Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Sorbán Kinga

Videójátékok a célkeresztben

Online óriásplatform lett a Roblox.

Sorbán Kinga 2026.09.10.
Pató Viktória Lilla

Merre tart Közép-Európa a digitális évtizedben?

A 2026-os jelentés Magyarországról, a régióról és az Unió globális versenyképességéről.

Pató Viktória Lilla 2026.09.09.
Taraczközi Anna

Lejárt az idő: az RRF végszámlája

Ki teljesített, mire ment el a pénz, hol tart Magyarország a helyreállítási alap célegyenesében?

Taraczközi Anna 2026.09.08.
Mernyei Ákos Péter

Uniós szakpolitikák ütközőpályán

Főtanácsnoki indítvány született az Olaszország által Ausztriával szemben indított tiroli autópályák használata ügyében.

Mernyei Ákos Péter 2026.09.07.
Kutasi Gábor

Kifulladó optimizmus

Ideje újragondolni, hogyan kutatjuk Európát.

Kutasi Gábor 2026.09.04.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Picture of Navracsics Tibor
Navracsics Tibor
tudományos főmunkatárs, Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2026.09.10.
  • 2026.09.10.

Ír ambíciók, nemzeti érdekek

Noha a többéves pénzügyi kerettervek (Multiannual Financial Framework) elfogadása sohasem volt az európai uniós döntéshozatal rutinfeladata, 2025 nyarán, amikor az Európai Bizottság bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó tervezetét, rögtön érezni lehetett, hogy még a szokásosnál is bonyolultabb egyeztetések következnek.

Az eddigi MFF-tervezetek körüli viták jórészt a költségvetés főösszege, annak növelésnek mértéke, illetve az egyes szakpolitikákat megillető összegek körül zajlottak. A költségvetés mérete a föderalista / szuverenista, illetve a befizető / költségvetés-függő országok dimenziójában bírt jelentőséggel. Az MFF összegének növelését általában a föderális Európát szorgalmazó politikusok és uniós intézmények, valamint az uniós költségvetés támogatásaitól függő országok szorgalmazták. Velük ellentétben a nettó befizetők, valamint a kormányközi Európa hívei az összes szinten tartását, esetleges csökkentését tartották volna jónak.

Hasonlóképpen, a szakpolitikák támogatásának mértéke egyben azok helyét is kijelölte az európai belpolitika napirendjén. Éppen ezért a programok támogatása és annak mértéke komoly politikai üzenettel is bírt az országok és az intézmények számára.

A Bizottság által tavaly nyáron bemutatott tervezet a szokásoktól eltérően három fronton is összecsapásokat generált. Az első a költségvetés szerkezetét érinti azzal, hogy a hagyományos szakpolitikai finanszírozás helyett négy nagy alapot hoz létre, megszüntetve olyan nagy hagyományú – és a tagállamok által fontosnak tartott – szakpolitikák önálló fejezeti finanszírozását, mint például a közös mezőgazdasági- és vidékfejlesztési politika vagy a kohéziós politika.

Ez a terv rögtön kiváltotta az úgynevezett kohéziós országok tiltakozását, melyek a számukra létfontosságú szakpolitikák elsorvadásának első jelét látták a Bizottság javaslatában. A következő pont, ami konfliktust váltott ki a tagállamok és az uniós intézmények között, a pénzügyi keretterv főösszege. A Bizottság javaslata 2.000 milliárd eurós költségvetést tartalmaz, hangsúlyozva, hogy ehhez nemcsak a tagállami befizetések, hanem a saját bevételek növelése is szükséges. A nettó befizető tagállamok ezzel szemben a kiadások csökkentésének és a fokozottabb ellenőrzésnek a jelentőségét hangsúlyozzák.

Végül a harmadik konfliktusmező ezekhez a kérdésekhez kötődően a centralizáció és a tagállami beleszólás kérdésben jelenik meg. A tagállamok jelentős része úgy látja, hogy a Bizottság az új szerkezettel és a megnövelt összegű költségvetéssel – támaszkodva az Európai Parlament követeléseire – valójában a saját hatalmát akarja kiterjeszteni a tagállamok kárára, és így utat nyit a centralizáltabb, az uniós intézmények által uralt Európai Unió felé.

Az így kialakult érdekstruktúrában három nagy csoport áll ellentétben egymással. A kohéziós országok nem értenek egyet a szerkezettel, el tudják fogadni a megemelt főösszeget, ha az nem az ő megnövelt befizetéseiket, hanem saját forrásokat takar, és megosztottak politikai nézeteiknek megfelelően a centralizáció kérdésében.

A nettó befizetők megosztottak a szakpolitikai átalakítás kérdésében, ellenzik a költségvetés összegének növelését és az ellenőrzés erősítésére hívják fel a figyelmet, és általában ellenzik a centralizációt. Az uniós intézmények közül pedig a Bizottság és az Európai Parlament mindháromban az eredeti tervezetben szereplő javaslatokat támogatja.

Az ír elnökség eltökélt szándéka, hogy 2026 végére megállapodást érjen el, hiszen 2027 a francia és a németországi választások miatt fokozott kockázatokat hordoz. A politikai idénynyitónak is nevezhető, szeptember 3–4-i dublini informális miniszteri tanács ugyanakkor nem hozott áttörést. Olyannyira, hogy Piotr Serafin költségvetési biztos is elismerte, hogy nagy volt a feszültség a tagállamok között a tanácskozás során.

A Bizottság erőfeszítéseivel párhuzamosan Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke európai körútján próbálja szondázni a tagállamok véleményét, hogy aztán az Általános Ügyek Tanácsának szeptember 22-i ülésén a miniszterek az ír elnökség irányításával ismét nekifussanak a magállapodás megkötésének.

Nyitókép forrása: AndrewLozovyi / depositphotos.com

Témakörök: Európai Unió, költségvetés, politika
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT