A mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésének jogtudománnyal is érintkező területeiről cseréltek eszmét horvát és magyar kutatók azon a műhelybeszélgetésen, melyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) rendeztek január 25-én.
„Fontos fenntartani a párbeszédet az MI informatikai hátterét is jól értő műszaki emberek, illetve az adatvédelemre és más jogi szempontokra érzékeny jogászok között” – emelte ki köszöntőjében Ződi Zsolt, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézetének (ITKI) tudományos főmunkatársa. Ezért szervezte meg közösen a Fiumei Egyetem Mesterséges Intelligencia Központja és az ITKI azt az eszmecserét, ahol a gépi tanulás lehetséges felhasználásáról, használatának előnyeiről és kudarcairól; az MI jogi aspektusáról, illetőleg a kérdéskör egyetemi oktatásáról adtak elő a kutatók.
A műhelybeszélgetésen elsőként Arian Skoki, a Rijekai Egyetem Informatikai Tanszékének kutatója vázolta a futballisták sérülésének lehetséges gépi előrejelzését. Bemutatta, hogy milyen módon gyűjthetők be elemzésre azok a digitális adatok, melyeket a sportolók a mérkőzések és az edzések során „termelnek”. Ezen adathalmazból az MI egyre inkább képes meghatározni, mekkora eséllyel, és ami fontosabb, milyen okból sérülhet meg egy adott játékos a következő mérkőzésen. Rámutatott, a kiberbiztonsági aggályok mellett a legfontosabb kérdés, hogy az összegyűjtött adathalmaz vajon a játékos vagy a klub tulajdona-e.
A következő előadásban Anna Maria Mihe, a Rijekai Egyetem Számítástechnika Tanszékének kutatómérnökel az alkalmazott gépi tanulás azon esetét mutatta be, ahol az MI azokat a természeti károkat segíthet megelőzni, melyeket a jellemzően árapályos folyók áradása okozhat. E folyók viselkedését számos tényező befolyásolja, így nagy kihívást jelentenek a hagyományos modellezés számára. A fő hátrány, hogy az ember által végzett számításokhoz óriási adathalmazra van szükség, így a mérési költségei nagyon magasak. Az elmúlt években e kiszámíthatatlan áradások előrejelzésére irányuló kutatások a gépi tanulási módszerek segítségével komoly előrehaladást értek el. A kutató azokat az MI megoldásokat mutatta be, amelyek bár még fejlesztésre szorulnak, ám egyre sikeresebben képesek előre megjósolni az áradásokat.
A következő előadó, Horváth András a gépi tanulás sikerei és kudarcai kapcsán azt emelte ki, hogy az MI számos gyakorlati probléma megoldására lehetne használható, de túl sokszor téved – elfogult vagy elbizonytalanodik. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának docense példákkal mutatta be, hogyan lehet félrevezetni az algoritmusokat a képfelismerés, az egészségügyi adatok elemzése és az ember számára könnyen megérhető összefüggések felismerése területén.
A szekció végén Vadász Pál, az ITKI vezető kutatója elemezte a természetes nyelvi feldolgozás működését, illetve e technológia lehetséges jövőjét a jogi informatika területén. A fő kérdés itt, hogy mikor lesz képes az MI önállóan jogi segítséget nyújtani, illetve az, hogy a fiatalokon túl az emberek hajlandók lesznek-e az MI-t igénybe venni. A szakember szerint e területen is előkerülhet majd az ismert kérdés: elveheti-e az MI jogászok munkáját?
A délután folyamán az előadók érintették az MI használatának aktuális kérdéseit a HR-folyamatokban, a nemzetközi jog területén, az orvostudományban, illetve az egyetemi képzésekben. Arról is szó esett, hogy az MI korlátlan használata milyen kockázatokat jelent a véleménynyilvánítás szabadságára nézve, illetve, hogy miként tudja majd az MI kivívni az emberek bizalmát.
