A globális geopolitikai feszültségek ellenére a dollárindex nem tud tartósan felértékelődni 2026-ban, miközben a forint tavasz óta jelentős erősödést mutat. Az amerikai fizetőeszköz pozíciójáról, a hazai valuta hátterében álló piaci várakozásokról, valamint a várható kockázatokról Kutasi Gáborral, az NKE ÁNTK Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet vezetőjével beszélgettünk.
2026-ban a dollár meglehetősen vegyes képet mutat: geopolitikai feszültségek idején erősödik, de összességében nem tud tartósan felértékelődni. Mi lehet a fő oka annak, hogy a dollárindex május közepén 98-99 körül ragadt le?
Az amerikai dollár mindig is tükrözte és tükrözi az USA geopolitikai erejét, globális befolyását. A nemzetközi politikatudomány gyakorlatilag már 15-20 éve beszél ennek a geopolitikai erőnek a hanyatlásáról, amely az utóbbi években talán még látványosabbá vált, azóta, hogy Kína gazdasági és technológiai szempontból egyértelműen szemmagasságba került az USA-val. Az USA egyre fogyatkozó hegemóniája, ami több évtizedes folyamat, gyengíti a dollár vonzerejét is. Míg korábban akár gazdasági, akár geopolitikai válság állt elő, az amerikai dollár és az amerikai államkötvény egyértelmű biztonsági menekülőeszköz volt a pénzpiacokon. A világhatalmi gyengülés ezt a biztonsági vonzerőt is gyengíti, tehát hiába van geopolitikai válság – és valószínűleg ennek hatására egy energiapiaci válság elé is néz a világ, – már nem eredményez olyan mértékű dollárkeresletet, mint korábban. A befektetők már diverzifikáltabban fedezik a kockázatokat. Természtesen a hozamkülönbségektől nem szakadhatunk el. A FED kamata ugyan magasabb, mint az eurókamat, de ez a kamatkülönbözet szűkült, és ha közben dollárgyengülést vár a piac, akkor ez a kamatkülönbözet sem ér többet.
Sok elemző 2026-ra inkább dollárgyengülést vagy jelentős hullámzást vár. Ön szerint mi döntheti el, hogy végül melyik forgatókönyv valósul meg?
A politikai tényezők közül a legfontosabb valószínűleg a félidős választások eredménye, hogy a törvényhozásban megerősíti a republikánus többség az elnököt, vagy a demokraták kerülnek többségbe és megbénítják az elnöki hatalmat.
Ha az iráni háború lezárulna gyorsan, az csökkentené a globális kockázatokat, így bátrabban fordulnának a befektetők többféle valutapiac felé, ami további dollárgyengülést eredményezne. Ez az egyre protekcionistább amerikai gazdaságpolitikának sem lenne ellenére. Ha magas szinten maradnak a geopolitikai kockázatok, akkor az nyitná meg az utat az ingadozás irányába, az előző kérdésben tárgyalt folyamatot folytatva, amikor a dollár biztonsági vonzereje és az USA gyengülő geopolitikai befolyása közötti ingadozás rángatná az árfolyamot.
Ezekhez képest az inflációs pálya vagy a kamatpálya viszonylag egyértelműbb, és kevésbé hagyja nyitva a kimenetet.
Mennyire befolyásolja jelenleg a dollár mozgását a Federal Reserve kamatpolitikája, az olajár és a globális kockázatvállalási hangulat?
Az iráni háború miatt magas a globális kockázat, ezért rövid távon a kockázatvállalási hangulat a meghatározó, amelyet inkább neveznék kockázatkerülő hangulatnak. Egyelőre még mindig a dollár és az amerikai államkötvény a legbiztonságosabb befektetés, ezért ez rövid távon féken tartja a dollár gyengülését. A jegybanki kamat az nagyon ritkán lehet csak rövid távú (éven belüli) hatással az árfolyamra. A jegybanki kamatpályával kapcsolatban egyrészt maga a FED monetáris tanácsa, az FOMC ad ki előretekintő kommunikációs anyagot, másrészt a piaci szereplők is beépítik a kamatpályával kapcsolatos várakozásaikat az árfolyamcéljukba. Így ezek a folyamatok csak hosszabb távon tudják megfordítani a folyamatokat. Az olajár pedig globálisan okoz inflációt, azaz minden valuta vásárlóerejét rontja többé-kevésbé, így a valuták közti átváltási árfolyamra kevésbé hant.
Ellentmondásos jelenség, hogy míg a dollár globálisan nem erősödik igazán, a forint 2026-ban nagyon erősen felértékelődött (USD/HUF 300-310 körül). Mi magyarázhatja ezt az eltérést a globális trendektől?
A dollár/forint erősödés az euró/forint és az euró/dollár párhuzamos erősödés következménye, mert a forint az eurón keresztül kapcsolódik a dollárhoz áttételesen. A 2026 tavaszán bekövetkezett forinterősödés pedig ahhoz a tavaszi politikai várakozáshoz és a választások utáni eufóriához kapcsolódik, amelyhez a piacok több milliárd euró EU-s támogatás beérkezését, a Magyarországon lévő európai diplomáciai nyomás enyhülését, az euró bevezetését és a gazdasági szabályozás decentralizáción keresztüli hatékonyságjavulását vizionálják.
Melyek voltak azok a legfontosabb belső magyar tényezők (gazdaságpolitikai, jegybanki döntések, befektetői bizalom), amelyek a legerősebben hajtották a forint erősödését az év első hónapjaiban?
