Kevesebb támadás, több letartóztatás, elmosódó ideológiák
Az Europol 2026 nyarán közzétette talán legfontosabb éves-kiadványát, az EU Terrorism Situation and Trend Report (TE-SAT) 2026[1] jelentést, amely a 2025-ös év uniós terrorhelyzetét összegzi. A dokumentum a tavalyi kiadványhoz[2] képest nemcsak a számokban, hanem szemléletében és szerkezetében is változott: a jelentés fő üzenete immár nem az egyes ideológiai kategóriák elkülönült bemutatása, hanem éppen e kategóriák felbomlásának ismertetése. Az alábbiakban a legfontosabb újdonságokat tekintem át.
A számok: csökkenő incidensszám, rekordszámú letartóztatás
A legújabb jelentés alapján 2025-ben 10 tagállam összesen 45 terrortámadást (befejezett, sikertelen és meghiúsított) jelentett az Europolnak, szemben a 2024-es 58-cal, amelyet még 14 tagállamban regisztráltak. A 22 befejezett támadás hat halálos áldozatot követelt. A csökkenő incidensszám mögött azonban ellentétes irányú folyamat húzódik: a terrorizmussal összefüggő letartóztatások száma tovább emelkedett, 2025-ben 486 főt vettek őrizetbe 21 tagállamban (2024-ben 449, 2023-ban 426 főt). A jelentés maga is hangsúlyozza, hogy a fenyegetettség nem mérhető pusztán a támadások és letartóztatások számával – a kevesebb végrehajtott cselekmény részben éppen a terror ellenes fellépés és a terrorfelderítési nemzeti rendszerek és nemzetközi információcsere eredményességét tükrözheti.
Az ideológiai megoszlás jól ismert mintázatot mutat, néhány figyelemre méltó elmozdulással. A dzsihadista terrorizmus továbbra is domináns: a támadások fele (24) és a letartóztatások közel háromnegyede (347) köthető hozzá, és ez maradt a leghalálosabb irányzat is (öt halálos áldozat, 81 sérült – utóbbi szám nagyrészt a 2025. februári müncheni gépjárműves gázolásnak tudható be). A jobboldali terrorizmushoz köthető támadások száma egyről ötre emelkedett, a baloldali-anarchista incidensek viszont 21-ről 12-re csökkentek – utóbbiak túlnyomó többsége továbbra is Olaszországban történt, jellemzően vagyontárgyak ellen. A legszembetűnőbb adat azonban az, hogy 2025-ben – a TE-SAT történetében szinte példátlan módon – egyetlen igazolt etnonacionalista-szeparatista támadást sem jelentettek a tagállamok, miközben az e körhöz köthető letartóztatások száma (34) jelzi, hogy a fenyegetés nem szűnt meg.
Az elkövetési módok tekintetében a késes támadások váltak a leggyakoribbá: a 45 befejezett, sikertelen vagy meghiúsított támadás közül 15 esetben alkalmaztak szúró- vagy vágófegyvert. Ezt a robbantásos merényletek követték 11, majd a gyújtogatások hét esettel. Az elkövetési módok között emellett öt lőfegyveres támadás, két rongálás és egy gépjárművel végrehajtott gázolásos támadás szerepelt. A magányos elkövetők továbbra is meghatározóak voltak: a 22 befejezett támadásból 12-t egyedül cselekvő személy hajtott végre. E támadók jellemzően egyszerűen hozzáférhető eszközöket választottak: kilencen szúró- vagy vágófegyvert, egy-egy elkövető pedig lőfegyvert, gépjárművet, illetve rögtönzött gyújtószerkezetet (IID) használt.
Ami újdonság: nihilista erőszak, a Com-hálózat és az állami proxik
A TE-SAT 2026 legnagyobb tartalmi újdonsága, hogy a jelentés a „destabilizáló ideológiák” gyűjtőfogalma alatt önálló elemzési kategóriaként kezeli azokat a jelenségeket, amelyek a tavalyi kiadásban még csak említés szintjén szerepeltek. A nihilista erőszakos extrémizmus (nihilistic violent extremism) – amelynek uniós szintű definíciója egyelőre nincs – olyan elkövetőket takar, akik decentralizált digitális közösségekből érkeznek, koherens ideológiai célok nélkül, és akiket részben az erőszak öncélú kultusza, részben a fennálló társadalmi rend összeomlásának szándékos gyorsítása motivál.
