A Brexit, vagyis az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséről tartott népszavazás tizedik évfordulója ismét felerősítette a brit közéletben zajló vitákat. Mindez azt mutatja, hogy a referendum és annak társadalmi, gazdasági és politikai következményei továbbra sem tekinthetők lezárt kérdésnek. Az évforduló apropóján kérdeztük Máthé Réka Zsuzsánnát, az NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársát.
Politikai fiaskó és instabilitás
„A brit politikai elit nem számított a kilépés ilyen mértékű következményeire” – emelte ki Máthé Réka Zsuzsánna arra a kérdésre, hogy számítottak-e a britek akkora politikai hullámokra, amelyet a Brexit magával hozott. A szakértő felidézte, hogy a népszavazás megtartását korábban megígérték a választóknak, ugyanakkor sokan arra számítottak, hogy az eredmény megerősíti az Európai Unió támogatottságát. „A brit politikai kultúrában fontos szerepe van a népakarat tiszteletben tartásának, ezért a referendum eredményét végül végrehajtották” – hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve, hogy David Cameron akkori miniszterelnök pedig azért mondott le, mert nem az a döntés született, amelyben reménykedett.
Máthé Réka Zsuzsánna úgy látja, hogy a Brexitet nehéz egyetlen okra visszavezetni, mivel a társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok egymást erősítették. Elmondása szerint a referendum mögött három fő motiváció állt: a bevándorlással kapcsolatos aggodalmak, a nemzeti szuverenitás kérdése, valamint az egészségügyi és szociális szolgáltatások romló állapota. Kifejtette, hogy sok brit úgy érezte, az Európai Unió túl nagy befolyást gyakorol az ország életére, miközben azt is remélték, hogy a kilépéssel felszabaduló forrásokat a közszolgáltatások fejlesztésére fordíthatják. Ugyanakkor rámutatott, hogy ezek a várakozások nem teljesültek: véleménye szerint a Brexit következtében visszaesett az európai munkaerő beáramlása, ami több ágazatban munkaerőhiányt okozott. Ezzel párhuzamosan megsokszorozódott az Európán kívülről érkező bevándorlók száma, tovább növelve a társadalmi feszültségeket. Emellett a kereskedelem is költségesebbé vált, mivel az Egyesült Királyság ugyan továbbra is az Európai Unióval bonyolítja le kereskedelmének jelentős részét, de már nem a korábbi szabadpiaci feltételek mellett. Az országon belüli egyes térségek közötti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek is megnövekedtek, Mindezek eredményeként romlott az életszínvonal, amely egyes becslések szerint 6–9 százalékkal is visszaeshetett.
Ambivalens viszony az EU-val
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a közgazdászok már a referendum előtt készítettek számításokat a várható hatásokról, ugyanakkor a választók többségét inkább az érzelmi alapú üzenetek befolyásolták. Hozzátette, hogy bár az Európai Uniónak valóban vannak problémái, a Brexit valós problémára adott rossz válasz volt. Felvetődik a kérdés, hogy mennyire befolyásolta Nagy-Britannia megbízhatóságának megítélését a kilépés. Máthé Réka Zsuzsánna úgy vélte, hogy az ország viszonya az európai integrációhoz mindig is ambivalens volt. Emlékeztetett arra, hogy Nagy-Britannia számos területen különutas politikát folytatott, például nem vezette be az eurót sem, nem volt tagja a Schengeni-övezetnek, a bel- és igazságügy területén számos uniós jogszabály alól mentességet kaptak, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának is csak részleges joghatósága volt. Szerinte a Brexit ebből a szempontból inkább a brit szuverenista politikai hagyományok folytatásának tekinthető. Ugyanakkor Brexit után az Egyesült Királyságnak továbbra is alkalmazkodnia kell számos uniós szabályhoz: a kereskedelmi kapcsolatok fenntartása érdekében olyan intézkedéseket kell végrehajtani, amelyek továbbra is kötelezővé teszik bizonyos európai normák követését. Emiatt szerinte nagyon sok olyan szabály érvényben maradt, amelyeket korábban a Brexit támogatói kifogásoltak.
Újracsatlakozás?
A brit közéletben egyre többször jelenik meg az újra csatlakozás kérdése. A szakértő kiemelte, hogy egy esetleges visszatérés hosszú és bonyolult tárgyalási folyamatot igényelne. „Egy ilyen folyamat éveken át tartana, és nem garantálná az életszínvonal gyors javulását, ugyanakkor tovább mélyíthetné a társadalmi megosztottságot, hiszen sokan a korábbi népszavazási döntés semmibevételének tekintenék” – vélekedett Máthé Réka Zsuzsánna. Kiemelte, hogy az Európai Uniónak is érdeke lenne a szorosabb együttműködés Nagy-Britanniával, különösen a biztonságpolitika, a védelem és az iparfejlesztés területén. Véleménye szerint az unió valószínűleg örülne annak, ha a jövőben ismét közeledne hozzá az Egyesült Királyság. „Van még egy szempont, amit érdemes kiemelni, mégpedig a brit társadalomban erősödő politikai elitellenességet” – hangsúlyozta a szakértő. Példaként említette azt, hogy Nigel Farage, a Reform UK vezetőjének személye ugyan megosztó, sőt korrupciós botrányok is kapcsolódnak hozzá, mégis jelentős támogatottsággal rendelkezik az általa képviselt politikai irányvonal. „Ez arra utal, hogy a Brexit mögött mélyebb társadalmi elégedetlenség húzódott meg” – tette hozzá Máthé Réka Zsuzsánna.
Nyitókép forrása: Wikipédia