Az előbb említett politikai tényezőn és várakozásokon kívül a mérséklődő infláció és ezzel együtt az egyelőre változatlan jegybanki kamat, majd utóbb az első negyedévben beinduló gazdasági növekedésre vezethető vissza az erősödés.
Az EUR/HUF is új, több éves mélypontra került (360 alatt). Ez inkább a forint erejét jelzi, vagy az euró gyengeségét?
Még egyszer hangsúlyozom annak jelentőségét, hogy Magyarországon történt egy egyoldalú politikai eufória, amely az említett várakozásokat felélesztette. Ezek a hatékonysági várakozások most nagyon erősítik a forintot. Az eurózónában nyilván ilyen nem gazdasági hatás nem történhetett. Ugyanakkor a magyar gazdaság jelenbeli ereje is megmutatkozik a folyamatban, mert míg a magyar gazdaság legutóbb már 1,7 százaléknyi GDP növekedést hozott, az eurózóna még mindig nem mutat növekedést a maga 0,1 százalékával.
Mennyire tartható fenn ez a forinterősödés? Milyen külső hatások (például közel-keleti konfliktus eszkalációja vagy amerikai gazdasági változások) törhetnék meg leginkább ezt a trendet?
Ha az iráni háború okozta globális olaj- és üzemanyaghiánya bekövetkezik a nyáron vagy ősszel, akkor jelentős globális inflációs kockázatokra és valószínűleg a forintpiacokról való tőkekivonásra számíthatunk, ami komoly forintgyengülést és/vagy kamatemelést fog okozni. Kérdés, hogy ettől az orosz földgáz és kőolaj mennyire tud megmenteni minket egyrészt a leszállított mennyiség, másrészt a ténylegesen szerződött beszerzési ár alapján. Az energiaszakértők már a háborútól függetlenül biztosra prognosztizálják az ellátási válságot.
Hogyan hat a forint erősödése a magyar exportőrökre, az inflációra és a költségvetésre? Érzékelhető-e már valahol a „túl erős forint” negatív hatása?
A nem túl friss OECD adatok alapján a magyar export importtartalma nagyon magas, közel 44 százalék, az OECD országok átlagának másfélszerese. A kulcságazatokban pedig még jelentősebb. A vegyipari, elektronikai és járműipari ágazatok esetében 80-90%. Utóbbiak esetében a forinterősödés lényegtelen, mert közel annyival csökken forintban az importköltség, mint ammenyivel csökken forintban a bevétel. Bár a multinacionális leányvállalatok többsége amúgy is dollárban vagy euróban könyvel. A hazai turizmus drágul meg igazán euróban, dollárban.
A forinterősödés mindenképpen kedvezően hat a fogyasztói árakra, mert az üzemanyagáremelkedést, az élelmiszeráremelkedést, a kínai fogyasztói cikkek dollárban meghatározott világpiaci vagy világkereskedelmi árát forintban mérsékli. Költségvetés számára kétarcú lehet a hatás. Mivel az erősödés visszafogja az inflációt, így az áfabevétel is kisebb lesz, amely egyébként jelenleg az adóbevételek nagyjából kétharmadát teszi ki. A most értékesített euró államkötvények forintfelhasználásán is veszít az állam, és az uniós milliárdok is – legalább rövid távon – kevesebb forintot érnek. Viszont a devizás államadósság jelenlegi törlesztése kedvező. A deficit szempontjából nem érdemes a kérdést vizsgálni, mert az egyenleg mértéke nem árkérdés, hanem politikai döntés.
Ön szerint hol járhat az USD/HUF árfolyam 2026 végén, és mi lenne a legnagyobb meglepetés a következő 6-12 hónapban?
Saját előrejelzést nem végzek, és mindenkinek csak azt tudom javasolni, hogy a határidős devizapiacokat nézzék ez ügyben, amelyek kifejezik, hogy most a piaci szereplők többsége mire számít a jövőben. Ez alapján a 306-307 forint/dollár látszik valószínűnek.
Milyen szerepet játszhatnak a következő időszakban a magyar geopolitikai helyzet, az uniós források és a belpolitikai folyamatok a forint árfolyamában?
A magyar geopolitikai helyzet lényeges elemeit eldöntötte az április választás. Kevesebb konfliktus az EU-val és Ukrajnával, több uniós pénz. Ezek már beárazódtak. A belpolitikai folyamatok egyelőre hajtják a társadalmi és piaci eufóriát, amely idén valószínűleg kitart. Távolabbra pedig nem tennék árfolyam-előrejelzést. Ami befolyásoló tényező lehetne, az egyrészt egy váratlan fordulat, például az orosz-ukrán háború gyors lezárása, másrészt a nagy piaci alapok általam előre nem látott hangulatának alakulása akár még optimistább irányba, akár a befektetői érdeklődés elvesztésének irányába.
Mit tanácsolna most magyar vállalatoknak és háztartásoknak: tartsanak devizát vagy forintot? Mi a legnagyobb kockázat mindkét oldalon?
Azt gondolom, most érdemes kihasználni az erős forintot ha van valakinek pénzügyi tartaléka, mert most a várakozások erősítik a forintot, míg monetáris politikai és fiskális politikai szándék valószínűleg nincs arra, hogy további erősödésre törekedjenek. Ezzel együtt a háztartásoknak nem ajánlom a devizapiaci spekulációt. Van számos más befektetési lehetőség kevesebb kockázattal.
Ha csak egyetlen tényezőt nevezhetne meg, ami 2026-ban a leginkább meghatározza a dollár/forint árfolyamot, mi lenne az?
A két (iráni és ukrán) háború lezárása vagy folytatása.
Nyitókép forrása: depositphotos.com