Ehhez kapcsolódóan a jelentés első alkalommal ad részletes, strukturált leírást a Com-hálózatról, amelyet a 2025-ös kiadás még csak a „764/Com” online közösségek felfutásaként említett. Az Europol immár három fő ágat különít el: a kibertámadásokra fókuszáló Cyber Comot, a jellemzően kiskorú lányokat zsaroló (S)extortion Comot, valamint a valós térbeli erőszakra (gyújtogatás, késelés, emberölés) szerveződő Offline Comot. A jelenség súlyát jelzi, hogy 2025-ben az Egyesült Királyság és Kanada terrorszervezetté nyilvánította a hálózat egyes alcsoportjait (a Maniacs Murder Cultot, illetve a 764-et), az Europol pedig a Project Compass keretében 28 ország bűnüldöző hatóságait fogja össze a fellépés érdekében. Az uniós tagállamokban ugyanakkor az ehhez az ökoszisztémához köthető erőszakos cselekmények egy része nem éri el a terrorcselekmény nemzeti jogi küszöbét – ami jól mutatja a jogi minősítés növekvő nehézségeit.
Szintén hangsúlyosabbá vált a hibrid fenyegetési dimenzió: a jelentés szerint állami szereplők továbbra is kísérleteznek proxik felbérlésével terrorcselekmények elkövetésére, egy tágabb, kumulatív destabilizációs stratégia részeként. Külön elemzési keretet kapott az iráni „ellenállás tengelye” is. Míg az Iránhoz kötődő szervezetek korábban elsősorban forrásgyűjtésre, propaganda- és logisztikai tevékenységre használták az Európai Unió területét, a jelentés szerint egyes szereplők egyre inkább mérlegelhetik zsidó, izraeli vagy más kiemelt célpontok elleni erőszakos műveletek végrehajtását is. Ezt a fenyegetési irányt erősítette a Hamászhoz kötött, 2025-ben Bécsben feltárt fegyverraktár, valamint a Németországban letartóztatott feltételezett Hamász-tagok ügye, amelyekben a hatóságok szerint izraeli vagy zsidó intézmények elleni támadások előkészítése merült fel.[3]
A fejlődés ugyanakkor túlmutat a hagyományos terrorszervezeti működésen, és egyre inkább összekapcsolódik az állami hátterű terrorizmussal, a szabotázzsal és a hibrid műveletekkel. Az ICCT 2026. márciusi elemzése az európai zsidó célpontok ellen Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban elkövetett támadások kapcsán egy olyan modellt azonosított, amelyben egy korábban ismeretlen szervezet vállalta magára az akciókat, miközben az állítólagos elkövetői kommunikáció az Irán-barát és az IRGC-hez kötődő online ökoszisztémában terjedt. Az elemzés szerint az ilyen műveletek egyik sajátossága a helyi, könnyen mozgósítható személyek – úgynevezett „eldobható ügynökök” – alkalmazása, valamint a szándékosan fenntartott bizonytalanság és a hiteles tagadhatóság. Az iráni közreműködésre ugyan nem állt rendelkezésre egyértelmű bizonyíték, de a digitális nyomok és a műveleti jellemzők az ICCT értékelése szerint erősen egy Irán által támogatott tevékenység lehetőségére utaltak.[4]
E szélesebb fenyegetési környezetbe illeszkedett, hogy az Európai Unió Tanácsa 2026. február 19-én hivatalosan is felvette az Iráni Iszlám Forradalmi Gárdát az uniós terrorista listára. A döntés következtében az IRGC uniós területen található pénzügyi eszközeit és gazdasági erőforrásait be kell fagyasztani, az uniós szereplők pedig nem bocsáthatnak a szervezet rendelkezésére pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat. Ez a fejlemény, valamint a 2026 márciusában vizsgált támadássorozat már a jelentés lapzártáját követő időszakhoz tartozik, ugyanakkor jól mutatja, milyen gyorsan válhatnak a jelentésben azonosított kockázatok konkrét európai biztonsági kihívássá.[5]
