Az elmúlt hetekben Franciaországban, majd Olaszországban és Spanyolországban is tüntetések hívták fel a figyelmet az oktatással, a lakhatással és a megélhetési nehézségekkel kapcsolatos társadalmi feszültségekre. Emmanuel Macron francia elnök visszautasította, hogy a franciaországi zavargásokat egyszerűen a bevándorlás következményeként értelmezzék, az események azonban ismét a közbeszéd középpontjába állították a migráció, a bevándorlás, és az integráció kérdését az említett országokban. A témában Marsai Viktor, az NKE ÁNTK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszék egyetemi adjunktusa nyilatkozott.
„A franciaországi zavargások hátterében több, egymással összefüggő tényező áll: a bevándorlás kérdése is ezek közé tartozik, különösen azokban a városrészekben, ahol magas a bevándorló hátterű lakosság aránya” – emelte ki megkeresésünkre Marsai Viktor. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági nehézségeket, a belpolitikai feszültségeket és az ideológiai megosztottságot is figyelembe kell venni a jelenség megértéséhez. Kifejtette, hogy a bevándorlók részéről a francia oktatási rendszerben jelentkező nyelvi nehézségek különösen fontosak az integráció szempontjából: például a hat- és nyolcéves közti gyermekek mintegy 20 százaléka nem vagy csak alig beszél franciául, ami az oktatásban is komoly kihívásokat okozhat. „Amennyiben a fiatalok nem jutnak megfelelő oktatási lehetőségekhez, nehezebben kapcsolódhatnak be a társadalom életébe, ami a szegregáció erősödését is elősegítheti” – vélekedett a szakértő. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy az ország jelentős költségvetési nehézségekkel küzd, miközben a politikai szereplők között is éles ellentétek húzódnak: Franciaország jelentős költségvetési hiánnyal és magas államadóssággal küzd, ezért a kormány mozgástere korlátozottabb lehet a társadalmi feszültségek enyhítését célzó intézkedések finanszírozásában. Marsai Viktor felidézte, hogy a sárgamellényesek korábbi tiltakozásakor a kormány még képes volt bizonyos engedményekre, a jelenlegi pénzügyi helyzet azonban megnehezítheti a hasonló megoldásokat.
A tüntetések politikai értelmezése
Emmanuel Macron francia elnök visszautasította azt az értelmezést, amely a zavargásokat egyszerűen a bevándorlás következményének tekinti. Marsai Viktor szerint ugyanakkor a különböző politikai oldalak eltérő módon próbálják értelmezni és saját politikai céljaik szolgálatába állítani a demonstrációkat: Jean-Luc Mélenchon és a radikális baloldal a tiltakozók társadalmi elégedetlenségét hangsúlyozza, míg Marine Le Pen és a Nemzeti Tömörülés a közbiztonság és a bevándorlás kérdését helyezi előtérbe. „A francia társadalom ideológiai megosztottsága történelmi előzményekre is visszavezethető, ugyanis a radikális baloldali gondolatok továbbra is jelen vannak a politikai életben, miközben a kemény jobboldal egy része a rend helyreállítását és a szigorúbb fellépést hangsúlyozza” – emelte ki Marsai Viktor, hozzátéve, hogy a következő francia elnökválasztás közeledtével a politikai szereplők egyre inkább saját kampányüzeneteikbe illeszthetik a demonstrációkat. Megjegyezte, hogy a tüntetéseken részt vevők száma önmagában nem feltétlenül jelzi a társadalom egészének véleményét, és a kezdeti szimpátia is csökkenhet, ha az események egyre inkább erőszakos cselekményekbe torkollnak. „A bevándorlás és az integráció kérdése várhatóan a francia elnökválasztási kampányban is megjelenik, de nem feltétlenül ez lesz a legfontosabb téma: a gazdasági helyzet, a költségvetési hiány és az államadósság továbbra is meghatározó szerepet játszhat a választói döntésekben – miközben ezekre mind hatással van a bevándorlás és az integráció” – vélekedett a szakértő.
Spanyolországban: a lakhatási válság és a bevándorlás
A spanyolországi demonstrációk középpontjában elsősorban a lakhatási nehézségek álltak, ugyanakkor Marsai Viktor kiemelte, hogy ezek hátterében a népességnövekedés és a bevándorlás kérdését is fontosnak tartja. Elmondása szerint Spanyolország lakossága az elmúlt huszonöt évben mintegy 40 millióról 50 millió főre emelkedett, miközben a növekedés szinte kizárólag a bevándorláshoz kapcsolódott. Az ingatlanpiac és az építőipar nem tudta megfelelő ütemben követni a népesség növekedését, ami hozzájárult a lakhatási problémák súlyosbodásához. Marsai Viktor rámutatott arra is, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem feltétlenül jelenti az egy főre jutó jólét hasonló mértékű emelkedését, különösen akkor, ha közben gyorsan nő a lakosságszám.
A spanyol bevándorláspolitika elmúlt évtizedeit felidézve Marsai Viktor kifejtette, hogy az ország hosszú időn keresztül az európai átlagnál megengedőbb megközelítést alkalmazott, és több legalizációs program is hozzájárult a bevándorló népesség növekedéséhez. A bevándorlás mellett szóló érvek között korábban rendszeresen megjelent a munkaerőhiány enyhítése és az idősödő társadalom támogatása. A szakértő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevándorlás önmagában nem oldja meg a munkaerőpiac problémáit: miközben egyes ágazatokban – például a mezőgazdaságban, az építőiparban és az idősgondozásban – továbbra is munkaerőhiány tapasztalható, a bevándorlók foglalkoztatása nem minden esetben felel meg a várakozásoknak.
Az olaszországi tiltakozások lokálisak
Marsai Viktor úgy látja: az olaszországi demonstrációk kisebb léptékűek és területileg korlátozottabbak voltak, mint a franciaországi események. Bár Olaszországban is jelen vannak a bevándorlással kapcsolatos kérdések, a szakértő szerint ezek kevésbé meghatározó módon kapcsolódtak a tiltakozásokhoz: főleg a fiatal generációk megélhetési nehézségeihez, a lakhatási problémákhoz és a társadalmi elégedetlenséghez kötődtek. Hozzátette, hogy bizonyos ideológiai, anarchista elemek itt is megjelentek, ám a demonstrációk viszonylag hamar fosztogatásokba és más jogsértésekbe torkolltak. A franciaországi eseményekkel ellentétben az olaszországi tüntetések kevésbé váltak a politikai szereplők közötti nyilvános küzdelem központi témájává, valamint a megmozdulások jellege és mérete is korlátozta annak lehetőségét, hogy a pártok jelentős politikai tőkét kovácsoljanak belőlük.
Nyitókép forrása: Doom.ko /depositphotos.com
