Marek Magierowski diagnózisa Európáról
Európa ma politikailag gyengébb, bizonytalanabb és geopolitikailag jelentéktelenebb, mint korábban – állítja Marek Magierowski, Lengyelország korábbi izraeli és amerikai nagykövete, jelenleg a Ludovika Public Diplomacy Hub kutatója. Az exdiplomata szerint a Közel-Kelet jövőjét továbbra is Washington alakítja, miközben Európa leginkább nyilatkozatokkal reagál a válságokra.
Marek Magierowski diplomataként szolgált Tel-Avivban és Washingtonban, ma már ismét újságíróként és elemzőként tevékenykedik, a Ludovika Public Diplomacy Hub kutatója. Szerinte az egyik legfontosabb félreértés, hogy sokan még mindig Európát tekintik önálló geopolitikai tényezőnek. A valóság azonban egészen más, mivel „Európa szerepe gyakorlatilag nem létezik” a jelenlegi közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatban. Sem az izraeli–palesztin helyzet, sem az iráni válság, sem az ukrajnai háború esetében nem az európai vezetők határozzák meg az eseményeket.
Az ukrajnai háború is mutatja, hogy miközben európai csúcstalálkozók és vezetői egyeztetések sora zajlik, a konfliktus alakulását sokszor jobban befolyásolja Donald Trump egyetlen közösségi médiás bejegyzése, mint több európai államfő vagy kormányfő nyilatkozata együttvéve.
A probléma a politikain túl stratégiai jellegű: Európa elvesztette hosszú távú gondolkodását. A kontinens ugyanis a gazdasági versenyben egyre inkább lemarad az Egyesült Államok és Kína mögött, illetve katonai téren is súlyos hiányosságokkal küzd. Hiába nőnek a védelmi kiadások, ha az európai ipar nem képes elegendő lőszert, drónt, repülőgépet vagy nehézfegyverzetet előállítani.
A Közel-Keleten tehát az Egyesült Államok marad a meghatározó hatalom, igaz, Kína egyre aktívabb szereplőként jelenik meg a térségben. Amerika vezető szerepe a katonai jelenlét és a gazdasági kapcsolatok rendszere mellett a bizalmi viszony miatt is jelentős.
Magierowski ugyanakkor fontosnak tartja Szaúd-Arábia szerepét, de szkeptikus az izraeli–szaúdi normalizáció gyors megvalósulásával kapcsolatban. A szaúdi vezetés továbbra is a kétállami megoldás híve, miközben az izraeli politikai elit jelentős része már nem tekinti reális opciónak a palesztin állam létrehozását.
Izrael megértéséhez nem elegendő a napi politikai események követése. Aki nem érti a vallás szerepét az izraeli közéletben, az nem fogja érteni a mai izraeli politikát sem. Az izraeli közbeszéd radikalizálódik, olyan kijelentések, amelyek néhány évvel ezelőtt még a politikai periférián hangzottak el, ma már a mainstream részévé váltak. A 2023 októbere utáni traumák mélyítették az izraeli társadalomban meglévő félelmeket és biztonsági reflexeket. Ennek következtében a kompromisszumkereső politikai álláspontok egyre inkább háttérbe szorulnak.
Az izraeli társadalom megértéséhez figyelembe kell venni a történelmi traumák szerepét. Az arab–izraeli konfliktus azért különösen nehezen kezelhető, mert az érintettek számára a múlt jelen idejű tapasztalat, amely összekapcsolódik a judaizmusban ismert generációkon átívelő büntetésekkel.
Ebben a közegben Európa nem rúg labdába. Magierowski 13 éve írta Exhausted című könyvét, de ma is fenntartja, hogy bár sok minden változott (a könyvet például Silvio Berlusconiról is írta) Európa még mindig kimerült. Bizonyos értelemben még talán kimerültebb is, mint a könyv megjelenésének idején. Európának nincs érdemi mondanivalója a mai közel-keleti címlapeseményekről, Amerikával kapcsolatban pedig érezhető a trumpista és azt anti-trumpista megközelítések ütközése.
Lengyelországban például a Trump-kérdés sokszor fontosabb identitásképző tényező, mint a hagyományos jobb- és baloldali megosztottság. Magierowski azonban úgy véli, hogy pragmatikusan kell értelmezni Donald Trump politikáját. A nemzetközi kapcsolatokban ugyanis nem vezet eredményre, ha egy ország külpolitikáját kizárólag az adott vezető személyéhez kötik. Varsó amerikai vállalatokkal kötött szerződést három atomreaktor építésére, amelyek első blokkjai csak a 2030-as évek végén állhatnak üzembe, de senki sem tudja, ki lesz akkor az amerikai elnök. Lengyelország nem egy adott elnökkel, hanem az Egyesül Államokkal szerződött.
A korábbi nagykövet azt is problémának tartja, hogy a vasfüggönyt az amerikai hétköznapi emberek számára még mindig nem sikerült lebontani. Ha ugyanis ők Európára gondolnak, akkor sosem Varsó, Budapest vagy Prága jelenik meg előttük, hanem London, Párizs, Berlin. Tehát Nyugat-Európa. A korábbi kommunista országok pedig beszorultak a közép-, a kelet- vagy a közép-kelet-európai jelzők mögé. Ez Európa jelenlegi útkeresése tükrében sem jó, nemhogy az országok számára.
Nyitókép forrása: denrud / depositphotos.com