Az elmosódó határok mint rendezőelv
A tavalyi TE-SAT még a „hagyományos ideológiák hibridizációjáról” beszélt; a 2026-os kiadás ezt a gondolatot emeli a jelentés központi elemzési keretévé. A jobboldali szélsőséges narratívák akceleracionista koncepciókkal, nihilista erőszak-igazolásokkal és más erőszakos szubkultúrák (huligán- és skinhead-közeg, manoszféra, incel-jelenség) elemeivel keverednek, a dzsihadista elkövetők egy része pedig csekély ideológiai mélységet mutat, és inkább magához az erőszakhoz kötődik. A két közeg közötti átjárást olyan fogalmak példázzák, mint a „white jihad”. Mindez a fiatalodási trenddel párosul: a 2025-ben letartóztatottak közül 130 fő volt 18 éves vagy fiatalabb, a legfiatalabb gyanúsított pedig – akárcsak egy évvel korábban – 12 éves volt. A jelentés kimondja: az egyre képlékenyebb ideológiai profilok jogi, elemzési és műveleti kihívást jelentenek mindazok számára, akiknek a jelenséget értékelniük és kezelniük kell.
Az online tér elemzése is finomodott. A generatív mesterséges intelligencia (AI) visszaélésszerű használata mellett – amelyet a tavalyi jelentés a jobboldali színtéren „példátlan mértékűnek” nevezett – a 2026-os kiadás új hangsúlyokat tesz: a chatbotok toborzási célú felhasználására, a támadás-előkészítést segítő AI-alapú információgyűjtésre, valamint az „awful but lawful”, azaz jogsértőnek nem minősülő, de ártalmas tartalmak tömegére. Újdonság az audioalapú propaganda felemelkedése is, amely a videónál és a képnél lényegesen nehezebben moderálható, valamint a blokklánc-alapú, decentralizált platformok terjedése, ahol a tartalom központi eltávolítása gyakorlatilag lehetetlen.
Mit jelent mindez a mindennapi biztonságra?
A TE-SAT 2026 kitekintése szerint az alacsony komplexitású támadások tartósan velünk maradnak, sőt gyakoriságuk nőhet, miközben a visszatérő külföldi terrorista harcosok, a szabaduló – korábbi terrorista elkövető – elítéltek és a technológiai fejlődés a komplexebb műveletek kockázatát is magában rejti. A jelentés talán legfontosabb üzenete azonban módszertani természetű: az a terrorizmusfogalom, amelyre az uniós statisztikai és jogi keretrendszer épül, egyre nehezebben fedi le a valós fenyegetési képet. Amikor a támadások jelentős része ideológiailag inkoherens, fiatal, online radikalizálódott elkövetőkhöz köthető, és a terrorizmus határai az állami destabilizáció, a szervezett bűnözés és az öncélú erőszak felé egyaránt elmosódnak, a „mi számít terrorizmusnak” kérdése nem akadémiai szőrszálhasogatás, hanem a következő évek uniós terrorizmusellenes politikájának – köztük a 2026 februárjában közzétett ProtectEU terrorizmusellenes Agendának[6] – egyik kulcskérdése lesz.
Források
[1] European Union Terrorism Situation and Trend Report 2026 (EU TE-SAT). Link
[2] European Union Terrorism Situation and Trend report 2025 (EU TE-SAT). Link
[3] AP (2025): Weapons cache linked to Hamas found in Vienna by Austria’s intelligence service. Link
[4] Lanchès, Julian –Vlagyimirova, Uljana (2026): Hybrid Threat Signals: Assessing Possible Iranian Involvement in Recent Attacks in Europe. Link.
[5] Council of the EU (2026): EU terrorist list: Council designates the Islamic Revolutionary Guard Corps as a terrorist organisation. Link.
[6] European Commission (2026): ProtectEU: Agenda to prevent and counter terrorism. Link.
Nyitókép forrása: zabelin / depositphotos.com
