert a szavazók otthon maradnak. Főként a statisztika miatt óvatos az MI ilyen kérdésekben, nem csak azért, mert nem akar politikai véleményt formálni. A GEO azonban nem feltétlenül a meggyőződéseinket változtatja meg. Azt alakítja, hogy mit tekintünk magától értetődőnek, és mi tűnik társadalmi konszenzusnak. Ha az MI mindig ezt dobja fel, akkor annak biztos van alapja. Ha pedig a narniás fiú hosszú távon erre építi a véleményét, akkor egyre nagyobb szerepe lesz a döntések befolyásolásában. Ma még nem látom azt, hogy nyitott elmével kérdezzük az MI-t politikáról, sokkal inkább azt érzékelem, hogy felháborodunk, ha nem ért velünk egyet. Ha viszont azt kérdezzük, melyik a legjobb monitor a számítógépünkhöz, akkor jobban elfogadjuk, amit mond, mert ahhoz nem értünk. Itt a GEO-nak már számottevő szerepe lehet: nemcsak a befolyásolás, hanem a hozzáférés szintjén is. Ha egy cég a tesztjét fizetős újság lezárt részén jelenteti meg, azt az MI nem húzza be. Ha egy másik cég az adatait teljesen elérhetővé és könnyen kereshetővé teszi, az előrébb kerül. Aki azonban az „igazságot” keresi, annak jó tipp, hogy nyisson átmeneti vagy inkognitó beszélgetést, a korábbi emlékek nélkül. Az MI-nek ugyanis van elképzelése arról, hogy milyenek vagyunk, így itt is megjelenik a visszhangkamra jelensége.

Az MI ilyetén fejlődésével vajon lesznek még embereknek szóló weboldalak a jövőben?

Nemrégiben egy programozási nyelv fejlesztői konferenciáján hallottam egy előadást, amely szerint oda fogunk jutni, hogy teljesen mindegy lesz, hogy mennyire jó egy webes alkalmazás az embereknek. Ha nincs benne programozható parancssor, amelyet az MI-modellem jól tud használni, akkor nem fogják használni. Hiszen nem én veszek majd repülőjegyet, hanem az MI-m, és onnan veszi majd meg, ahol ezt egyszerűen meg tudja tenni. Ha az egyik helyen van ilyen felület, a másikon viszont böngészőt kell nyitni, majd értelmezni, hová kell kattintani, akkor az elsőt fogja választani. Eljutunk majd oda, hogy MI-botok beszélgetnek egymással, köztem és a szolgáltató között. Én pedig már nem is fogom tudni, hogyan néz ki a légitársaságok vagy bárki más honlapja, mert nincs okom belépni oda.

Nyitókép forrása: dimarik / depositphotos.com

Témakörök: internet, mesterséges intelligencia, politika, technológia, választás
Előadó

Veszélyezteti-e a gépi tanulás a jogászok munkáját?

Még a focistáknak is segít az MI.

LUDECON BLOG

Felzárkózik a magyar gyermekvállalási hajlandóság az európai élbolyba

Öt helyet léptünk előre az Eurostat legfrissebb adatai szerint.

ÖT PERC EURÓPA BLOG

Kormányválság Romániában

Gondolatok az Anghel Saligny országos beruházási program hatásairól…

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Mindig bekapcsolva
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
MENTÉS & ELFOGADÁS