A hazai jogszabályi változások és a modern hadviselés igényei új kihívások elé állítják a Magyar Honvédséget. Sebők István alezredes kutatása a Büttner Kft. innovatív, 3D nyomtatott technológiájával ötvözi a tudományos precizitást az ipari fejlesztéssel, hogy feltérképezze a hangtompítók valódi katonai alkalmazhatóságát.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Haditechnikai Tanszékének keretein belül zajló kutatás középpontjában Sebők István alezredes, doktorandusz tudományos munkája áll, amely a hangtompítók katonai alkalmazhatóságát és hatásmechanizmusait elemzi. A kutatási téma aktualitását a hazai jogszabályi környezet 2023-as változása adta, amely a civil szférában legálissá tette ezen eszközök használatát, ezáltal pedig jelentős külső nyomás nehezedik a Magyar Honvédségre a hangtompítók szélesebb körű rendszeresítése érdekében. Sebők István kutatása alapvetően azt vizsgálja, hogy a különböző csőtorkolati szerelvények és hangtompítók hogyan módosítják a lövés fizikai tulajdonságait, különös tekintettel a lövőt érő hanghatásra és a fegyver ballisztikai paramétereire.
3D nyomtatás a haditechnikában
Ebbe az önálló egyetemi kutatási projektbe csatlakozott be lehetőségként a Büttner Kft., felismerve a doktorandusz munkájában rejlő szinergiákat. A vállalat saját fejlesztésű, additív gyártástechnológiával, azaz 3D fémnyomtatással készült „FreeFlow” hangtompító rendszereit bocsátotta a kutatás rendelkezésére, hogy azok katonai körülmények közötti viselkedését tudományos módszerekkel vizsgálják meg. A cég számára ez a szigorú tesztelési környezet és a szakmai együttműködés kritikus jelentőségű, mivel nem rendelkeznek a saját fejlesztésű eszközeik katonai célú validálásához szükséges infrastruktúrával és lőtérrel.
A tudományos vizsgálat egyik fő pillére annak mérése, hogy a hangtompító alkalmazása milyen mértékben csökkenti a lövőt és környezetét érő hangnyomást. A hivatalosnak még nem mondható előzetes mérések alapján a vizsgált eszközök körülbelül 20%-os csökkenést eredményeznek, ami bár jelentős, önmagában még nem teszi lehetővé a rendszeresített hallásvédelmi eszközök elhagyását a katonák számára. A kutatás során kiemelt figyelmet kap a fegyver ballisztikai tulajdonságainak megváltozása is, mivel bármilyen torkolati szerelvény felszerelése módosítja a lövedék sebességét és a fegyver szórásképét, aminek pontos ismerete elengedhetetlen a harctéri alkalmazhatósághoz. A vizsgálatokhoz a Magyar Honvédségnél rendszeresített CZ Bren 2 gépkarabélyt és 5,56×45 mm-es hadi lőszert alkalmazzák, biztosítva ezzel az eredmények közvetlen felhasználhatóságát a katonai gyakorlatban.
Extrém igénybevétel: a sorozatlövés kihívásai
A doktorandusz kutatása során olyan területet is érint, amelyre jelenleg nem létezik nemzetközi vizsgálati szabvány, ez pedig a sorozatlövés hatása a hangtompító rendszerekre. A kísérletek során elemzik az eszközök felmelegedését és a gázáramlási dinamikát, mivel sorozatlövéskor a kiáramló gázok jelentős része nem tud előre távozni, ami hátrafelé áramlást és extrém igénybevételt okozhat. Sebők István a mérésekhez szükséges, NATO-szabványoknak megfelelő speciális hangemissziót (hangkibocsájtást) mérő berendezést a Polgári Lőkísérleti és Vizsgáló Kft.-vel fenntartott szakmai kapcsolata révén biztosította a kutatáshoz.
Az NKE HHK Haditechnikai Tanszéke és a Büttner Kft. közötti kooperáció így a tudományos kutatás és a hazai ipari innováció találkozását jelenti, ahol a kísérleti eredmények egyaránt szolgálják a doktori értekezés megalapozottságát, a honvédtiszti oktatás fejlesztését és a modern gyártástechnológiák haditechnikai optimalizálását.
Nyitókép forrása: NKE HHK
