Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újra kifejezte a szervezet szilárd támogatását Ukrajna irányába. December 2-i interjújában azonban azt is kiemelte, hogy készen kell állni az Ukrajnából érkező rossz hírekre, amit arra a kérdésre mondott válaszul, hogy fél-e attól, hogy az ukrajnai helyzet romlik majd a jövőben. Azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnát a jó és a rossz időkben is támogatni kell, melynek érdekében a lőszergyártás növelése is szükséges.
A NATO tagországok a lőszergyártás tekintetében nem tudnak eleget tenni a megnövekedett keresletnek, Ukrajna pedig jelenleg kritikus helyzetben van, melynek javítására Stoltenberg nem fogalmazott meg javaslatot. Kiemelte, hogy az egyik megoldandó feladat az európai védelmi ipar fragmentációja, széttöredezettsége, melynek kezelése Európa érdeke is, illetve az iparágon belüli munkahelyteremtés szempontjából is fontos. Hangsúlyozta azt is, hogy a növekvő kereslet ellenére meg kell a lőszerárak emelkedését meg kell akadályozni. A főtitkár elmondta, hogy az elmúlt hónapokban nem történtek jelentős változások a harctéren, de nem bocsátkozott jóslatokba az orosz–ukrán konfliktus jövőbeli alakulását illetően. A háborúk rendkívül kiszámíthatatlanok, azonban Stoltenberg szerint minél inkább támogatják Ukrajnát, annál előbb ér véget a háború.
Ezzel majdnem egyidőben, december elején Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy az orosz haderő létszámát 15%-kal megemelik, ami 170 000 katonát jelent. A Kreml a haderő növekedését rendeletben szabályozta, így annak teljes létszáma több mint 2,2 millió főre emelkedik majd, melyet szakaszokban, toborzás által valósítanak meg. Oroszország ezzel összefüggésben nem tervez bővített sorkatonai szolgálatot vagy újabb mozgósítási hullámot. Az orosz–ukrán háború kezdete óta második alkalommal bővíti ki Putyin a hadsereget, azonban az orosz állampolgárok tavalyi mozgósításával kapcsolatos tiltakozások, és a több százezer orosz állampolgár elmenekülésére tekintettel – a hírek szerint – most nem lesz az akkorihoz hasonló mozgósítás.
A közelmúltban egyre többet lehetett hallani arról is, hogy Ukrajna téli háborúra készül, ami miatt az oroszok több fronton ellentámadásba lendültek, illetve felmerültek az esetleges tűzszünettel kapcsolatos találgatások is. Egyes szakértők szerint nagy esély mutatkozik arra, hogy Ukrajna nyári-őszi offenzívája komolyabb eredmények nélkül zárul, és Oroszország sem lesz képes idén komolyabb területi nyereségekre szert tenni. A tűzszünetre az elkövetkező hónapokban szintén kevés az esély, bár az ünnepekre tekintettel fegyvernyugvásra – a tavalyi minta alapján – lehet számítani. Az eddigi hírek azt támasztják alá, hogy Putyin a tűzszünettel kapcsolatos döntés meghozatala előtt valószínűleg megvárná a jövő novemberi amerikai választásokat, és valószínűleg Zelenszkij is várna a kampányidőszak lezárulásáig.
Az elkövetkező időben esély mutatkozik arra, hogy az ukránok bizonyos mértékű visszavonulásra kényszerítsék Oroszországot, azonban arra is, hogy a nyugati fegyver- és lőszerszállítmányok elapadnak, és az oroszok átveszik az elcsatolt négy megye feletti irányítást. Emellett nemcsak az európai lőszerszállítmányok csappantak meg a növekvő kereslet miatt, hanem tegnapi hírek szerint az amerikai törvényhozás még nem hagyta jóvá az Ukrajnának szánt újabb segélycsomagot sem, holott a jelenlegi már teljesen kimerült. Abban az esetben pedig, ha a felek belátható időn belül meg is állapodnának a tűzszünetről, valószínűsíthetően azt követően is a ,,levegőben lebeg majd” az újabb háború kitörésének lehetősége, akár az elfoglalt területek visszafoglalására Ukrajna, akár további területek megszerzésére Oroszország által.
Kép: privatbankar.hu
